Menü

2006.09.06.     Hozzászólás 0

Miért fontos törődni a szénanátha kezelésével?

Manapság a szénanátha, mint fogalom, már nem ismeretlen számunkra. Tüneteit, ha szerencsénk van, csak másokon látjuk..

Ám ha elszenvedő alanyai vagyunk ennek a kellemetlen betegségnek, és emellett nem vagyunk kellően körültekintőek, hosszú hónapokon át megkeseríthetik az életünket a virágzó növények.

A legismertebb allergén növény, mely az ország lakosságának közel 15%-át érinti, a parlagfű. Szénanáthát, asztmát, ekcémát okozó hatása miatt kormányzati szinten is kiemelt területként kezelik, nagy hangsúlyt fektetnek a megelőzésre, a parlagfű irtására.



A Budai Allergiaközpont allergológus professzora, dr. Nékám Kristóf a gyors orvosi beavatkozásra, és a szakszerű kezelésre hívja fel az Olvasók figyelmét.


A szénanátha kellemetlen tünetei, mint az orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, garat-, hallójárat- és szemviszketés, könnyezés, szemhéj ödéma, ritkábban pedig a szaglás elvesztése az életminőséget nagymértékben rontják.


Mivel már nagy számban fordulnak elő az ismerőseink körében is az allergiás betegek, nem egyedi eset, hogy az ember saját magán is felismeri a tüneteket. Ez az átfogó megállapítás azonban még nagyon messze van attól, hogy biztosan állíthassa magáról bárki is, hogy allergiás. Szakorvosi vizsgálatok nélkül ugyanis csak találgatunk, sok esetben nem a megfelelő gyógykészítményekkel kezeljük a problémát.


Ha szénanátha gyanúja merül fel, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni. Az allergia-diagnózis felállításának fontos része a tünetek gondos értékelése. Az orvosnak számos kérdést kell tisztáznia, közöttük olyanokat is, amik segítenek kizárni más, allergiához hasonló tüneteket okozó betegségeket. A kérdések megválaszolása után az orvos teljeskörű fizikális vizsgálatot végez. A bőrt, a szemet, az orrot, a fület és a torkot vizsgálja meg, s gyulladásos jeleket (vörösség, duzzanat), illetve egyéb allergiára jellemző tünetet keres. Szükség esetén vér- illetve bőrtesztet, funkcionális vizsgálatokat (pl. légzésfunkció) is végez, majd a betegség súlyosságához mérten kezdeményez gyógykezeléseket.


Amint a tünetek jelentkeznek, ajánlatos felkeresni egy speciális intézetet, ahol a megfelelő beavatkozások után a beteg munkaképessége és közérzete hamarosan javulni fog. A szénanátha kezelésének legalapvetőbb módszere a gyógyszeres kezelés. Legáltalánosabban az allergiás-gyulladásos anyag, a hisztamin (hisztamin: az allergiás tünetek kialakulásáért közvetlenül felelős, természetesen termelődő anyag, mely elsősorban akkor szabadul fel, ha az immunrendszer allergénnel találkozik) hatását gátló antihisztaminok alkalmazása terjedtek el. Közülük nem egy már vény nélkül is kapható a gyógyszertárakban.


Az allergiás betegek (elsősorban a súlyosabb allergiás náthával küszködők) gyakran igénybe veszik még a szteroid tartalmú orrsprayket, melyek az orr üregében helyileg csökkentik eredményesen az allergiás gyulladást, ezzel mérséklik a szénanáthás tüneteket. Orrdugulás esetén a patikákban szabadon kapható nyálkahártya lohasztó orr-spraykkel azonban javasolt nagyon óvatosan bánni. Tartós használatuk hozzászokáshoz vezethet, mely eredménye, hogy az allergiás időszak elmúltával hónapok múlva sem tudja az illető abbahagyni használatukat.


A mai hatékony antihisztaminok és lokális légúti szteroidok már képesek kiváltani a korábban gyakrabban alkalmazott szteroid tartalmú injekciókat, amelyek hosszútávú mellékhatásai nincsenek arányban az átmeneti könnyebbséggel, amit okoznak, ezért használatuk kerülése indokolt.   


Egyenes út az asztmához

Nem ritka eset az sem, ha a szénanátha a kiindulópontja egy komolyabb megbetegedésnek. Ha a betegek nem fordítanak kellő figyelmet szénanáthájuk kezelésére, nem kizárólag emiatt, de akár 20%-ukban is kialakulhat asztma, mely betegséggel együtt élni sokkal megterhelőbb "feladatot" jelent nemcsak a beteg, de a családja számára is.


Az asztma krónikus betegség, mely a légutak gyulladásával kezdődik. Kiváltó oka leggyakrabban valamilyen allergiás reakció, esetleg vírusfertőzés, vagy más légúti és egyéb betegségek (gastrooesophagealis reflux betegség, orrpolipok, orrmelléküreg-gyulladás, orrsövény-ferdülés, allergiás nátha).


Allergiaszezonban az arra érzékeny egyéneknél a légutak izomzata eleve túlérzékeny, könnyen hörgőgörcs alakulhat ki, a nyálkahártya megvastagodik, benne fokozódik a váladéktermelés. Ha az allergén pollen bejut a légutakba, gyulladást provokál. A gátolt levegőáramlást a beteg légszomjként vagy akár mellkasi nyomásként érzékelheti, légzése szaporábbá, súlyos esetben felületesebbé válik. A szűkült hörgőcskéken átáramló levegő sípoló hangot eredményezhet.


Ezek a tünetek sajnos sokaknak ismerősek, de emellett sajnálatos tény az is, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett az asztmások - köztük a gyermekek - száma, mely a becslések szerint mára elérte a több százezres nagyságrendet.
 

Ha már kialakult a betegség, az egész életvitelét megváltoztatni kényszerül az érintett. Hiszen nemcsak a gyógyszerek szedésére kell ügyelnie, de az életének minden területére, mint az étrendjére, napi ritmusára, mozgására, érzelmeire, háztartására, de még a nyaralására is nagy gondossággal kell felkészülnie.


Szakértő: Prof. Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus

www.allergiakozpont.hu 

Forrás: Fittség.hu

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.