Neked hány sebességes?

Neked hány sebességes?

Benecz Ferenc
Benecz Ferenc
2020/04/03
Gyermekkoromban az volt közülünk a legmenőbb, akinek a "legtöbb sebességes" bringája volt. Persze ennek a ténynek nem volt semmi extra sportértéke - mint ahogy ma sincs igazából -, ám mégis érdemes tisztában lenni az elérhető hajtásrendszerekkel.
Hirdetés
3x9; 2x10; 1x11; 1x12

Ismerős számok? Hogy mit takarnak a váltás-rendszerek számkombinációi, az alábbi cikkünkben - szigorúan a terepkerékpáros szegmensre fókuszálva és gyártói megjelölésektől mentesen - nézzük meg a kérdést.

Hajtómű

A kerékpárok hajtásrendszere két főrészből épül fel: a hajtóműből valamint a fogaskoszorúból. Az azokon található lánckerekek darabszámából és fogszámából alakul az áttételek lehetősége. Előbbinek három változata létezik a mountainbike esetében - és egyelőre úgy néz ki, nem is várható negyedik variáns belőle. Azaz a 3x9, 2x10, 1x11, 1x12 stb. megjellések első része erre utal...

Tripla (három tányéros)

Ő a klasszikus, a nagy öreg. Aki régóta bringázik, tuti hajtott ilyet. Általában a legnagyobb lánckerék 44-42T, a középső 34-32T, míg a legkisebb 24-22T fogszámú volt gyárilag, melyek mindegyikét külön-külön cserélgethettük, így akár más kombinációt is összerakhattunk. A váltás nem volt túl precíz, sem gyors.

Napjainkra a felső-, de nagyjából már a középkategóriás terepkerékpárokról is eltűnt ez a változat, és csak az alsó régióban fedezni fel.

Dupla (két tányéros)

Miután a fogaskoszorúk által kínált áttételek száma 10-re nőtt, ezen hajtásrendszerek elterjedésével a tripla verziók kezdtek háttérbe szorulni, és a két lánctányéros hajtóművek váltak népszerűbbekké. Eleinte főleg a 29"-os kerekű bringákon, majd fokozatos a többin is megjelent - csak az extrémebb, enduro és downhill kerékpárokat nem szerelték ezzel.

A dupla tányér használata kevesebb áttétel átfedéssel járt, szűkebb áttétel tartományokkal. Gyorsabban és precízebben lehetett használni, ráadásul a tripla verzióhoz képest egy lánckerék súlyával könnyebbé vált a rendszer - ráadásul az átálláshoz nem feltétlen kellett két-állásos váltókarra cserélni meglevőnket, mert használható volt a hármas is.

A kisebb lánckerék esetében 22-28, a nagyobbnál 32-36 fogszám között változtak a gyári összeállítások, de az elmúlt évek során, a specifikusabb felhasználású kerékpárok tervezésével számos egyéb variáció is megjelent.

Szimpla (egy tányéros)

Az elmúlt évek legmeghatározóbb trendjévé vált az „egytányérosodás”. Habár a terepkerékpározás kezdeteiben is használtak egy lánctányéros verziót, de azt csak a downhill szakágban. Az extrém lejtőzők számára nem volt fontos a széles áttétel tartomány megléte (vagy annak hiánya), ráadásul a szimpla lánctányérról kevésbé tudott a lánc lerázódni. A fogaskoszorúk áttételszámának növekedésével, valamint a narrow-wide láncok megjelenésével lehetőség nyílt, hogy már más kategóriákban is teret hódítson a szimpla felállás.

A narrow-wide lánckeréken egy fog keskeny, a következő vastagabb kialakítású, így láncfeszítő/láncterelő nélkül is határozott kapaszkodás, lerázódás mentésség érhető el.

