Menü

2017.11.27.     Hozzászólás 0

Urubko: Biztos vagyok a sikerben

Gyenisz Urubko visszatérő vendég hazánkban. Nemrégiben ismét Budapesten tartott teltházas előadást, ezúttal is az iKaland jóvoltából. A kazah hegymászólegenda a K2 első téli megmászására készül egy lengyel expedíció keretében. Erről, a közelmúltról, a felkészülésről és további terveiről beszélgettünk vele.


Mozgásvilág: Két évvel ezelőtt már nekiindultál a K2-nek télen, de akkor az utolsó pillanatban nem kaptál engedélyt. Hogyan élted meg?

Denis Urubko: Alex Txikónnal és Adam Bielickivel készültünk a K2-re menni télen. Az északi oldalon, új úton szerettünk volna feljutni. Kis expedíciót terveztünk, csak mi hárman voltunk mászók, de a kínai kormány az indulásunk előtt öt nappal visszavonta a kiadott engedélyt. Terrorizmusveszélyre hivatkoztak, de az igazi okot senki sem tudja. Attól tartok, a pénz nem az általuk elvárt mederben áramlott. Nekem például felrótták, hogy egy pakisztáni szervező segítségét vettem igénybe a logisztikához. De ez legyen az ő bajuk, én többet nem teszem be a lábam Kínába.

 

Denis Urubko Forrás: Denis Urubko

Van még fotó, katt a képre a galériáért!

 

Mivel próbáltad pótolni az elveszett K2 lehetőséget?

Minden félkész tervemet töröltem akkor, és a technikás európai mászásokra, valamint az Urubko Camp projektemre koncentráltam, ahol tehetséges, fiatal mászóknak próbálom átadni a tapasztalataimat. Előző télen például (2017 januárja) a Kaukázusban voltunk. Az Elbruszon akklimatizálódtunk, majd egy lengyel és egy orosz barátommal a Han Tengrire mentünk. Itt sikerült valóra váltanom egy régi álmomat: új úton, télen jutottam fel a hegyre. Ez volt a 15. alkalom, hogy a Han Tengri csúcsán állhattam. Ezek közül több, különböző úton és stílusban véghez vitt mászás volt.

Hányadik téli megmászása volt ez a Han Tengrinek összességében?

Kettő vagy három alkalommal mászták eddig télen, nem tudom biztosan. Nyáron aztán újra visszatértem a Han Tengrire, de ez egy komplex expedíció volt. Ezúttal is az Elbruszon kezdtem, aztán volt Han Tengri, Csapajev-csúcs (6371 m, új úton). Majd két barátommal megmásztunk egy addig szűz hegyet, az Irbiszt (A csúcs neve hópárducot jelent). Ezután visszatértem Oroszországba, és úgy éreztem, fizikailag készen állok a K2 téli megmászására. Pont ekkor kaptam ugyanis az üzenetet Krzysztof Wielickitől, amelyben érdeklődött, hogy lenne-e kedvem csatlakozni a 2018-as lengyel téli K2-expedícióhoz. Én pedig természetesen kértem, hogy vigyenek magukkal, és megígértem, hogy teljes erőmmel küzdeni fogok a közös sikerért. Most gőzerővel készülünk, hogy valóra váltsuk az álmot, és sikerre vigyük a Lengyel Téli K2 Expedíciót.

 

Az alábbi rövid kis videó a Csapajev-mászásról készült:


 

Amikor a lengyelek először bejelentették, hogy idén télen megvalósul a K2 expedíció, az előzetes névlistán még nem szerepeltél, bár egy korábbi beszélgetésünk alkalmával elmondtad, hogy elvileg számítanak rád. Ez akkor engem kissé meglepett.

Volt egy pár hiba és félreértés, de ezt hamar tisztáztuk, és remélhetőleg teljes jogú tagként számítanak rám. Ez egy komoly kihívás számomra. Én már a 2002-2003 telén indított első próbálkozás alkalmával is velük voltam a K2-n. Akkor ismerkedtem meg Adam Bielickivel és Marcin Kaczkannal, akik most is tagjai lesznek az expedíciónak.

Ha nem hinnék benne, hogy sikerülhet, meg sem próbálnám

Mekkora esélyt látsz a sikerre?

