Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai

Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai

Arday Attila
Arday Attila
2020/04/15
Érintetlen vidékeken a falakból árad az ősi hit, és más emberré válunk.
Hirdetés

Szalonnáról a Martonyi kolostorromhoz: életre szóló élmény az erdő mélyén

Az Aggteleki-karszt szomszédságában, a Szalonnai-hegységben járunk, Szalonnáról indulunk és Szalonnai Loránd fia István nyomában járunk, hogy az erdő mélyén a romjaiban is fenséges Martonyi kolostorromra leljünk. A faluból, ahol járva azért ne hagyjuk ki a Rakacai-víztározót, a zöld jelzésen indulunk északnak és az Isten útjának nevezett túraúton járva néhány kilométer után a hazánk egyik legkülönlegesebb középkori emlékénél találjuk magunkat. Az 514 méter magas Szár-hegy oldalában 1383-ban építettek pálos rendházat, mellette magasodott a gótikus templom. Romjai még a kilencvenes években is olyan hatással voltak ránk, mintha évszázadokkal ezelőtt járnánk erre, és lakói valamely veszedelem elől messzire menekültek volna. A magára hagyott rom belsejében ugyanis két bükkfa nőtt, az egyikük átnőtt a rózsaablakon, ami még inkább felejthetetlenné tette a látványt.

Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Martonyi kolostorrom
Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Forrás: Arday Attila - Mozgásvilág

És valóban évszázadokkal ezelőtt elmenekültek a könnyékről: 1550 körül a törökdúlás miatt lett lakatlan a vidék. Az ezredforduló táján kezdték feltárni és megóvni a templom maradványait: a 140 éves bükkfákat ki kellett vágni ahhoz, hogy az oromfalakat megmentsék. De ma is bámulatos ez a vidék, az időből való kilépés, az elmélkedés helye. Aki itt járt, egy kicsit más emberként folytathatja az útját, mondjuk északnak haladva Bódvarákó és kultikus hegye, az Esztramos felé. De a zöldön és a zöld pluszon egy könnyű körtúra keretében akár vissza is térhet Szalonnára.

Telkibányáról az Amadé-vár sziklakilátójába, a gönci pálos rom éritésével

A Zemplén egyik szellemi központjából, Telkibányáról indulunk, amely önmagában is megér egy napot, ha erre járunk. Ha a különleges fekvésű faluban hagyjuk az autót, a legszebb turistaút a piroson indul, Szent Erzsébet útnak is hívják, amelyen itt is egy fenséges pálos romra lelünk az erdő közepén.

Nem véletlen, hogy a templomok, kolostorok romjai között a pálosok egykori építményei uralkodnak a magyar hegységekben. A pálos ugyanis az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend; Boldog Özséb 1250-ben egyesítette a hegyvidékekben élő remetéket. Közel 800 év történelmi viharait, többek között a 20. századot túlélve manapság a pálosok ismét szinte éjjel nappal jelentenek lelki segélyt olyan kultikus helyeken, mint a gellérthegyi Sziklatemplom.

Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Gönci kolostor
Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Forrás: Arday Attila - Mozgásvilág

Az 1300-as évek végén alapított gönci kolostort az időjárás viharai is próbára tették, de az igazi bajt a mohácsi vész utáni belső ellentétek, a fosztogatás, dúlás hozta rá, és ezért nem a törökök, hanem a magyar főurak a felelősök. Az 1500-as évek második felére a kolostor elnéptelenedett, de az embert itt, a romok között állva a szél zúgásában is megérinti az a hit, amellyel valaha e falakat emelték.

Itt is más lelkülettel megyünk tovább, felfelé. Tapasztalataink alapján a túra végcéljaként a 656 méter magasan lévő csúcs, az Amadé-vár sziklakilátója is megér akár egy kaptatót. Szakadék szélén állunk, kitett helyen, ahonnan akár a Zemplén legmagasabb vonulatáig, a Nagy-Milicig is el lehet látni.

Ómassáról Szentléleken át a Látó-kövekhez

Életünk egyik legnagyobb túraélménye volt, amikor egy márciusi napon, ráadásul a hónap második felében, térdig érő szűz hóban felkapaszkodtunk Ómassáról a Farkas-nyak-völgyön át Szentlélekre. Egyetlen lélekkel sem találkoztunk. Az út mentén a hóban, túlvilági csöndben szinte megszólaltak a völgy hatalmas sziklái. Odafent pedig ott vár mindig a szentléleki romtemplom.

Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Szentléleki romtemplom
Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Forrás: Arday Attila - Mozgásvilág

Természetesen valaha itt is a pálosok építettek templomot és kolostort, és természetesen ezt is a honfitársaik rombolták le. Már alighanem az 1200-as években éltek itt szerzetesek, az 1500-as évek derekán viszont Balassa Zsigmond emberei elpusztítottak itt mindent, mivel az önkényeskedésük miatt panaszt tettek rájuk a kolostor lakói.

Talán nem kell mondani: ez a túraút a Bükk szívében, a csodálatos Garadna-völgyből indulva minden évszakban óriási élmény. Ha erre járunk, a romok melletti Látó-kőre is felmászhatunk, de ezt nem szabad összekeverni az innen 500 méterrel északabbra fekvő Látó-kövekkel, amely sokkal különlegesebb kilátással hív. Ehhez – jelzett úton haladva – át kell kelnünk a Lillafüredet Bánkúttal, illetve Mályinkával összekötő műúton, majd egy-két percet mesebeli erdőben haladunk a Bükk-fennsík (azon belül a Kis-fennsík) pereméig. Itt várnak ránk a Látó-kövek, észak felé végtelen kilátással.

A Budai-hegység rejtett kincse a János-hegy és a Hárs-hegy közelében

A budai hegyek alig ismert gyöngyszeme a pálosok főkolostora, Budaszentlőrinc. Bár nagyon forgalmas hely mellett találjuk, a Szépjuhászné nevű megálló parkolója közelében, a fővárost Budakeszivel összekötő út mentén, Budaszentlőrinc romjai között is meghitt csendet találtunk. Itt nem állnak olyan látványos falak, mint a Zemplén, a Bükk vagy a Szalonnai-hegység említett kolostorromjainál, de nagy területen sétálva érezzük, hogy szent helyen járunk. Itt lelünk rá arra a Szűz Mária-szoborra, amely – a Hegyvidék újság 2011-es beszámolója szerint – a világ első olyan szobra lett Máriáról, amely áldott állapotban ábrázolja.

Aki erre jár, áldást kap, ezt mi már tudjuk. Így kötheti össze – a környék szebbnél szebb jelzett útjainak köszönhetően – fizikai élményekkel a lelki élményt, járhatja be egy délutánba is könnyen beleférő körtúra keretében a Kis- és a Nagy-Hárs-hegyet (362, illetve 454 méter, kilátóval), vagy kaptathat fel az 527 méter magas János-hegyre.

És persze a túra végére is hagyhatjuk az 1304-ben Lőrinc, a rend negyedik elöljárója által alapított kolostor romjait. És azért csak romok, mert itt a törökök jártak Mohács és Buda eleste, 1526 és 1541 között.

Klastrompusztáról Pilisszentlélekre a pálosok ősi hazájában

Bár ez az összeállítás sem lehet teljes, a pálosok ősi otthonát, a Pilist nem lehet kihagyni belőle. Itt találjuk a legtöbb romot, szép túrákkal lehet őket összekötni, így Klastrompusztát is Pilisszentlélekkel.

Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Klatrompuszta
Túrák és templomromok - a gyógyulás útjai
Forrás: Arday Attila - Mozgásvilág

A Kesztölc közelében fekvő Klastormpuszta autóval könnyen megközelíthető, itt parkolhatunk egész nap. És itt találjuk a pálos szerzetesek első kolostorának romjait: 1250-től több mint fél évszázadon volt  a rend központja, Boldog Özséb ide gyűjtötte maga köré a környék barlangjaiban élő remetéket. 
Az 1500-as években a törökök nyomán tűz pusztította el, a megmaradt kövek nagy részét pedig a helyi lakosság széthordta és házat épített belőle, évszázadokon át.

Innen a hegység egyik legmeredekebb útján érdemes feljutni a Klastrom-szirtekre és a Kémény sziklához, majd jelzett úton továbbmenni északnak, Pilisszentlélekre, a falutól északra lévő romokig.

Maga a rend ma úgy tartja, e kolostorom is beletartozik abba a tízbe, amelyet Magyarországon látni kell. 1287-ben építették a pálosok, 1526 után rombolták le a törökök.

