Menü

2008.11.09.     Hozzászólás 3

Modellezés

Nagy örömmel láttam a sok hozzászólást, ezért gondoltam most már éppen ...

Nagy örömmel láttam a sok hozzászólást, ezért gondoltam most már éppen ideje új frontot nyitni az eszmecserében. Eléggé elmentünk abba az irányba, hogy az alapvető‘ problémát a szövetség működésében és a szakmai képzésben látjuk. Már ez is valami, mert általában megy a szövetségeknél a sírás, hogy nincs pénz semmire

Nos, és is úgy gondolom, hogy Magyarországon a triatlon sikeressége első‘sorban Szekeres Imre Elnök Úrnak köszönhető‘en első‘sorban nem pénzkérdés.

Akkor tehát az a legfontosabb kérdés most, hogy milyen modellt követve újuljon meg az MTSZ. Horváth Ádám kollega nagyon képben van más sportok működését illető‘en, és kaptunk is egy-két példát hozzászólásaiban. Felvetette, hogy esetleg külföldi segítséget is igénybe lehetne venni.

Á‰n úgy gondolom, hogy kis hazánkban már majd minden sportágban megégették már magukat a külföldiek. A jégkorong ezek szerint nem ilyen

Ettő‘l függetlenül csak óvatosan vennék példát csapatsportágaktól. Szerintem ég és föld a kettő‘, fő‘leg, ha figyelembe vesszük, hogy például magyar triatlonban nem létezik sem jegybevétel sem közvetítési jogokért kapott bevétel. Konkrétan örülünk, ha egyáltalán valaki kíváncsi ránk J

Innentő‘l pedig rögtön el is vethetjük a külföldi segítséget is, hiszen az anyagi lehető‘ségeink mégiscsak korlátozottak. Egy külföldi neves szakember több szempontból is megfizethetetlen számunkra. Ha igazán jó, már bizonyított edző‘rő‘l lenne szó, annak már a fizetése, valamint a járulékos dolgai is sokba kerülnének, de emellett az általa megszokott és megkövetelt körülmények biztosítása sem lenne csekélység.

Példának itt van a nem túl acélos izraeli név, Avi Bracha, aki jelentkezett magyar kapitánynak, és programjának megvalósítása brutális költségekbe verte volna az MTSZ-t.

Egy szó, mint száz: Münchausen Bárósat kell játszanunk, és hajunknál fogva kell magunkat kiemelni a középszerűség mocsarából!

Ehhez nézzünk olyan példát, ami már bizonyított! A portugál modell sem rossz, de tanulhatnánk Új-Zélandtól, vagy az oroszoktól is! Á‰n az utóbbira lennék baromi kíváncsi, mert amit az oroszok fejlő‘dtek az elmúlt években, az több mint szembeötlő‘! További párhuzam, hogy ő‘k is hasonló anyagi helyzetben lehetnek, mint mi. Szintén posztkommunista háttérrel indultak. Hasonló a sporthoz való hozzáállásuk. Hasonlóak az alap lehető‘ségeik.

Egyébként ha jól tudom, a portugál žHead Coach, Sergio már elő‘adott nálunk, több magyar edző‘nek is volt már lehető‘sége kifaggatni, mit hogyan csinálnak. Errő‘l is szívesen látnék egy beszámolót!

Szponzorok

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.


  • pubi 2008.11.10.   11:55

    pubi

    "ha figyelembe vesszük, hogy például magyar triatlonban nem létezik sem jegybevétel sem közvetítési jogokért kapott bevétel" Na igen. Ez így igaz. De ha törekednénk arra, hogy 1500-an legyenek egy nap akkor máris lennének bevételek. Jó, hogy ez még mindig nem a 8-10 ezres Vivicitta, de a tömeg az tömeg. Ja és szabadidősport. Ez sem egy utolsó szempont... Valami győztes szlogenjei voltak mostanában: "Change, We can believe in, Yes we can"

    válasz erre...