Száz százalékot. Nem vicc. Ha nem hinnék benne, hogy sikerülhet, meg sem próbálnám. Ha megfelelőek lesznek a körülmények, és az expedíció minden részlete a tervek szerint alakul, akkor biztos vagyok benne, hogy el fogjuk érni a csúcsot. Viszont egy téli expedíción nincs hibázási lehetőség. Az expedíció nem ma, hanem már tegnap elkezdődött. A csúcstámadás sikerét pedig akár egy tegnapi hiba is meghiúsíthatja. Ha az előkészítés során nem követünk el hibát, akkor jó esélyeink vannak a sikerre.

A nemzetközi hegymászó médiában felmerült annak a lehetősége is, hogy esetleg Alex Txikón és Ali Sadpara is csatlakozna. Van erről közelebbi információd?

Erről inkább közvetlenül őket kérdezd, kérlek. Amit tudok, hogy a Lengyel Téli K2 Expedícióban csak lengyel állampolgárok vehetnek részt (Denis Urubkonak van lengyel állampolgársága –PL). Persze, kapok néha fura kérdéseket, hogy lesznek-e magashegyi teherhordók, vagy ilyesmi. Mi a kezdettől fogva a saját erőnkre akarunk támaszkodni. A lengyel téli hegymászás már a hagyományait tekintve is elég erős ahhoz, hogy ne kelljen más segítségére támaszkodnia. Egy jól felkészült csapattal készülünk, és saját erőnkből szeretnénk sikerre vinni az expedíciót.

Tudom, hogy jó barátok vagytok Simone Moróval, akivel több, közös téli expedíciótok is volt. Ő azonban megfogadta, hogy a K2-t nem fogja télen megpróbálni, miután a felesége azt álmodta, hogy azon a hegyen hal meg. Sajnálod, hogy nem próbálkozhattok közösen a K2-n?

Simonével sok közös projektünk volt, de emellett jártunk külön utakat is. Megértem a döntését, hogy ezúttal otthon marad. Biztos vagyok benne, hogy „nézőként” is remek támogatója lesz az expedíciónknak, mert tökéletesen érti a motivációinkat és a projekttel kapcsolatos részleteket, hiszen ő is specialista. Persze, ha sikerrel járunk, nagyon örültem volna, ha ő is része lenne ennek.

 

Denis Budapesten sem hanyagolta az edzést Forrás: iKaland

Gyenyisz Budapesten sem hanyagolta az edzést (van még fotó, katt a képre a galériáért!)

 

Van bármilyen különleges módszer, ahogyan a K2-re készülsz?

Nem, ugyanúgy készülök, ahogy a többi magashegyi projektemre korábban. Ismerem a szabályokat. Rengeteget futok, mindenféle időjárásban. A legnehezebb körülmények között is tudnod kell működni. Megpróbálom a testem fizikai állapotát, az izmaimat a lehető legjobban felkészíteni a feladatra, mert amikor megérkezünk Skarduba (ez a K2-höz legközelebb eső repülőtér – PL), akkor az elvégzett edzésmunka alakul majd át sikerré. Előzetesen nagyon keményen kell edzeni, majd az elért állóképességet fogjuk használni a mászáshoz.

Tudnád részletezni, hogy mit és mennyit edzel?

Az az adott helyzettől függ. Én ugye Bergamo közelében, Olaszországban élek. Egy szép völgy van, amelyet hegyek vesznek körül, amelyek 1000-1100 méterrel emelkednek a völgy fölé. Futni kell, hosszabb köröket, 3-4 órás időtartamban, de alkalmanként hat órákat is futok terepen. Persze nem minden nap kell edzeni, mert figyelni kell arra is, hogy a szervezetnek mikor van szüksége pihenésre. A helyes arány megtalálása is része a játéknak, amelyet felkészülésnek hívunk.

akármelyik utat választjuk is, az biztos, hogy nehéz és veszélyes lesz

Van már elképzelésetek, hogy melyik úton próbálkoztok a K2-n?