Dömös: a slágertúrák alternatívája, a prépostság romjai

Ha Dömös, akkor Rám-szakadék, vagy Vadálló-kövek és Prédikálószék, szinte mindig. Nem is vitatnák ezen élménytúrák tökéletességét, de aki erre jár, annak csupán néhány száz méteres kitérőt jelent a piros jelzésen a település nyugati peremén fekvő rom. Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg az 1100-as évek elején alapított itt préspostságot, a törökök elpusztították, amit pedig meghagytak, azt a helyi lakók itt is széthordták később.

Az eddig felvázolt romokkal szemben azonban itt az újjáépítésnek is látványos jeleit találjuk, altemploma a helyreállított boltíveknek köszönhetően valódi templom lett újra.

Lélekemelő túra romról romra Salföldról a Tóti-hegyen át, a kéktúrához kapcsolódva

A kolostorromok másik nagy lelőhelye Magyarországon – a Pilis mellett – a Balaton-felvidék. Természet, kultúra és hitvilág harmóniája teszi ezt a vidéket közismerten népszerűvé és szeretnivalóvá, túrák és romok kapcsolatában pedig az első hely Salföldé. Miközben három utcája, hatvan háza, ötven lakosa és mindenek előtt a szépsége e falut a Káli-medence gyöngyszemévé tette, kolostorromját kint a természetben, a Klastorm-völgyben találjuk. Az úticélnak is tökéletes faluból a balatoni kék majd a piros jelzésen juthatunk ide, a szinte a Balaton partján fekvő Csönge-hegy oldalára, az 1200-as évekből származó Szent Mária Magdolna pálos kolostor fenséges maradványaihoz. Bár az 1400-as évek vége óta nem lakják a rendházat, még magasan állnak a templom falai, a szerzetesek egykori hatalmas borospincéje is látható.

Közvetlen környékének túraútjai közül egyedi élményt nyújt a Tóti-hegy tökéletes körpanorámája, amivel talán semmi sem vetekszik hazánkban, hiszen a Káli-medence, a Tapolcai-medence és a Balaton is belátható innen. Az országos kéktúra útvonalán északnak, majd keletnek haladva pedig újabb templomromok akarják elmesélni nekünk a történetüket: Mindszentkálla mellett a Kisfaludi és a Kerekkáli templomrom, míg Szentbékkállán túl, a Fekete-hegy lábainál a Töttöskáli templomrom. Amit még ki ne hagyjunk itt, az a szentbékkállai kőtenger és a Bika-tó a Fekete-hegyen.

Kelet felé további romok sokasága vár némám. A balatoni kéken Szentantalfán túl a Herendi templomromot, majd egy déli letéréssel a Kisfalud-dörgicsei templomromot lehet felkutatni.

Az országos kék a Viszontvölgyben előbb a Tálodi kolostorromhoz visz, egy kis letéréssel a zöldön a Szentjakabi templomromhoz érünk. Az országos kékre visszatérve a Szent Ilona-kápolna romjai mellett haladunk el, Nagyvázsony előtt pedig a pálosok Szent Mihály kolostorának romjaihoz érünk. A rend legszebb középkori emlékei közé tartoznak e falak és faltöredékek, amelyek a Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs által 1483-ban alapított kolostor maradványai. Szüleik és önmaguk lelki üdvösségére építették, az alapítók itt találtak földi nyughelyet.

Tihany legszebb, elrejtett arca

A végére hagytuk mindenki szerelmét, Tihanyt és a fentieknél is ősibb Újlaki templomromot, egy világszép túrával összekötve. Miközben Tihanyt mindenki ismeri, legszebb arcát igyekszik elrejteni a tömegturizmus elől. A Tihanyrév közelében, a mai Club Tihany helyén állt valaha Újlak, a révészfalu, amelynek korai gótikus kis falusi temploma az 1100-as években épült. Romjától kapaszkodhatunk fel a félsziget nyugati peremén, magasan a Balaton fölött vivő Lóczy Lajos gejzírösvényre. Az ösvény a Sajkod fölötti Csúcs-hegyre majd Nyereg-hegyre vezet, miközben meseszép távlatokat nyit a Balaton nyugati medencéjének köszönhetően. 

Forrás: palosepiteszet.hu

Hirdetés
Hirdetés