Először jutott fel magyar hegymászó egy hatezresre télen

Először jutott fel magyar hegymászó egy hatezresre télen

Pintér László
Pintér László
2020/02/02
Szlankó Zoltán szolnoki hegymászó január közepén azzal a céllal utazott Nepálba, hogy valóra váltsa régi álmát, és megmássza a 6812 m magas Ama Dablamot. Ráadásul télen, pedig magyar hegymászó korábban még soha nem állt télen hatezer méter feletti hegy csúcsán. Ez az álom Zolinak most nem teljesült, cserébe épségben lejutott a hegyről. Expedíciójuk ugyanakkor több szempontból is sikeres. Zoli amerikai társa, Alex Goldfarb feljutott az Ama Dablamra, az akklimatizációként választott  6119 m magas Lobuche East megmászásával pedig Zoli lett az első magyar, aki télen mászott hatezer méter feletti hegyet.
Figyelmeztetés! file_not_exists lpimage #36
Hirdetés

Igencsak fellelkesültünk, amikor Szlankó Zoltán bejelentette, hogy az Ama Dablam első magyar téli megmászására készül, mivel a téli himalájai magyar expedíció olyan ritka, mint a fehér holló. Olyannyira, hogy mindeddig csak egy kísérlet volt, Klein Dávid és Ács Zoltán igencsak bátor próbálkozása a Nanga Parbaton, 2013-ban.

 

A Mozgásvilág az expedíció médiapartnere Forrás: Szlankó Zoltán/METE
A Mozgásvilág az expedíció médiapartnere
Kép forrása: Szlankó Zoltán/METE

 

Van még fotó, katt a képre a galériáért!

Zolinak régi álma a helyiek nyelvén „Anya Nyaklánca” néven ismert, 6812 m magas nepáli csúcs megmászása, ami nem csoda, hiszen a világ egyik legszebb formájú hegyéről van szó, amely ráadásul technikailag is nehéznek számít.

Eddig nyáron is mindössze két honfitársunk állhatott a csúcsán

Az Ama Dablam nyáron és télen is kereskedelmi expedíciók célpontja, ezért nemzetközi szinten télen is több tucat megmászása van már (igaz, ezek többsége november-decemberi időszakban, tehát nem az általánosan elfogadott csillagászati tél idején) – ugyanakkor külső támogatás nélkül mászni teljesen más kávéház, mint kereskedelmi expedíció tagjaként, ahol még a sátrat is felállítják helyettünk és az étkezésekről is gondoskodnak.

 

Az Ama Dablam Forrás: Szlankó Zoltán/METE
Az Ama Dablam
Kép forrása: Szlankó Zoltán/METE

 

Szlankó Zoltán 51 éves, hazai expedíciós hegymászó körökben jól ismert. Számos dél-amerikai és himalájai expedíció résztvevője, kutatóexpedíciók szervezője. Többször járt a Karakorumban és a Himalájában, próbálkozott több nyolcezressel is. A Magyar Expedíciós Társaság Egyesület (METE) egyik alapítója, a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének (MAHOE) alpesi oktatója. Társa, az Amerikai Egyesült Államokban élő, orosz gyökerekkel rendelkező Alex Goldfarb műkedvelő hegymászó, 2014 óta ismerik egymást. Terveztek közös expedíciót a Mount Everestre, majd a Lhocéra 2014-ben, de a lavina, amely abban az évben megölt 16 serpát a Khumbu-jégesésben, végül már az alaptáborban meghiúsította tervüket. Alex próbálkozott már az Ama Dablammal korábban, de nem jutott fel.

 

 

A szolnoki mászó és amerikai társa január 14-én találkozott Kathmanduban. A hiányzó felszerelések pótlása és a szükséges dokumentumok beszerzése után elrepültek Luklába, ahonnan megkezdték a klasszikus trekkinget az Everest alaptáborába vezető Khumbu-völgyben.

Január 22-én akklimatizációs céllal megmászták az alaptábor közvetlen közelében emelkedő, 5550 m magas Kala Patthart. Január 24-én mentek fel a Lobuche East csúcstámadó táborába, miután egy extra pihenőnapot eltöltöttek Lobuchében.

Január 25-én mászták meg az elsődleges akklimatizációs célként kijelölt, 6119 m magas Lobuche Eastet.

Ezzel Szlankó Zoltán lett az első magyar, aki télen mászott meg hatezer méternél magasabb csúcsot

 

Zoli és Alex a Lobuche East csúcsán Forrás: Szlankó Zoltán/METE
Zoli és Alex a Lobuche East csúcsán
Kép forrása: Szlankó Zoltán/METE

 

A hegy "hamis" csúcsát tudták elérni a terepviszonyok miatt, amelyet a trekking túravezető cégek klienseinek is kínálnak. A néhány méterrel magasabb "igazi" csúcsra egy pengeéles, kitett, veszélyes gerinc vezet, ami csak nagyon ritkán mászott, a 2015-ös földrengés óta egyáltalán nem másszák. A csúcsnak ez volt az első magyar téli megmászása (nyáron is csak három magyar hegymászó járt korábban rajta). Hamisítatlan téli viszonyok között értek fel:

Hajnali 4-kor indultunk 5130 méterről, kb. -30fok volt. Az út kb. 900 m szint, az alsó szakasza porhóval fedett kőtáblákon vezetett, majd az utolsó 500-550 méter 50-60 fokos glatt jég volt. A kevésbé meredek részeken szintén fújt hó, akár térdig érő magasságban. A gerinc járhatatlan volt a főcsúcsig. Nehéz volt. Megszenvedtük...

