Síelés helyett...téli vadkemping

Most, hogy a külföldi kalandozások lehetőségei meglehetősen korlátozottak, egyre többen keresnek itthon kihívást maguknak és jönnek rá (újra), hogy egy sima sátrazás is bizony jó móka és nem is kell ezért messzire menni. Sok hétköznapi ember számára már egy nyári, kiépített kempingben eltöltött éjszaka is igencsak súrolja a komfortzóna határát, azonban vannak olyanok is, akik többre vágynak. Számukra jelent kiváló lehetőséget a vadkempingezés, melynek téli formája sok meglepetéssel járhat és nekik szedtük össze, hogy mire is érdemes figyelni, ha a mínuszokban szeretnék kint tölteni az éjszakát.

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy Magyarországon az erdőtörvény szerint szabad (legalábbis nem tilos) vadkempingezni, amennyiben egy adott helyen nem töltünk el 24 óránál többet. Ez alól kivételt képeznek a fokozottan védett területek, ahol engedély szükséges a szabadban éjszakázáshoz. Ügyelnünk kell arra, hogy semmilyen formában ne károsítsuk a természetet, vagyis oda kell figyelnünk mindenre, ami egy kulturált túrázó számára remélhetőleg egyértelmű: nem hagyunk hátra szemetet, nem vágunk ki (élő) fákat és nem a tűzgyújtási tilalom kellős közepén sütünk szalonnát (ilyen tilalom télen persze ritkán van). A nem kijelölt helyen való tűzrakás egyébként engedélyköteles.

Síelés helyett...téli vadkemping-1

Forrás: Takács Viktor - Mozgásvilág

Tehát téli vadkemping...

Miben is más ez télen, mint nyáron? Igazából az időjáráson kívül semmi másban, ezért gondolhatnánk, hogy némi plusz meleg cucc, aztán irány az erdő! Így is lehet, de jobb, ha odafigyelsz a következőkre:

1. Sátor

Bár a szabadban éjszakázásnak sokféle formája létezik (függőágy, bivakzsák, barlang, épített menedék stb.), vegyük most alapul a klasszikus sátras megoldást. A sátorválasztás mélységeibe most nem szeretnénk belemenni, egy dolgot viszont kiemelnénk, mely minden sátor alapvető tartozéka: a cövek. Egy igazi téli sátrazásnál két váratlan szituáció fordulhat elő: Az egyik, hogy a fagyott talajba nem megy bele a cövek, a másik pedig, hogy hó van, és nem tart. Szelesebb időben, ahol igazán van jelentősége a sátor rögzítésének, egy ilyen szituáció igencsak kellemetlen lehet. Célszerű tehát előre tanulmányozni az aktuális körülményeket és felkészülni ezekre az eshetőségekre. Fagyott talaj esetén el kell engedni a manapság divatos grammozgatást és a könnyű alumínium cövekeket valami erősebbre cserélni, nagy hóban pedig a 30-40 cm-es hócövekeket kell a hátizsákra csatolni. Mindkét szituációban jó barát egy balta vagy egy nagyobb kő, mellyel elég mélyre kalapálhatjuk a rögzítést. Baltát egyébként is célszerű magunkkal vinni, mivel tűzrakásnál lehet rá szükség. Természetesen lehet fához is rögzíteni a sátrat, de ha precízek akarunk lenni, az azért macera...

2. Derékalj

Nyáron ritkán előforduló probléma, hogy alulról fázik az ember, ám télen ez sokszor előfordul. Örök vitatéma, hogy mi a tuti megoldás, mi, amennyiben a hely a táskában megengedi, a vastag polifoam és a felfújható matrac kombinációját javasoljuk. A polifoam egyébként is jól jön a sátoron kívül töltött idő alatt is, lehet rajta ülni a túra közbeni pihenők alkalmával és este a tűz körül. Az egészet meg lehet toldani egy izolációs fóliával, ami a földre terítve adhat pár plusz fokot a hőérzetnek!

3. A hálózsák

Szintén olyan téma melyen lehet sokat vitatkozni, hogy pehely vagy nem pehely, milyen komfort kell stb... Röviden összefoglalva: a szintetikus zsákok általában bitang nehezek egy pehelyhez képest és a névleges komfortfokozatukkal is többször van probléma. Bár egy pehelyzsák meglehetősen drága, minél komolyabban gondolja valaki a téli kint alvásokat, annál inkább érdemes beruháznia. A komfortfokozattal kapcsolatban nehéz tanácsot adni, mivel a hőérzet teljesen egyéni és a kinti körülmények is széles skálán mozognak. Aki csak Magyarországban gondolkozik, annak valószínűleg egy mínusz 10-15 fok körüli komfortfokozatú zsák az ideális választás még akkor is, ha ilyen hidegben már nem tervez kint aludni. A legtöbb gyártó szereti 4-5 fokkal feljebb (melegebbnek) pozícionálni a termékét a valóságnál! Kicipzározni minden zsákot ki lehet, inkább melegebb legyen, minthogy fázzunk benne. Télen, ha mellélövünk, egy plusz pulcsi felvétele nem biztos, hogy elég lesz!

