Kőzetek és ásványok a hazai túraútvonalakon Hír

Kőzetek és ásványok a hazai túraútvonalakon Hír

Arday Attila
Arday Attila
2018/09/05
Akár múzeumot is nyithatunk, ha céltudatosan túrázunk.
Hirdetés

Ha a túrázás során a táj mélyebb megismerésére vágyunk, érdemes tudnunk, milyen köveken járunk, és ezekből – az adott körzet természetvédelmi és egyéb előírásait szem előtt tartva* – egyet-egyet haza is vihetünk. Belőlük könnyedén különleges minimúzemot létesíthetünk otthonunkban. Akár a magyarországi kőzetekből és ásványokból is gyönyörű tárlat tehető össze, hegységeink ilyen szempontból is mutatnak változatosságot.

A kőzeteket alapvetően három nagy csoportba oszthatjuk

Átalakult (metamorf) kőzetek, üledékes kőzetek, és magmás kőzetek. Mindháromból találhatunk itthon, ilyen alapon nyugatról keletre haladva zónákra is oszthatjuk hazánkat. Túraútvonalainkon minden fajta kőzetre láthatunk példát, és némi szerencsével ásványokat is gyűjthetünk.

 

Ha az Írottkőnél járunk

A legritkábbnak számító átalakult kőzetekért kell a legjobban megküzdenünk, ha éppen nem az osztrák határ mentén lakunk, hiszen itthon ezek szinte kizárólag az Alpokalján fordulnak elő. Nem véletlenül, hiszen létrejöttük extrém nyomáshoz (és gyakran hőmérséklethez) kötődik, amelyet olyan hegységképző erők biztosítanak, amelyek az Alpokat is a magasba emelték. Ezek az erők teszik palássá az üledékes és a magmás kőzeteket, így jön létre többek között a zöldpala, amelynek klasszikus magyar lelőhelye Felsőcsatár. De ne keseredjünk el, ha a mozgasvilag.hu oldalról választott túránk során akarunk a nyugati határ mentén gyűjteni. Ehhez ajánljuk a „Kőszegi-hegység, a Dunántúl legmagasabb csúcsa, az Írottkő” elnevezésű túránkat, amely mentén némi szerencsével (vagy balszerencsével, ha orra esünk) átalakult kőzetekbe botlunk.

 

Írottkő

 

Cáktól északra pedig, egy felhagyott kis kőfejtőben az üledékes kőzetekhez tartozó konglomerátummal ismerkedhetünk meg közelről. Ez a zöldpala átalakulásából keletkezett márványt, mészfillitet, dolomitot tartalmaz, miközben kvarc- és kalcittelérek szabdalják

 

Olivin a szőlőben

Talán még sokan emlékeznek rá földrajzból, hogy a Dunantúli-középhegység fő alkotójának az üledékes kőzetek számítanak, elsősorban mészkő a hegységalkotó. De azt is tudják sokan, hogy a Balaton-felvidék valami egészen más. Nyugatról kelet felé haladva ez lehet a következő lelőhelyünk.

Ha a Badacsonyi panorámatúra elnevezésű utunkat választjuk vagy a Badacsonytomaj-Kővágóörs túrát, nem tudunk nem találkozni a magmás kőzeteken belül a vulkáni kőzetekhez tartozó bazalttal. Kalapáccsal a kezünkben nagy kopácsolást a védett bazaltoszlopokon nem javasolunk, de ha odébb rúgunk amúgy is egy kisebb követ, akár fel is vehetjük. Bányához a sárga turistaút Badacsonytomajról visz, oszlopos és pados formában is megjelenik benne a vulkáni kőzet. A szürke bazaltra vörös salakos bazalt települ, amely az egykori Stromboli típusú salakkráter maradványa.

 

Badacsony panorámatúra

 

Ugyanígy a bazalt lesz elmaradhatatlan kísérőnk a fenséges Káptalantóti–Salföld körtúrán, a fő találkozási hely a Tóti-hegy. Ha a világ egyik legszebb panorámájáról valamiért eltéved a szemünk, vagy a kék majd zöld turistaút mentén a bányához érünk, ott a lapillitufa sorozatokon sötétszürke, oszlopos elválású bazaltot találunk. Természetesen itt is védett vidéken járunk, védjük mi is!

Innen északra találjuk Sziklás kilátások Szentbékkálla felett elnevezésű túránk helyszínét, és egy különleges lelőhelyet, amelyen nemcsak kőzeteket, hanem ásványokat is gyűjthetünk, mégpedig a hazánk geológiai viszonyai között megbecsülendő olivint. A környékbeli kibúvásokban gyakoriak ugyanis a földköpenyből származó zárványokat, olivinbombákat tartalmazó bazaltok, bazalttufák. A legszebb példányokhoz a községtől északra, észak-keletre fekvő szőlőket ajánlják, tulajdonosi engedéllyel. A település északnyugati csücskének kis kőfejtőjét is felkereshetjük, a nemzeti parkra vonatkozó jogszabályokat betartva.

