A Rákóczi turistaút (jelvényszerző túra) a Mátrában - I. Hír

Ez, a Mátrát É-D-i irányban átszelő, több mint 30 km-nyi turistaút a hegység egyik legszebb és legváltozatosabb útvonala, melyet 2002-ben a Kékes Turista Egyesület további látnivalók és Rákóczi-emlékek bevonása céljából mintegy 13 km-rel hosszabbított meg. Az alábbiakban ezt, a már kibővített - időközben kisebb nyomvonal-korrekción átesett - sárga sáv jelzésű Rákóczi turistautat mutatjuk be, melyet egy nap alatt is be lehet járni, de a számtalan látnivaló megismerése céljából érdemes két vagy három napot rászánni. Túránk kezdőpontja Parádsasvár, amit Budapestről, Gyöngyösről és Egerből, de a keleti országrész számos városából elérhetünk távolsági autóbuszjárattal. Személykocsival is eljuthatunk ide a 24-es számú főutat igénybe véve, amelyen Gyöngyös felől 24, Eger felől 36 km-t kell autóznunk. Gyöngyössel még ennyi gondunk sem lehet, hiszen országos viszonylatban is kiemelkedően jók a közlekedési kapcsolatai (gondoljunk csak az M3-as autópályára), de busszal és vonattal is kényelmesen eljuthatunk a Mátra kapujába. Az üveggyár mellől (igazolójel) indulunk ÉK felé a Rákóczi utcán, a gyár előtt bemutatóterem és mintabolt, valamint üvegmúzeum található. A nemzetközileg ismert üzem az 1767-ben Parádóhutáról ide átkerült üveghuta felfejlődött utóda, s így a Rákóczi által alapított parádi üveggyártás méltó folytatója. Utunk egy kis emelkedővel kezdődik, majd a művelődési házat elhagyva lejtőssé válik. Jobb oldalon hamarosan feltűnik a híres parádi gyógyvíz palackozója, és még az útkanyar előtt balra betérünk az erdőbe. Keresztezünk egy villanypásztát, majd létra segítségével egy bekerített fiatal tölgyesbe érünk. Ez a Sós-cseri tető, egy idősebb fa törzsén találjuk a túramozgalom igazolójelét. Utunk következő szakaszára, a Várhegy és a Som-hegy oldalára, valamint a Kékes tömbjére nyílik innen szép kilátás. Ugyancsak létra segítségével hagyjuk el a fiatalost, és a Széchenyi-hegy keskeny gerincén, gyertyános-tölgyesben jutunk a fényespusztai műútra. Ezen jobbra fordulva érjük el a 24-es főutat, amelyen átkelünk. Jobbra találjuk a szállást és étkezést kínáló Túra kempinget. A buszmegálló mellett néhány métert meredeken kell fölfelé kapaszkodnunk, mígnem elérünk egy szintutat. Ezen jobbra mintegy 150 métert haladunk a bükkösben, majd egy kis völgyecskében balra fordulva kaptatunk egy erdészeti dózerútig. A Hársas-tető nyergéig ezen a kanyargós, változatos erdőkön keresztül vezető, igen enyhén emelkedő úton folytatjuk túránkat. A Várhegy meredek DNY-i oldalában vagyunk, alattunk néhol félelmetes a mélység. Itt csillog a Köszörű-völgyi víztároló víztükre, mely a Parádi-medence ivóvíz-ellátását hivatott szolgálni. Időnként meg-megnyílik a fák koronája, és teret enged a szemnek: Parádsasvár házaitól a Som-hegy alatti rétekig pásztázhatjuk a látóhatárt. A Hársas-tető alatti nyeregben egy idős cserfán található az igazolójel. Ez a Tariska-rét határa, erdei utak csomópontja. A villanypászta mentén az ÉK felé tartó lejtős kocsiútra térünk, majd néhány méter után elhagyjuk a szélesedő kocsiutat és egy keskeny ösvényre, a K-i irányú Kétbükk-köz ti-patak völgyébe térünk.A mélyen a sziklák közé vágódva kanyargó patakot követve vegyes összetételű erdőben ereszkedünk le Parádóhutára, ebbe a hangulatos kis hegyi falucskába. A vegyesbolt és a söröző mellett indul jobbra fölfelé a sárga kör jelzés, amelyen 600 métert gyalogolva a gyér vizű, kissé kénes Tót-berki csevicéhez juthatunk. Balra tartva a buszmegállóhoz sétálhatunk, mi azonban egyenesen, a Hunyadi utcán indulunk, és egy erősebb emelkedő után érünk a Klarissza-csevicéhez. Érdemes megkóstolnunk a szépen kiépített forrás vastartalmú, vérképzést segítő gyógyvizét. Továbbindulva meredeken, a piros kör jelzéssel együtt kapaszkodunk fel a Méhészkerthez, ahol a következő igazolójelet találjuk. 