4. Ruházat

Sokszor még a tapasztaltak is alábecsülik a sátoron kívül töltött (inaktív) idő jelentőségét és ücsörgés közben kezdenek el fázni. Nincs ezen mit cifrázni. Tessék betenni még egy (vagy két) réteget különös tekintettel a végtagokra (ujjakra), melyek nagyon hamar elfagyhatnak!

5. Folyadék

Kemény mínuszokban a kint felejtett löttyök bizony hamar megfagynak. Ideig óráig a termoszok megvédik az innivalót a fagyástól, azonban ezek rendkívül nagy helyet foglalnak így nem tudunk mindent termoszba tenni. Innivalónak célszerű izotóniás italt keverni, mely a cukor és só tartalma miatt pár fokkal alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg, mint a sima víz. Ezt ajánlott a testünkhöz vagy a tűzhöz közel tárolni, esetleg mikor már áll a sátor, de még nem vagyunk benne, bebugyolálni ruhába, hálózsákba. Éjszakára pedig mindent, amit nem akarunk, hogy megfagyjon, tegyünk be a lábunkhoz hálózsákba! Léteznek olyan boltban kapható üdítőitalok, melyek valamilyen rejtély kapcsán a mínusz 10-et is bírják, de ezeket most nem neveznénk meg és fogyasztásukat senkinek nem ajánljuk! :)

6. Főzés

Az átlag kempingező gázzal főz, amivel lehetnek gondok a hidegben. A problémát lehetne mélyebben boncolgatni, lényeg az, hogy létezik, és hogy a jó minőségő főzőfej, a kellően melegen tartott gázpalack és a szélfogó elengedhetetlen kelléke a téli főzésnek. A palackot továbbá nem szabad közvetlenül a talajra tenni, így kisebb lesz a hőelvonás. A másik alternatíva a benzinfőző, mely ugyan kicsit macerásabb, ám hidegben üzembiztosabb! Nagyon fontos dolog viszont, hogy semmilyen főzőt ne használjunk a sátorban! Egyrészt mert a sátor könnyen leég, másrészt pedig az égéstermékek bár láthatatlanok, rendkívül károsak az egészségre és akár halált is okozhatnak. Sajnos volt már ilyenre példa, tessék komolyan venni!

7. Tűzrakás

Tüzet rakni sem olyan egyszerű, mint nyáron. Sokkal kevesebb száraz gyújtóst találni, és a tűzifa is nagyobb eséllyel nedves, amely száradását nem könnyíti meg a hideg miatti hőveszteség. A fenyőfa forgács gyanta tartalma miatt kiválóan alkalmas gyújtósnak, a tűzifát pedig érdemes hasogatni, mivel a rönk belseje szárazabb, így könnyebben meggyullad. A száraz belsőből továbbá úgynevezett tollas ág készíthető, mely szintén alkalmas gyújtósnak. Ezekhez a műveletekhez természetesen eszközök szükségesek!

8. Eszközök

A feljebb már említett szituációkban szükségünk lesz baltára és fűrészre. A fűrész azért is kiemelten fontos télen, mivel a nem földön levő ágakat (persze azokat, amelyek már élettelenek) ezzel könnyebb leszedni és ezek szárazabbak, mint azok, amik ősz óta a földön „pácolónak”. A tollas ág készítéséhez (és egyébként az étkezésekhez is) szükség lehet egy jó tőrre is és meggyújtásához az öngyújtót sem szabad otthon hagyni. Tipp: az újonnan vásárolt Bear Grylls-es szikravetőt, bár kiváló eszköz és sokkal melegebb szikrákat ad, mint egy öngyújtó lángja, ne a téli kempingezésnél próbáljuk ki! Ezek a dolgok nyáron sem baj, ha nálunk vannak, azonban télen mindenképp vigyük magunkkal őket!

8. Kütyük

Az akkumulátorok köztudottan nem szeretik a hideget. Erről sokszor hajlamosak vagyunk elfeledkezni! A telefont, a fényképező aksiját, de különösképpen a fejlámpát, amíg nincs rá szükségünk, meleg helyen, pl. belső zsebben tartsuk!

+1 A hóbarlang

Ha elég nagy a hó, amelyre főleg inkább külföldön van több esélyünk, akkor egy jól kivitelezett hóbarlang alternatívája lehet a többi „kintalalvós” megoldásnak, akár 0-ig fel lehet fűteni!

Ha mindezekre odafigyelünk, a téli vadkempingezés során még a nyárinál is különlegesebb élményekkel gazdagodhatunk. További gyönyörű képeket, motiváló történeteket és esetleg további tanácsokat a Facebookon, a Vadkemping csoportban kaphattok. 

Síelés helyett...téli vadkemping-2

Forrás: Takács Viktor - Mozgásvilág