Semmi. Az biztos, hogy a pakisztáni oldalról támadjuk a hegyet, és ott sok lehetőség adódik. Én a magam részéről a felkészülésem során nem a technikai nehézségre gyúrok, hanem a mennyiségre. Maximum 6a-6b fokozatban mászom az edzéseimen (a francia skálán), de alkalmanként 10-15 utat is mászom sziklán. Szóval nagyon erős fizikai és elégséges technikai felkészülés zajlik, amely elegendő lehet a K2 nehéz és veszélyes lejtőinek leküzdéséhez. Mert akármelyik utat választjuk is, az biztos, hogy nehéz és veszélyes lesz. Ezt nem lehet elkerülni.

Neked van beleszólásod, hogy melyik utat választjátok, vagy ezt a lengyelek döntik el?

Nem, azt az expedíció lengyel vezetője, Krzysztof Wielicki, valamint Janusz Golab közösen fogja eldönteni. Persze, a véleményünket elmondhatjuk, talán ki is kérik majd, nem tudom.

Mit gondolsz, melyik út lenne a legkönnyebb, téli körülmények között, ezen az oldalon?

Minden mászás összetett, számos körülmény határozza meg a nehézséget. Nemcsak a lejtő állapotától függ. Figyelembe kell vennünk a bivakolási lehetőségeket, van-e elegendő hely erre. Milyen visszavonulási lehetőség van vészhelyzet esetén? Sok szempontot kell figyelembe venni, amikor az útvonalat kiválasztjuk. A Cesen-út például nagyon rövid, de nagyon meredek, és nincs kényelmes táborhely. Beszélgettem anno a néhai Alekszej Bolotovval, aki egy orosz expedíció keretében 2013 telén ezen az úton próbálkozott. Sok hasznos gondolatot megosztott velem. Aztán ott van a normál út az Abruzzi-gerincen. Persze, van rajta sok fix kötél, jól bejáratott táborhelyek, a csapatunk több tagja ismeri is. Én is feljutottam rajta 8200 méterig. Ez viszont nagyon ki van téve a délnyugati szélnek, továbbá a sziklás szakaszok télies körülmények között eléggé kellemetlen állapotban vannak. Meglátjuk, ez egy nehéz döntés lesz a vezetőnk, Krzysztof Wielicki számára.

 

Cso Oyu 2009 Forrás: Denis Urubko

Cso Oju, 2009 (Van még fotó, katt a képre a galériáért!)

 

Terveztek használni táborláncot és fix köteleket?

Igen, amennyire tudom, ez nem egy alpesi stílusú mászás lesz. Klasszikus expedíciós stílusban fogunk mászni, hiszen az elsődleges célunk a K2 első téli megmászása.

Te megmásztad már korábban a K2-t. Akkor melyik úton jutottál fel?

Északról. 2003-ban próbálkoztam már északról Krzysztof Wielickivel, ezért jól ismertem az utat. 2007 nyarán Szergej Szamojlovval is jártam ott. Akkor nyár végén, elég későn jutottunk ki, mert csak az utolsó pillanatban sikerült rá előteremteni a pénzt. Előttünk egy komoly csapat tevékenykedett, az északi oldal normál útjának számító Japán-utat el is látták fix kötelekkel. Mi ezt használtuk ki, és feljutottunk. De 2003-ban a déli oldalon is próbálkoztam, kétszer is. Egyik alkalommal a 7400 méteren lévő 3-as táborig jutottam, a másikon pedig 8200 méterig. Akkor visszafordultunk a csúcstámadásból, mert késő volt, rossz volt az idő, és a csapaton belül sem uralkodott a legjobb hangulat.

Jól ismered a lengyel expedíció tagjait?

Persze. Marcin Kazckan például több nyolcezresen is járt már. Dariusz Zaluski szintén tapasztalt, de amennyire tudom, az ő elsődleges feladata a filmezés lesz majd. Aztán nagyon jól ismerem Adam Bielickit, vele sokat másztam együtt, még a Tátrában is. Ott még tanított is, hogyan kell mozogni a téli Tátrában. Voltam vele együtt a Kancsendzöngán, amikor északról új utat nyitottunk. Nagyszerű volt a kapcsolat közöttünk. Nagyon kedvelem őt, rettentően erős sportoló, örülök, hogy együtt megyünk.

Mikor indultok?

Úgy tudom, karácsony után. Varsóból repülünk együtt Iszlamabadba. Elég komoly médiafigyelem kíséri majd az elutazásunkat. Gyakorlatilag az ország nagyköveteinek számítunk majd.

Mennyire vagy izgatott?

