A Kis-Fátra

Nagy Árpád

2021/09/24

Mit kell tudni a Kis-Fátráról?

Hirdetés

A Kis-Fátra (Malá Fatra) Szlovákia középső, északnyugati részén található, ez a hegység északi szomszédunk legnyugatabbra elhelyezkedő, egyben a Magas- és az Alacsony-Tátra, valamint az Árvai-Beszkidek után az ország negyedik legmagasabb hegysége.

Hol van a Kis-Fátra?

Északon a Kiszucai-hegyek (Kysucká vrchovina), keleten az Árvai-hegyek (Oravská vrchovina), kelet-délkelet felé a Turóci-medence (Turčianska kotlina), délen a Zsár-hegység (Žiar pohorie), nyugaton pedig a Zsolnai-medence (Žilinská kotlina) határolja.
A Kis-Fátra szabálytalan ellipszis formájú központi vonulata hozzávetőlegesen északkelet-délnyugat irányú, hosszanti irányú kiterjedése 72 kilométer, szélessége átlagosan 16 kilométer. Magassági viszonyait tekintve közép- illetve magashegységi jellegű, felszínének nagy része a legutóbbi jégkorszak idején alakult ki, amikor a hegység felső 200 méteres övezetét vastag hótakaró borította, az eljegesedés mindazonáltal csak kis területre terjedt ki.

Az Észak¬nyugati-Kárpátok a hatalmas ívű Kárpátok legnagyobb és legmagasabb része, amely négy különböző felépítésű övezetre különül el. A Kis-Fátra (a Magas- és az Alacsony-Tátrához hasonlóan) a külső, kristályos vonulat tagja, amely ennek a vonulatnak az első gyephavas jellegű része. A hegység kristályos magját főképpen óidei gránit és csillámpala alkotja, a földtörténeti középidőt főként mészkő és dolomit lerakódások képviselik. Mészkőtakaró található pl. a Vrátna-völgy felső végében, itt nyílik a hegység legnagyobb (nem látogatható) barlangja. A dolomit legismertebb előfordulása a Kis- és Nagy-Rozsutec térségbe, ezt a két csúcsot és környékét bizarr sziklaformák, és nem mellékesen kanyonszerű szurdokok, vízesések, barlangok jellemzik, köztük a Kis-Roszutec tömbjében található, turisták által nem látogatható, kb. 26 m hosszú Kristály-barlang (Krištálová jaskyňa).

A Kis-Fátra-3 — Kilátás a Kis-Rozsutecről

A hegyvonulatot a Sztrecsényi-szoros (Strečnianska tiesňava) két részre osztja. A Vágtól dél-délnyugatra a Lucsányi-Fátra, más néven Rajeci-havasok (Lúčanská Fatra), észak-északkeletre pedig a Kriváni-Fátra (Krivánska Fatra) található. A nagyjából a hegység középső részén húzódó főgerincből több hosszú mellékgerinc ágazik el, melyek a hegyvonulat peremén meredek lejtőkben végződnek.

A főgerinc és egyben a Kis-Fátra legmagasabban fekvő részei a Kriváni-Fátrában találhatók, ahol a legmagasabb csúcsok átlagmagassága eléri az 1600 métert, míg a Lucsányi-Fátra csúcsainak átlagmagassága alig haladja meg az 1200 métert.

A Lucsányi-Fátra zömében erdős hátakkal határolt főgerince délnyugaton a Facskói-nyeregnél (Fačkovské sedlo, 802 m) indul és a délnyugati rész legmagasabb, jellegzetes kiemelkedéséig, a Kľakig (1351 m) húzódik. Innen eleinte kanyargósan, majd a Skalky (1190 m) csúcsától északkeleti irányt véve hullámzóan emelkedve éri el a Lucsányi-Fátra névadóját, egyben legmagasabb pontját, az adótoronyról messziről felismerhető Vel’ká lúka (1476 m) csúcsát, melynek környezetében kiterjedt havasi rétek találhatók. Innen eleinte enyhe lejtéssel, majd meredeken ereszkedik le Sztrecsényig (360 m), a Vág áttöréséhez.

A Vág túlsó partján a Kriváni-Fátra kristályos főgerince a Suchy (1468 m) csúcsánál kezdődik, és egyenletesen emelkedik a Kis-Kriván (Malý Kriváň, 1671 m) csúcsáig. Itt kezdődik a főgerinc és az egész hegység legma¬gasabb, leglátványosabb és talán leginkább népszerű szakasza, többek között az egész hegység legmagasabb csúcsával, a Nagy-Krivánnal (Veľký Kriváň, 1709 m). Innen kezdve a kanyargós főgerinc fokozatosan ereszkedik a Stoh-nyeregig (Stohové sedlo, 1230 m), ezt követően pedig magas kiemelkedések és alacsony nyergek jellemzik. Ezen a szakaszon található a hegység legimpozánsabb csúcsa, a Nagy-Rozsutec (Veľký Rozsutec, 1610 m) látványos dolomittömbje, majd a két Rozsutec közötti nyeregbe leereszkedve a fő¬gerinc több, különböző irányú mellék¬gerincre oszlik.

Kis-Fátra Nemzeti Park

Az 1988-ban nemzeti parkká nyilvánított Kis-Fátra Nemzeti Park (Národný park Malá Fatra) legvonzóbb látnivaló a szurdokok, szakadékok, sziklás csúcsok, valamint a turisták tömegeit vonzó, felvonóval is elérhető főgerinc. A legkedveltebb túracélpontok közé tartozik a hegység legnagyobb és legismertebb vízesése, a 38 m magas Sutói-vízesés (Šútovský vodopád) és a 30 ma magas Kľak-vízesés (Kľacký vodopád), a három részből álló Jánošík-szurdok (Jánošíkove Diery), a Kis- és Nagy-Rozsutec (Malý Rozsutec, Veľký Rozsutec), valamint a Nagy-Kriván (Veľký Kriváň) csúcsa. A túrák legmegfelelőbb kiindulópontja Terhely (Terchová) és Štefanová, valamint az ezektől délre, a főgerinc lábánál található Vrátna, ahonnan kabinos felvonóval juthatunk fel a főgerincen található füves Snilov-nyeregbe (Snilovské sedlo, 1524 m).

Túrák a Kis-Fátrában

Személyesen bejárt túrák, részletes leírással, képekkel, letölthető GPS track-kel és térképpel itt.

Via Ferrata a Kis-Fátrában

Mi magunk egy via ferrata utat próbáltunk ki a Kis-Fátra területén, a HZS ferrátát, amit szívből tudunk mindenkinek ajánlani! Gyönyörű és könnyű szurdoktúra, vízesésekkel.