- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A munkahely felé araszolva, a dízelbotránnyal és szmog riadókkal dúsított városi dugókban ücsörögve még a legkevésbé sportosak is elgondolkoznak a kerékpározás előnyein. Aztán egy pillanattal később máris visszatérnek a volán mögé: keskeny bringasávok, rengeteg autó - melyek sofőrjei az idegesítő cammogás miatt egyre kevésbé figyelnek a kétkerekű, szintén a közlekedésnek hívott maszlagban résztvevő társaikra, autós forgalomra optimalizált közlekedési lámpák, veszélyes kereszteződések. Ezekből - még ha tisztában is van a zöldebb világ igényével - biztonságérzetük miatt a kényelmes fotelben ülő, védelmet nyújtó kalodával körbevett emberek nem kérnek.
Ezeket a riasztó tényezőket fogja szertefoszlatni hamarosan Németország.
Közel 100 kilométer hosszú kerékpáros „autópálya” építését tervezik, mely becslések szerint napi 50 000 autó használatát válthatja ki, és csökkentheti drasztikusan a közlekedési dugókat, valamint ezzel együtt a légszennyezést!
Ez a kerékpáros "autópálya" vagy gyorsforgalmi út, minden kerékpáros álmát váltja valóra: nincsenek bosszantó lámpák, bringásokra tekintet nélkül közlekedő autók, egymást szintben keresztező utak. Csak széles, több nyomsávos aszfaltcsíkok, melyeken tényleg a szabadság szele simogatja orcánkat tekerés közben.
Ebbe, a zöldebb városi közlekedési jövőbe pillanthattunk be, amikor átadták Németország első, közel 5 kilométeres kerékpáros gyorsforgalmi útját, amit további 95 kilométer fog követni. Teljes kiépítése után 10 nyugati várost fog összekapcsolni - többek között Duisburgot, Bochumot, és Hammot, valamint 4 egyetemet - nagyrészt használaton kívüli vasúti sínek helyén. Ez a terület nagyjából kétmillió ember lakhelye, akik jelenleg még autókat használnak a mindennapos munkába járáshoz.
Kép forrása: Photo credit: jbdodane via Visualhunt / CC BY-NC
Az elektromos rásegítéses, úgy nevezett pedelec kerékpárok fejlődésével robbanásszerűen növekedett meg a bringával munkába járók száma. A pedelecekből az utóbbi évben már többet adtak el, mint a normál, csak emberi erő által hajtott verziókból!
Az új útvonalak igazi luxus kényelmet kínálnak majd a meglévő és elöregedő egysávos kerékpárutakhoz képest. Az útszéli fák gyökerei által létrehozott fekvőrendőrök, valamint a sokszor rendszertelenül, összekapcsolódás nélkül futó szakaszok és buszsávba olvadó kialakítások helyett a gyorsforgalmi utak tükörsima négy méter széles aszfaltcsíkot, előzésre alkalmas extra sávokat, kereszteződésekben felüljárókat vagy aluljárókat nyújtanak. Ráadásul, mivel egy gyorsforgalmi útról van szó, az út kivilágított és télen - akárcsak az autól által használt közutakat - mentesítik a lehullott hótól.
Persze, mint minden infrastrukturális projektnél, a bringás gyorsforgalmi út kialakítása is problémákba ütközik, különösen, ha a finanszírozásáról van szó. Németországban a helyzetet bonyolítja még, hogy míg az autóutak, vasúti nyomvonalak valamint vízi útvonalak kialakítása, elkészítése és fenntartása a kormány feladata, a kerékpáros infrastruktúra a helyi hatóságokra hárul! Ugyan a Ruhr-vidéken kiépített első 5 kilométeres gyorsforgalmi szakasz költségének felét Európai Uniói források, 30%-át Észak-Rajna-Vesztfália közigazgatása, míg 20%-át az RVR fedezte,
a teljes 100 kilométeres útvonal elkészítéséhez szükséges 180 000 000 euró forrása nem biztosított.
Mivel az út szükségességét szinte senki nem vitatja, a költségek finanszírozására több kezdeményezés és javaslat készült. A konzervatív CDU párt szerint az újfajta úthálózathoz újfajta finanszírozási koncepcióra van szükség. Ennek része, hogy az elkészülés utáni fenntartási költségeket az útvonal mentén értékesíthető reklámfelületekből biztosítsák. Ezen felül a német kerékpáros klub, az ADFC úgy véli, hogy miután napjainkban Németország közlekedésének 10%-át már a kerékpáros közlekedés teszi ki, az állami finanszírozások 10%-át a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése tegye ki.
Magyarországon hol lenne értelme szerinted egy ilyen kerékpáros sztrádának?