Nagyon tetszik ez a kihívás. Már 2003 óta álmodom erről, és mindig ott motoszkált a fejemben. „ A K2 télen, a K2 télen…” Nagyon inspirál. Büszke vagyok, hogy egy ilyen erős csapatba beválogattak, és hogy az ország mellénk állt. Ez egy olyan kihívás, amelyben igazán érezhetem, hogy élek. Erre tettem fel az életemet, ebbe az irányba vezetett az utam, és nagyon hálás vagyok, hogy most próbát tehetek.

Megfordul egyáltalán a fejedben, mi lesz, ha nem sikerül feljutnotok a csúcsra?

Nem. Tényleg azt gondolom, hogy 100 százalék esélyünk van elérni a célunkat, mert mindenki készen áll rá. Nem gondolok másra, csak az elérendő célra.

vannak ötleteim új utakra nyolcezreseken is, például az Everest déli falán

A K2 télen nagy álmod. Milyen egyéb álmaid vannak még?

Ez egy nagyon jó kérdés. Először is, sokáig úgy gondoltam, hogy nem megyek többé Pakisztánba, mert nagyon félek a terrorizmustól (2013-ban a Nanga Parbat alaptáborában 11 hegymászót mészároltak le terroristák - PL). De most meglátom, milyen a helyzet, és ha úgy alakul, szeretném majd megpróbálni a Latok I északi falát. Az egy bámulatos és összetett szikla-, jég- és hókolosszus. Ráadásul a 7000 méter körüli magasság az, amelyben a legszívesebben mozgok. Ez a végső kihívás az emberiség számára. De vannak ötleteim új utakra nyolcezreseken is. Például az Everest déli fala. Még mindig nem mászták meg alpesi stílusban (Bolotovval próbálkoztak volna 2013-ban, de Bolotov meghalt a Khumbu-jégesés felett, miután ereszkedés közben egy szikla elvágta a kötelét - PL).  Szeretném megpróbálni. Ez persze pénzkérdés. Jövő ősszel szeretnék elmenni a Dhaulagirire, szintén egy új utat nyitni.

Melyik oldalán?

Az mindegy :) Rengeteg ötletem van. Fontos, hogy oda a hegymászóiskolámban végzett barátaimmal mennék. Segíteném őket, hogy a normál úton feljussanak, nekem ez lenne az akklimatizáció, és utána egy-két erősebb társsal megpróbálnánk egy új utat. Szeretnék továbbá még könyveket írni a hegymászásról. Szeretnék fejlődni a sziklamászás terén is. A célom a 8a fokozat lenne. 7b-nél nehezebbet soha nem másztam. A K2 után ez lesz az első dolgom, hogy a sziklamászásra fogok koncentrálni az edzéseimen. Szeretnék technikás mászásokat csinálni az Alpokban is. Például a Grandes Jorasses déli fala vagy a Mont Blanc. Ezek azok a mászások, amelyek a valódi élet érzését adják meg számomra.

 

Denis Urubko Forrás: Denis Urubko

A mászás az élete (Van még fotó, katt a képre a galériáért!)

 

Te az egyik leggyorsabb magashegyi mászónak számítasz. Ueli Steck idén az Everest-Lhoce traverzre készült, de a halálos balesete sajnos közbeszólt. Egy ilyen projektre csak a leggyorsabbak vállalkozhatnak reálisan. Neked eszedbe jutott valaha, hogy megpróbáld?

Nem tudom. Megpróbálhatnám, de eddig nem volt hozzá elég jó partnerem. A szóló nem jöhet szóba. Az Everestet megmászni a Hornbein-kuloáron át úgy, hogy Nepál felől közelíted, szerintem nagyon veszélyes. Persze, lehetséges, de én nem vállalnék ekkora kockázatot. Észak felől nekivágni a Hornbein-kuloárnak nagyon költséges, mert a kínai és a nepáli oldalra is meg kell venni a csúcsengedélyt. Ez sem annyira vonzó számomra. Túl összetett feladat. Persze, ha minden feltétel adott lenne, és azt mondanák, Denis, próbáld meg, csak edzened kell, nyilván örömmel megpróbálnám. De sokkal nagyobb álmom, hogy nyissak egy új utat az Everesten. Ez az igazi motiváció számomra.

