Barangolás a Szepesi vár körül

Nagy Árpád - Támogatott tartalom

2022/10/30

A Tátrából elérhető UNESCO Világörökségek Szlovákiában

Amennyiben a hozzánk legközelebb fekvő magashegységben, a Magas-Tátrában kirándulunk, az élményekben gazdag tátrai túrák mellett több, a Tátrához közeli UNESCO Világörökségi helyszínt is lehetőségünk nyílik meglátogatni.

A Szepesi vár (Špišský hrad) és környéke 1993-ban került fel az UNESCO Kulturális Világörökségi listájára.

Ezt a világörökségi helyszínt 2009-ben egészítették ki a közeli Lőcse (Levoča) történelmi központjával.

A Poprádtól 41 km-re található Szepes várának romjai egy 634 méter magas mészkősziklán állnak, a vár első írásos említésével 1249-ben, IV. Béla egyik adománylevelében találkozhatunk. A középkori Magyarország legnagyobb és legerősebb vára Közép-Európában is a legnagyobbak közé tartozott, területe meghaladta a három hektárt. A századok során több ismert felvidéki család birtokolta, majd 1780-ban pálinkafőzés közben támadt hatalmas tűzvészben leégett, azóta tető nélkül álló rom. A vár ma is álló legrégebbi építménye a Felső-vár udvarán álló, messziről is látható, henger alakú, fölfelé karcsúsodó, 19 m magas Lakótorony (másképpen Öreg-torony), amely a tatárjárás előtt épült.
Szepes várával együtt világörökségi védettséget élvez a vár lábánál található Szepesváralja (Spišské Podhradie) jellegzetes reneszánsz-barokk stílusú nemesi házai. Szepesváralja része a Szepesség egyházi központja, a karnyújtásnyira fekvő Szepeshely (Spišská Kapitula) nevű egyházi városka, melynek legjelentősebb épületei az impozáns, kettős tornyú Szent Márton székesegyház, a püspöki palota és az Óra-torony. A városka egyetlen utcáján, az ún. Kanonokok utcájában szorosan egymás mellett állnak a káptalan tagjainak lakóépületei. Az egyházi városka két bejárati kapuval ellátott erődítményét a XIV. században építették. Ugyancsak a világörökség része a Szepes várának túlsó oldalán található Zsigra (Žehra) XIV. században épült, a XIV.-XV. századból származó freskókkal díszített gótikus Szent Lélek temploma.
2009 júniusában ehhez a műemlékcsoporthoz csatlakozott a csaknem teljesen épségben fennmaradt városfalakkal körbevett Lőcse (Levoča) történelmi óvárosa. A város főterén áll a Szent Jakab plébániatemplom, melynek legértékesebb kincse a késő gótikus, hársfából faragott, 19 méter magas Szent Jakab főoltár, amely a világ legmagasabb gótikus faoltára. A templom mellett áll az 1550-es tűzvész után felépített, később többször átépített városháza, mellette XVI. századból származó szégyenketrec, a főteret övező polgárházak közül figyelemre méltó a neoreneszánsz sgrafittókkal díszített Thurzó-ház.
Szepes vára és környéke, valamint Lőcse megtekintését összeköthetjük egy olyan könnyed kikapcsolódást nyújtó túrával a Szlovák Paradicsomban (Slovenský raj), mint pl. egy fél napos túra a Tamásfalvi-kilátó szép kilátást nyújtó sziklateraszára.

Túra a Tamásfalvi-kilátóba (Tomášovský výhľad, 667 m)

Táv 6 km, szintkülönbség 240 méter, menetidő 3 óra.

A Szlovák Paradicsom egyik szimbóluma, egyúttal legismertebb kilátópontja a Tamásfalvi-kilátó sziklaterasza. A kilátó a nemzeti park leglátogatottabb turistacélpontja, látogatottság szempontjából csak a Dobsinai-jégbarlang előzi meg. A korlát nélküli sziklapárkány kb. 150 méterrel emelkedik a Hernád fölé, tériszonyosoknak nem ajánlott a sziklaterasz szélére merészkedni.
A sziklaterasz legkönnyebben a nemzeti park legrégebbi turistaközpontjából, Csingóból (Čingov, 503 m) a sárga jelzésű turistaúton érhető el. Útközben keresztezzük a Ďurkovec nevű tisztást, amely egy ún. természetes obszervatórium. Mivel itt nagyon alacsony a fényszennyezés mértéke, ez a terület ideális hely az amatőr csillagászoknak az éjszakai égbolt megtekintésére. Még mielőtt megérkezünk a Tamásfalvi-kilátóba, rövid kitérőt tehetünk a Szószék (Kazateľnica; a sziklából háromszög alakban, egymás mellett kiemelkedő három tömör sziklatömb) és a Tű (Ihla; egy magányosan égbe törő, karcsú sziklatorony) nevű sziklaalakzathoz.
Az északi oldalán magas fákkal benőtt Tamásfalvi-kilátó nyugati részéről szép kilátás nyílik a Magas-Tátrára. Déli irányban velünk szemben látható a Hernádba (Hornád) torkolló Fehér-patak völgye (Tomášovská Belá), amely az alsó és középső részén nyugat felé elágazó szurdokvölgyeknek (Kyseľ-völgy, Sólyom-völgy) köszönheti népszerűségét. A Tamásfalvi-kilátóból a zöld jelzésen érdemes leereszkedni a Hernád mellé, és túránkat a Hernád-áttörés (Prielom Hornádu) utolsó, békés szakaszán, egy kellemes folyóparti sétával befejezni, és a kék jelzésű turistaúton visszatérni Csingóba.

Aki hosszabb túrára vágyik a környéken, annak javasoljuk a 14,4 km hosszú Tamásfalvi-kilátó- Hernád-áttörés-Menedékkő-szurdok túrát.