1708-ban itt állíttatta fel Rákóczi az első mátrai üveghutát. Rövid ideig, a vízmű kerítéséig a piros kereszt jelzés követ bennünket. (Az innen induló sárga kereszt jelzés, a „kis Rákóczi turistaút” több mint 10 km-t rövidítve, a Tarna és az Ilona-patak völgyét kihagyva a Pál-bikk nyergénél csatlakozik újból utunkhoz.) Nagyjából É felé tartva, az üdülőtelkek és az erdő határán vezet ösvényünk, majd a templom mellett elhaladva kiérünk a parádi műútra. Ezen egyre erősebb lejtéssel jutunk Parádra, ahol az első, a Hársfa utcán balra fordulva mindjárt Asztalos Johák fafaragó emlékkiállításához érünk (igazolójel). Az 1980-ban elhunyt művész számos alkotása közül különösen figyelemreméltó a Rákóczi szabadságharc történetét bemutató dombormű, valamint több híres betyár (Vidróczki Marci, Sobri Jóska stb.) életnagyságú szobra. Felesége tárlatvezetése és az általa gyűjtött hagyományos palóc tárgyak, eszközök, népviseleti ruhák teszik még érdekesebbé a kiállítást. Ezután a Petőfi utcán jobbra fordulva, majd a bodonyi bekötőútra térve az arról nyíló Sziget utcában találhatjuk meg az 1600-as években épült, múzeumnak berendezett Palóc házat (igazolójel). Innen K felé, az újjáépített Rákóczi utcán (az 1998-as nyári esőzések után a Parádi-Tarna kilépett medréből és utcákat, házakat alámosva igen nagy pusztítást végzett), majd a patak hídján átkelve a Kossuth úton folytatjuk utunkat. Ez a völgyben hosszan elnyúló község főutcája. A Parádi Kisvendéglő és a Muskátli Vendégfogadó után Parádfürdőre érve az út bal oldalán pillanthatjuk meg a Cifra Istállót, melynek kocsimúzeumát feltétlenül tekintsük meg! Parkolókat és üzletsort elhagyva érünk a buszmegállóhoz, mellette az ugyancsak felújított Erzsébet Szálló épülete. Szemben, az út túloldalán találjuk a gyönyörű falfestményekkel díszített Freskó éttermet. KastélyparkTúránk DK felé, majd a patakon átkelve a Károlyi család által több mint száz éve létrehozott kastélypark mellett D-i irányban, az Ilona-völgy mentén folytatódik. Nemsokára egy hatalmas kocsánytalan tölgyet láthatunk az út mellett, amelynek már csak sajnos száraz, öreg ágaitól megszabadított törzse áll. Ez a valamikori Rákóczi-fa (igazolójel), amelynek óriási méreteire jellemző, hogy mellmagassági törzskerülete kb. 6 méter. Az előbb említett parkban égbe nyúló nyárfák büszkélkednek, egyikük még a Rákóczi-fánál is tekintélyesebb méretű volt. A rét túloldalán, a lombok között látható a Károlyiak egykori parádfürdői kastélya. Egy faragott székelykaput, majd egy másik idős tölgy mellett lévő Mária-képoszlopot elhagyva üde rétek által kísért aszfaltozott keskeny úton járunk. 100-110 éves vadgesztenyékből és kislevelű hársakból álló páratlan szépségű fasor szegélyezi utunkat. Mondhatjuk, ők a Parád-Recsk közötti híres gesztenyefasor „kistestvérei”. Szt. István-csevicekútMagunk mögött hagyva a sándorréti elágazást, valamint az egykori gépjavító állomás épületeit beérünk az erdőbe, és hamarosan a Szent István-csevice szén-dioxidban dúskáló, ízletes vizével olthatjuk szomjunkat (igazolójel). Továbbindulva 300 m után jobbra letérünk a műútról, majd a réten átvágva, a Macska-lyuk vízmosása mentén erős emelkedővel folytatjuk utunkat. A Pál-bikk-nyeregnél lévő bekerített fiatalosnál csatlakozik hozzánk a Parádóhután elhagyott sárga kereszt jelzés. Itt É felé fordulunk, és a fenyőerdő szélén haladva, a Lapossás-dombot megmászva érjük el a Hurok út nevű bitumenes erdészeti feltáróutat.
Folyt. köv.