Menü

sportág: KERÉKPÁR    táv: 34 km    szintemelkedés: 750 m    szintidő: 5 óra     nehézség: Közepes (Néhol nehéz)

Élmény montizás

Túraútvonal: Szilvásvárad – sárga kerékpárosjelzés – sárga sávjelzés – Gerennavár – sárga sávjelzés – piros kerékpárosjelzés – sárga háromszögjelzés – Bélapátfalva – kék kerékpárosjelzés – zöld kerékpárosjelzés – Szilvásvárad

 

 

A Bükk egyik nyugati kapujából, Szilvásváradról indulunk, kiadós, de nagyon élvezetes montis körre. A túra jó, de nem extra kondíciót igényel, két nehezebb szakasszal az elején és a végén. Ha toljuk is ezeken, mindenféleképpen megéri végig menni.

A Szalajka-völgy bejáratánál fekvő parkolóból indulunk folyadékkal jól feltankolva, mert az út kétharmadig nincs vízfelvételi lehetőség. A völgybe vezető aszfaltúton kerekezünk az Olasz-kapui elágazásig.

Szalajka-völgy
A Szilvásváradon végződő Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.)

A táblákkal jól jelzett balos leágazást követve már bemelegítésként könnyed emelkedőn haladunk. Ezen szakaszon arra figyeljünk, hogy bár forgalom nincs rajta, de fizetős jegyet lehet vásárolni, amivel Olasz-kapuig felmehetnek autóval.

A második balos hajtűkanyarban választási lehetőségünk nyílik: vagy maradunk tovább a komótosan felfele kígyózó aszfalton, vagy közel 3 kilométernyit rövidítünk, aminek az az ára, hogy egy meredekebb szakaszt kell legyűrnünk. Mi általában eme utolsó verziót választjuk, végig az erdő hűsítőárnyékában haladva a néhol egy nyomtávra benőtt földúton (sárga jelzés), egyre magasabbra. A legmeredekebb szerpentint is magunk mögé utasítva jutunk fel a Gerennavár parkolójához.

Gerennavár
A Bükk egyik, 759 m magas, csonkakúp alakú, sziklás csúcsa; a hegység egyik legszebb kilátóhelye. Nevét az egykor itt állt várról kapta.) és a korábban magára hagyott aszfaltútra. A kis területű várhelyet a meredek keleti oldal kivételével 3–4 m széles és mintegy 2 m mély, törmelékkel feltöltött árok övezi. Bejárata feltehetőleg a legkönnyebben megközelíthető, nyugati oldalon volt, ahol a várárkon fahíd vezethetett a felvonóhidas kapuhoz. Ma már csak az árok vehető ki.

Itt ismét választhatunk, kondíciónk és kitartásunk döntsön. Haladhatunk továbbra is az út túloldalán jobbra felfele haladó sárga jelzésen, vagy elindulhatunk az aszfalton felfele. A jelzés meredekebb, de rövidebb természetesen.

Ha mindenhol rövidítettünk, utunk 5,5 kilométerénél érjük el az autók számára kijelölt útvégét, Olasz-kaput. A nem túl nagy sziklafalak között a nyári forróságban is érezhetően hűvösebb van, így itt mindig akaratlanul is kicsit lassítunk… Túl oldalán a meseszép fennsík terül el, amit ezen túránkon most nem érintünk.

DSC_0556_m2_resize.jpg

Olasz-kapu
Thurzó Gáspár irányításával 18 olasz hadifogoly vágta át a sziklagerincet 1918-ban, hogy utat nyissanak egy kisvasútvonal építéséhez. A sziklafalban emléktábla örökíti meg a verejtékes munkát. A vasútvonal 1940 környékén szűnt meg, jelenleg egy erdőgazdasági műút köti össze Szilvásváradot a Bükk-fennsíkkal.

Alig érünk át, jobbra piros kerékpáros jelzés indul egy szélesebb dózerúton, amit követni fogunk egészen Bélkőig. Az út első rövid szakasza viszonylag síkban halad. Állapota néhol igencsak mountain bike-oknak való terepet kínál, de összességben nagyon kellemes kerékpáros út. Azoknak, akik indulni szoktak a Szilvásvárad Maratonon, ez a rész ismerős lehet, egészen a Kopasz-rétig.

Holdbéli táj a Bélkő tetejéről

A nagyon kellemes útvonalat követve utunk kb. km-nél, egy kisebb tisztáson érjük el a sárga háromszög jelölést. A jelzés csak nehezen vehető észre, egy az elágazástól jóval bentebb álló fán, így itt legyünk figyelmesek. A jobbra leágazó jelzés erőteljesebben emelkedik, eleinte keskeny, majd szélesebb, friss vágású ösvényen. Pár perc alatt felérünk a tetejére, ahonnan fantasztikus, már-már holdbéli táj képe tárul elénk a megcsonkított tetejű Bélkőre. A tájseb látványa mögött Bélapátfalva tetői piroslanak. A nagyjából 180 fokos panorámakép ért megéri ide felküzdeni magunk, ráadásul szusszanhatunk is a ránk váró szuperlesiklás előtt.