 

Szentbékkálla

 

A Balaton-felvidékről a Bakonyba érkezve már valóban üledékes kőzetek között, fölött találjuk magunkat. Eplényben hol a sízés, hol a Gyalogtúra a sípálya körül elnevezésű programunk kínálja fel magát, a környéken szintén ásványgyűjtési (kvarc, opál, sőt fakövületgyűjtési lehetőséggel. Ezekhez korábban ajánlották a helyi mangánbánya meddőjét a volt Lókúti vasútállomás előtti bekötőútról megközelítve, továbbá vízmosásokat, útbevágásokat, túrásokat. A mangánércbányától keletre régen felhagytak egy bauxitkülfejtést, amelynek nevezetességét a mangán- és vaskonkréciók adták.

 

Vörös mészkő: a Gerecse szíve

Következő ajánlott hegységünk kelet felé haladva az üledékes földtan magyarországi paradicsoma, a Gerecse. A hatalmas kőfejtőknek, mesterséges és természetes feltárásoknak, illetve az ősmaradványoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben geológus(hallgatók) sokasága töltötte itt a nyarat, írt a környékről szakdolgozatot, doktorit, cikket.

 

Gerecse
Gerecse

 

A Gerecse kitárul a gyűjtők előtt, ajánlhatjuk a Vad Gerecse, avagy Dunaszentmiklósról Tardosig a legvadabb zöldön elnevezésű túraútvonalunkat, vagy A Gerecse szívéből a Duna felé: Pusztamarótról Piszkére a piroson címet viselőt. Mészkövet találunk itt minden mennyiségben, vöröset, Ammoniteseset fehéret, márványt.

Lábatlannál például vörös, sárgás és szürke mészkövet tár fel egy kőfejtő, fossziliákkal, kalcitos-mangános-hematitos erekkel. Bajót felől a Pusztamaróti turistaházon keresztül a Süttő és Tardosbánya közötti útra vezető erdészeti úton érhető el, de mint a gyűjtők oldala felhívja rá a figyelmet: természetvédelmi terület, sziklabontást mellőzzünk, a törmelékből gyűjtsünk. Tardosbánya felől, üzemi úton vagy a kék jelzésű turistaúton érhető el a Bánya-hegyi mészkőbánya, a fosszíliadús, ásványokban szegény vörös márvány otthona.

 

Vulkáni tömbök között

Ha mindezzel megvagyunk (először is képzeletben), gyűjtöttünk már átalakult, magmás és üledékes kőzeteket is, nézzünk még át egy kicsit a főként vulkáni tömbökből álló Északi-középhegységbe. Túraútvonalaink és a gyűjtés szempontjából érdekes feltárások itt kevéssé esnek egybe, de van kivétel.    

A Salgó-vár közepes túrán bazalton, bazalttufán járunk. A Mátraszentistván-Ágasvár túrához kapcsolódva biológiai étvágyunkat a Vöröskő étteremben, a geológiait többek között a Vöröskő oldalában csillapíthatjuk. Itt, illetve a Mátraszentistván és Mátraszentimre közötti Narád-oldal gerincén andezit, vulkanoklasztit tömbök hevernek a kőfolyásokban, vöröses színükből származik a Vöröskő neve. A terület ásványgyűjtésre is alkalmas, kvarc és változatai (kalcedon, jáspis, opál) jelentik itt az értéket, illetve az útbevágások kvarckristályai. A nagy tömbök bontása ellenjavalt (a szabályok betartásáért), az apró törmelékből lehet gyűjteni.

 

Salgó-vár
Salgó-vár

 

*A természet védelmében

Természetesen senkit sem bátorítunk környezetromboló magatartásra, de általánosságban elmondható, hogy azzal senkit és semmit nem sértünk, ha egy-egy tenyérben elférő kisebb követ elteszünk magunknak emlékbe. Az ide vonatkozó jogszabályokat böngészve hosszú és bonyolult megfogalmazásokba ütközhetünk, erre vonatkozólag Körmendy Reginától a Geománia.hu weboldalon találunk könnyen fogyasztható összefoglalást:

Akkor most hol a bánatban tudunk még gyűjteni?

"A válasz egyszerű: mértékkel, önkorlátozással, etikai hozzáállással mindenütt ott, ahol nem kifejezetten tilos (pl. szigorúan védett helyen, geológiai szelvényen, közterületen). De nem kell méteres gödröket és árkokat ásni az erdő kellős közepén, fél hegyeket elhordani, útbevágásokat lebontani, fákat kidönteni, régi hányókat ledózerolni, veszélyes régi tárókat fejteni, sziklafalakat bontani, illegálisan bemászni kőfejtőkbe, rekultiváció alatti külfejtésekbe és úgy tenni, mintha az életünk függene attól, hogy hány tonna követ cipelünk haza….
Az idő elteltével mindannyian rájövünk, hogy ez a kis, gyufásdoboznyi, de szép darab többet ér mint a többi 15 kiló csúnyaság. A kezdőknek az elején minden fontos, habzsolnak, én is azt tettem, de ez előbb-utóbb megszűnik. Az idősebb, tapasztalt gyűjtők meg példát mutathatnak!" 

 

A cikk megírásához az alábbi forrásokat használtuk:

petrology.geology.elte.hu

geomania.hu

 

Hirdetés