Mit gondolsz Kilian Jornet Everest-mászásairól? Lehet ez egy új perspektíva a magashegyi mászásban? Biztonságos irány ez?

Ez egy nagyon erős teljesítmény volt részéről, remek mászás. Tisztelem érte. Nagyon erős sportember. Szívesen követem azt, ahogyan ő fedezi fel a hegyeket magának. A hegymászás a szabadságról szól. Mindenkinek megvan a maga stílusa. Sokan, mint én is, az új utakat keresik. Néhányan a gyorsasági mászást kedvelik, míg megint mások inkább csak élvezni akarják a hegyet, megfizetik a serpákat és oxigént használnak. Ez is hegymászás. Én mindenkinek a véleményét tiszteletben tartom, feltéve, hogy őszinte a közösséggel és magával szemben is.

 

Denis Urubko az iKaland előadásán Forrás: iKaland

Ezúttal is telt ház volt a budapesti előadáson (Van még fotó, katt a képre a galériáért!)

 

Igazából csak azért kérdeztem, mert te is másztál gyorsasági rekordot nyolcezresen, és kíváncsi voltam, milyen perspektívát látsz ebben a fajta megközelítésben.

Bukrejev is mászott időre, és sokan mások is. Ueli Steck például, az Annapurna déli falán, új úton. Nagyon érdekes dolog ez. Ez a szervezet számára a végső kihívás, ekkora magasságban, ilyen nehéz körülmények között ilyen fizikai teljesítményt leadni. Ez igazi sport. Jobbnak lenni másnál. Nekem nagyon tetszik a hegymászásnak ez a fajta megközelítése.

Végül még egy utolsó kérdés az akklimatizációval kapcsolatban. Anno Ralf Dujmovits azt mesélte, hogy a téli Nanga Parbatra az Aconcaguán készült, hogy minél kevesebb időt kelljen a szélsőségesen hideg téli körülmények között tölteni a hegyen, és előzetes akklimatizációval érkezett a Nanga Parbatra. Ez nem a megszokott akklimatizációs metódus. Ti terveztek hasonló taktikát?

Hallottam ezt-azt a csapat részéről, de konkrétumról egyelőre nem tudok. Amit viszont elmondhatok, hogy sok évvel ezelőtt, amikor vezettem a kazah hegymászó válogatottat, akkor Almatiban barokamrában készültünk. Végeztünk benne gyakorlatokat, illetve huzamosabb ideig tartózkodtunk benne, mielőtt expedícióra indultunk. Ezután talán 16-18 nap alatt megmásztuk a Nanga Parbatot. Ez érdekes aspektus. De tudom, hogy 2002-ben a Kancsendzöngát 18 nap alatt másztuk, ősszel a Sisapangmát 14 vagy 16 nap alatt, már nem pontosan emlékszem. Szerintem ez a fajta felkészülés nagyon keveset, vagy szinte semmit sem ad. A hegyen, természetes körülmények között kell az akklimatizációt megszerezni. Talán, de nem vagyok szakértő, létezhetnek más megoldások, különböző stílusok, amelyek segíthetnek, de semmiképpen nem garantálják a sikert. Tavaly télen az Elbruszon akklimatizálódtam, majd utána mentünk a Han Tengrire. De én már korábban két vagy három alkalommal mindennemű akklimatizáció nélkül is megmásztam a Han Tengrit. Sőt, a Manaszlut is akklimatizáció nélkül másztam.

Talán a korábbi mászásaid során a szervezeted megtanult emlékezni.

Igen, ez is nagyon fontos. De ami még fontosabb, hogy milyen a fizikai felkészülés az expedíció előtt. Kellőképpen fel kell készülnöd, minden izmodat keményen meg kell dolgoztatnod, hogy a csúcstámadásnak minden kétség és probléma nélkül nekivághass.

Ezúton szeretnék külön köszönetet mondani Rényi Zsoltnak az iKalandtól az interjú elkészítéséhez nyújtott logisztikai segítségéért.

 

A Makalu csúcsán, első téli megmászás Forrás: Denis Urubko

A Makalu csúcsán, első téli megmászás (Van még fotó, katt a képre a galériáért!)

Olvass többet a témáról: nyolcezresek, tél, karakorum, lengyelek, k2, Denis Urubko