  • AdamH 2008.11.09.   20:46

    AdamH

    Csabi ! Már javasolni is akartam, hogy ne a blogot folytassuk, hanem csináljunk egy felületet ami könnyen elérhető és folytatható az eszmecsere. Amit eddig írtam az csak egy-két ötlet volt korántsem teljes, inkább csak vitaindító megjegyzések. Vannak még öteleteim. Csak példaként a saját szakmámból, már jó régen nagyjából 10 éve felmerült a magyarországi energiatőzsde gondolata, erre csináltunk akkoriban egy egyesületet, megteremtettük a működési alapját és megvizsgáltuk az Arthur Andersennel közösen vagy tíz ország gyakorlatát. Született ebből egy több száz oldalas tanulmány és javaslat ami persze elhalt a magyar ugaron, talán idén már lesz valami az egészből. Ezt a gondolatsort nem is folytatnám, talán majd mt: megteszi. :) Szóval egyáltalán nem gondolnám, hogy "Lothar M.-t" hívjuk meg szövetségi kapitánynak, mert az itthon nem működne, ezt már kifejtettem. A külföldi segítségen teljesen mást gondolok, építeni kell a személyes kapcsolatokat és el kell menni a helyszínre, jegyzetelni kell és figyelni, és rendszeresen levelezni, bármilyen hülyén hangzik is. Erre kell némi forrás ezt kellene előteremteni, még mindig olcsóbb, mint egy olimpiai ciklusban rosszul elköltött x tízmillió forint közvetlen felkészülési támogatás. Valószínűleg hasznosabb is, de mivel a látványos eredményekhez sok év kell és még el sem kezdtük ezért az a tapasztalat, hogy erre nálunk nincs elegendő türelem és négyévente úgyis minden érvényét veszti. Mindenki max négyévre tervez, tehát senki sem ültet diófát, ez (is) a magyar átok. Az orosz példa egyáltalán nem lep meg, földrésznyi ország, a központilag szervezett és támogatott sport hagyományai, erős edzőképzés stb. ezen felül különösen erős úszó és kerékpárossport az atlétákat sem kell külön említeni. Az csak idő kérdése volt, hogy a triathlonban is elindulnak. A spanyolok sem érdektelenek, a portugálok és a brazilok, argentínok sem ha már példákat keresünk. Madarász Gabival ellentétben úgy gondolom elsősorban azokkal kellene tisztázó beszélgetéseket lefolytatni akik hajlandó közreműködni a megújulásban, aztán lehet továbblépni, ha ez nem sikerül akkor minden marad a régiben.

    válasz erre...

  • mt 2008.11.09.   18:48

    mt

    Hát igen, egy dologban már most jobbak vagyunk, mint az oroszok, ott csak a háttér posztkommunista, míg nálunk az elnök (a nagy pénzhozó "Szekeres Imre Elnök ښr") is az. Még egyszer leírom: őt pont azért választották meg elnöknek az elvbarátai, hogy pénzt hozzon, amiért cserébe ő egy olimpiai sportági szövetség elnökeként villoghat mindenféle sportmúlt nélkül - ezt minden politikus így csinálja, ettől még nem kell elájulni. Egyébként nem hiszem, hogy a szövetségi kapitány személyén múlna a legtöbb. Ha volna szakmai alapokon nyugvó válogatottsági kritérium megfelelő és kiszámítható (!!) anyagi juttatásokkal, az sokkal többet számítana, mint egy mégoly neves szakember kapitány. De amíg a legalapvetőbb dolgokra is képtelen a vezetés (Bp-re költözés, normális honlap - imádom a belterjes cikkeiket, gyakorlatilag minden második cikkben egymásnak gratulál az elnökség, de ez valóban csak a jéghegy csúcsa), addig a változás első lépéseként semmi mást nem tudok elképzelni, mint a teljes vezetés távozását. Jó, az elnök felőlem maradhat, annak úgyis csak a pénzt kell szállítania, bár nem egy szép látvány - nézzétek meg, 94-ben már úgy nézett ki, mint a saját öregapja, azóta sokat fiatalodott, tudnak valamit ezek a komcsik :)

    válasz erre...