Elindulunk visszafele ugyanazon ösvényen, amin felkapaszkodtunk, de még mielőtt teljesen visszaérnénk a földútra, jobb kézre leágazik a kék sífutójelzés. A felső része meredek, nagyon köves, így fokozott óvatossággal haladjunk itt. Röviddel az elágazás után egyre szélesebb úttá alakul a jelzés, majd egy balos kanyar után országút jellegű aszfaltúton találjuk magunk, ami a régi bánya lezárt feljárója. Tapasztalatlanabb és bátortalanabb kerékpárosok innentől figyeljenek jobban, mert az út meredekségének köszönhetően akár 70 km/h feletti tempót is elérhetünk! Forgalomra nem igazán lehet számítani, de turistákra, kerékpárosokra, esetleg motorosokra igen…

A szuper lesiklásnak egy négyes elágazás vet véget cirka 3 km után. Az adrenalin bomba pezsdíti vérünk, miközben jobbra tartunk, a bánya portája felé. Áthaladunk a sorompón, majd a széles aszfaltúton legurulunk a Lak-völgybetartó úthoz. Itt élesen jobbra fordulunk, már csak pár percet kell kibírnunk, és egy pihenésre, hűsölésre ideális helyen találjuk magunk. A Lak-völgyi tó partján, akár az útszélén található ellátó egységből vásárolt jéghideg frissítővel kezünkben hűsölhetünk a szomorúfüzek árnyékában, miközben lábunk a mámorítóan hideg vízbe lógatjuk. Könnyen elrepül jó pár perc itt…

Túránkból nincs már sok hátra, de egy kisebb nehéz szakaszt még le kell gyűrnünk, mielőtt begurulunk a „célba”. A völgybe tartó kis aszfaltúton és kék kerékpáros jelzésen kerekezünk tovább, mely eleinte komótosan halad lassacskán felfele. A tavat elhagyva, közel fél kilométernyire forrást találunk, melynek hideg vízéből újra tölthetjük kulacsainkat. A tótól közel másfél kilométerre az aszfaltozás elfogy, helyette széles ösvény marad, ami meredeken kapaszkodik felfele. Innentől az utolsó erőnlétünk is kicsavarjuk, mire felérünk a Katonasírokig (vagy tolhatjuk is, nem szégyen és kényelmesebb is).

A síroknál levő kereszteződés azt jelenti, hogy már csak egy laza gurulás van hátra. Ha szusszantunk egyet, a balra tartó dózerúton és kék kerékpáros jelzésen haladjunk. Nem meredek, de kisebb tekeréssel is jó tempót lehet elérni, így figyeljünk oda a kanyarokra, mert a sodrós talaj és a nagy tempó nem jó barátok… Egy kilométerre a síroktól találjuk a jobbra leágazó zöld kerékpáros jelzésű földutat, forduljunk rá. Továbbra is kényelmes tempózás mellett gurulunk egyre lejjebb. A következő útelágazásban balra tartunk, ahol már csak sajnos a sárga jelzést fogjuk látni.

Közel egy kilométeres gurulás után ismét elágazáshoz érünk, ahol megint csak a balos irányt választjuk. Ez a szakasz egy nyújtott jobbos ívvel enyhén visszakanyarodik, hogy a völgy felső részén fekvő tóhoz, illetve az Ősember-barlang aljához érjen ki.

Ősember-barlang
A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.

Innen (ismét balra tartva) már csak a völgy turistákkal olykor telített útján kell legurulnunk, miközben érintjük a kisvasút végállomását, mely mellett csodaszép mezőn akár meg is pihenhetünk rövid időre, majd a Fátyol-vízesés és erdei tanösvény mellett haladunk el. Előbbi sajnos évek óta csak a tavaszi és őszi nagyobb esőzések idején mutatja régi meseszép arcát.

Fátyol-vízesés
Hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot a Szikla-forrás és Szalajka-forrás táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.

A tanösvényre feltétlen érdemes gyerekekkel is begurulnunk, és körbesétálnunk, mely az erdőt és az erdő valamint ember kapcsolatát mutatja be, néhol interaktív módon.

Elhagyva a felső részt a Szikla-forrás (a karsztforrás egy hatalmas sziklafal tövében tör a felszínre, ahol kisebb tavacskát alakított ki magának) mellett haladunk el, majd a pisztrángosok (kevés hely van kishazánkban, ahol pisztrángot tenyésztenek, egyike a Szalajka-völgy…) következnek, míg végül visszaérünk a kiindulási pontunkhoz.

Összesítés

A Élmény montizás hossza 34 km, az útvonal szintemelkedése 750 méter, szintideje 5 óra, nehézsége közepes (néhol nehéz). Az útvonal Magyarország területén található.

GPS track letöltés: klikk ide!

Várható időjárás (hőmérséklet, csapadék, szélerősség)

Szombat Vasárnap Hétfő Kedd
°C -1 / 6 2 / 4 -5 / 0 -6 / -1
mm 0.0 0.8 0.0 0.0
km/h 16.6 19.8 6.8 7.6

Hosszabb távú, részletesebb előrejelzések: meteoplaza.info