Zoli ujját egy rosszul kivitelezett kesztyűcsere miatt megcsípte a fagy, de nem komoly.

Tegnap hajnalban elrontottam egy kesztyűcserét. Kis híján a bal kezem ujjaiba került. Egy óra múlva tértek magukhoz. Iszonyú hideg volt, de legalább nem volt szél. Kicsit zsibbadnak az ujjaim, de szerintem menni fog.

Ezután rövid pihenő következett, majd átvonultak az Ama Dablam alaptáborába, ahol találkoztak a nagyszerű baszk hegymászó, téli nyolcezres-specialista Alex Tikónnal és csapatával. Alex 2016-ban Simone Moro és Muhammad Ali Sadpara társaságában elsőként jutott fel a Nanga Parbatra télen, most pedig az Everest első, csillagászati tél idején, pótlólagos oxigén használata nélkül történő megmászásával próbálkozik, immáron harmadszor.

 

Hajnalodik a Himalája ormai felett Forrás: Szlankó Zoltán/METE
Hajnalodik a Himalája ormai felett
Kép forrása: Szlankó Zoltán/METE

 

Bár Zoliék eredetileg alpin stílusú mászást terveztek, azaz klasszikus táborlánc és a hegyen fel-le mozgást segítő rögzített kötelek nélkül, ez lehetetlenné vált, miután a nagy létszámú baszk expedíció fix kötelekkel látta el az útvonalat. Zoliék ettől függetlenül saját erejükből mozogtak a hegyen, nem építettek ki előzetes táborokat. Egyszer mentek fel az 1-es táborba némi felszerelést depózni, de a következő nekifutásuk egyben már a csúcstámadás is volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott időjárás-előrejelzés szerint a himalájai téli viszonyok között kedvező feltételekre lehetett számítani egészen február negyedikéig.

Napról napra haladtak egyre feljebb. Január 30-án elérték az 1-es tábort, majd 31-én a 2-est, 6050 méteren. Február elsején felmásztak a 3-as táborba, sátrukat mindig feljebb cipelve. A „jó időnek” aposztrofált időjárási helyzet annyiban merült ki, hogy nem hullott csapadék, de a Himalájában télen állandó vendégnek számító metsző, sokszor viharos szél Zoliékat is végigkísérte mászásuk során. A hegyen szintén felfelé mozgó baszk expedíció kilenc tagja közül nyolc visszafordult.

 

Az Ama Dablam normál útjának felső szakasza Forrás: Alex Goldfarb
Az Ama Dablam normál útjának felső szakasza
Kép forrása: Alex Goldfarb

 

Sajnos a döntő pillanatban a szél Zolit súlyos helyzetbe hozta, a hármas tábort elérte ugyan, de csúcstámadás helyett ekkor már csak az épségben lejutásra gondolhatott.

Jó élni!

„Fölfelé beszorultam egy gerinc adta szélcsatornába, fuldokoltam a levegőhiánytól – meséli Zoli. – Kb. mínusz 20 fok lehetett, és hozzá vagy 100 km-es szél. Mire felértem a 3-asba, teljesen átfagytam, éjszaka már görcsöltem. Ezért nem is gondolhattam a csúcsra.”

Hajnali négykor Zoli társa, Alex, valamint serpa kísérőjük, Pemba Oingdi Serpa elindult a csúcstámadásra. 10 óra 27 perckor fel is jutottak. A 3-as táborig ereszkedtek vissza, ahol egy újabb éjszakát töltöttek el.

 

Alex Goldfarb az Ama Dablam csúcsán Forrás: Alex Goldfarb
Alex Goldfarb az Ama Dablam csúcsán
Kép forrása: Alex Goldfarb

 

„Két éjszakát töltöttünk a hármasban, kaja alig, éhesen indultunk el vissza, le az alaptáborig. Nagyon hosszú nap volt. Örülök, hogy Ama visszaengedett. Lefelé is a határainkon mozogtunk. 3-án este nyolckor értünk le.”

Zoli érzelemteli üzenetben foglalta össze a mászást:

„Egy sikeres expedíció nem csúcsmászó tagja lettem. Vásott, eleven gyerekként Ama feje búbjára akartam lépni egy olyan időszakban, amikor ez nem magától értetődő, de megengedte, hogy a nyakába boruljak. Megengedte azt is, hogy ezt az üzenetet megírjam, bár a hegyről való levonulásunk sem volt egyszerű. Örök hála az őrzőimnek! Köszönöm a támogatóimnak, hogy megélhettem ezt az élményt, és köszönet a szeretteimnek, hogy visszahoztak a hegyről!”

Zoliék holnap megkezdik a levonulást a hegyről. Amint lesz több térerejük, további részletek és képek várhatók még az expedícióról. Addig is nézzétek meg Alex Goldfarb videóját a Hóhatár csoportban!

 

 

Hirdetés
Hirdetés