- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Lokvarské Jezero egy gyönyörű tó Horvátországban, amely lenyűgöző lehetőségeket kínál az ide látogatók számára. A tó környezete változatos tájakkal és természeti szépségekkel büszkélkedik, amelyek ideálisak a kirándulásokhoz és a kerékpártúrákhoz. Mi ezek közül az utóbbival foglalkozunk most. Az egyik legnépszerűbb útvonal a Lokvarské Jezero körül a tó teljes megkerülése. Ezt országúton is meg lehet tenni, szintkülönbség lesz benne bőven, de hegyikerékpárral az igazi!
Ha útvonalakat keresgélsz,, tucatnyit találsz a tó környékén, de érdemes felkeresni a www.gorskikotarbike.com oldalt is, ami kifejezetten erre a régióra készült. Az általunk bejárt trail ugyan gravel bringával is teljesíthető, mint a képeken is látszik, hiszen Paraferee is teljesítette velünk, de az igazi élvezet montival kezdődik. Elsőre nem tűnhet soknak a 21 km-es hossz, de van benne bőven szintkülönbség, és a mászások többsége rövid, de meredek, technikás. Főleg ha nem száraz időben érkezel, vagy nem vagy top formában. Nekünk a nettó időnk másfél óra volt, de bruttóban ennek a duplájával számolj inkább, mert annyi szép hely és kilátás van az útvonalon, hogy nem akarod végigrohanni. A legjobb az egészben, hogy ez egy legálisan kitáblázott útvonal, olyan montis ösvényen, ami után megnyaljuk mind a tíz ujjunkat!
Az autót célszerű a Parking Stari Motel-nél lerakni, de nem túl nagy a parkoló, érdemes korán érkezni. Aki kempingezne annak a gát hátoldalában ott a Zlatko Camping, de szálláshelyből is sokféle található a környéken. Utunkat a gátat elhagyva rögtön a meredek bobpályán kezdjük, majd át is térünk a murvás földútra, amit egészen a végéig el sem hagyunk.
A kör első felében nem látjuk a tavat, ellenben gyönyörű, erdős részeken visz az utunk. A sors fura fintora, hogy meghívásunk idején éppen le volt engedve a tó a gátművek karbantartása miatt, így azonban olyat láthattunk amit nagyon ritkán lehet. Teljes egészében látszott most az 51 méter magas gát, és a tómeder is szinte teljes egészében. Amikor van benne víz, nem kevesebb mint 40 méter mély a tó, és a horgászok kedvelt „munkahelye”. A világ legnagyobb folyami pisztrángját is itt fogták, ami 25 kg-os volt!
Ösvényünkön eleinte kényelmesen el lehet férni, akár terepjáróval is járható lenne, de mi maradtunk a Kellys bringáknál. Mivel éppen egy több hetes esős évszak utolsó napján jártunk itt, ezért volt patak átkelés, és saras ösvényen ereszkedés is. Persze nem kell megijedni az esős évszakoktól sem, itt nem ragad a sár, és jóval kevesebb, mint itthon. Mrzla Vodicába érve meg lehet állni kajálni egyet Cafe Bar Mrzlica-ban, egy jó csevap senkinek sem ártott még meg, de kávét is ritkán utasítanak vissza a bringások.
És innen indul az igazi örömbringázás, bár a pálya nehezebbik fele is. Itt már sok helyen rálátunk a tóra (vagy a helyére esetünkben), de jönnek a komolyabb mászások, és a technikásabb lefelék is! Nem árt az átlagosnál jobb erőnlét, és technikai tudás az élvezetes tekeréshez ezen a szakaszon. A tó északi csücskébe leereszkedve pedig már végig a part menti hegyoldalban tekerünk, panorámával a tóra. Végig föl-le vezet a jellemzően egynyomú ösvény, kiszedve a maradék energiát is belőlünk. De nincsen ennél nagyobb öröm, így égjen el a maradék kalória is a reggeliből ahogy ez az útvonal vezet vissza minket a célunkhoz!
Vicces volt kiülni a horgász stégre, belelógatva lábunkat a 40 méteres mélységbe. Még látni lent a meder alján a három fűrészmalom romját ami anno a Lokvarka patak mellett állt, és jó lenne a mederben is tekerni egyet, ahol most feltáró utak keresztezik egymást, de sajnos nincsen már ennyi időnk, és energiánk. Biztosan vissza fogunk még térni ide, ha fel van töltve újra vízzel, mert akkor is fantasztikus látványt nyújt a tó, most viszont különleges pillanatoknak lehettünk tanúi.