Ráadásul a szimpla változatok drasztikus súlycsökkenést is eredményeztek, hiszen nem csak egy lánckerékkel lett kevesebb, de már nem volt szükség váltókarra és váltóra sem. Ennek is köszönhető, hogy napjainkban már XC bringáktól kezdve az enduroig minden modellt szerelnek szimpla hajtással.

A kerékpár tervezett felhasználási körétől függően a lánckerék fogszáma lehet 26 vagy akár 38 is – a legtöbb kerékpáron gyárilag 30 vagy 32T található.

Fogaskoszorú

A 3x9, 2x10, 1x11, 1x12 stb jelölések második fele... Itt már befigyel a borotva-effektus, azaz az eggyel több mindig jobb. A gyártók az utóbbi évtized során fokozatosan növelték a lánckeréksorok/fogaskoszorúk áttételének számát.

A '80-as években 6, majd 7 fokozatú fogaskoszorúkat használtak terepkerékpárokon, melyek felváltották az addig használt menetes rögzítésű fogaskoszorúkat - a kazettás kialakítás során a fogaskoszorút egy, a hátsó agyból kiálló bordázott testre húzták fel és rögzítették, mely révén precízebb váltás lett elérhető, valamint strapabíróbbá és jobban szerelhetőbbé vált. 

1992-ben jelent meg a 8, majd 1999-ben a 9 fokozatokat nyújtó fogaskoszrú, melyek technológiailag, illetve kialakításilag nem változtak. A 10 fokozatra viszont picit többet kellett várni, mert annak a plusz egy fokozatnak a kialakítása  már fizikai korlátokba üzközött - egyszerűen az addig használt láncokat használva nem fért el a váz és az agy között . Így 2010-ben nem csak egy új, 10 fokozatú fogaskoszorú jelent meg, hanem a narrow, azaz keskeny kialakítású lánc is. Innen négy évet kellett várni a 11 fokozatra.

A tovább növekedésnek viszont újabb technológiai korlát állt útjában: a legkisebb, 11T fogszámú lánckerék a kazettatest átmérője miatt nem lehetett kisebb, illetve az addig használt normál tengelytáv ismét akadályt jelentett. A boost tengely 148 mm széles kialakítása, valamint az új kazetta fejlesztéseknek köszönhetően végül 2018-ban bemutatták a tizenkettes, majd nem sokkal rá a tizenhármas fogaskoszorúkat, 10T legkisebb lánckerékkel.

Jelenleg a gyártók többsége a 10, 11 és 12 fokozatú fogaskoszorúkat használja - leginkább ebben a sorrendben.

Tizes fogaskoszorú

Napjainkban a tízfokozatú fogaskoszorúkat főleg a dupla lánctányéros hajtóművekkel kombinálva szerelik. Általában 11-34T fogszám kiosztást találunk ezeken, de a mai trendeknek megfelelően, már ezek között is akadnak sokkal nagyobb tartományban kialakítottak is (ezeknek 42-46T a teteje). Többnyire 2x10 kombinációban szerelik, de előgfordul 1x10 is.

Főleg közép- és alsó kategóriás modelleken találni. Általában három részre bonthatók, és cserélhetők a kopott sorok. 

Tizenegyes fogaskoszorú

Fogkiosztásuk általában 10 vagy 11-50T illetve 11-46T, és szinte mindig csak a szimpla hajtóművekkel együtt használják ezeket, azaz 1x11 kombinációban. A széles tartománynak köszönhetően szűkek az áttétel-tartományok. A keskeny sorok miatt a megfelelő működéshez precíz beállítást igényelnek.

Felső kategóriás modelleken találjuk, legyen az akár enduro, vagy XC bringa. Két vagy három részre bontva cserélhetjük kopás esetén a sorokat - egyenkénti, lánckerekenkénti cserére nincs opció!

Tizenkettes fogaskoszorú

A keskenyebb lánc- illetve kazetta felrögzítési kialakítás révén a plusz egy fokozat kialakítására már nem kellett sokat várni. A fog-kiosztás ugyan maradt az általában 10-50T illetve 11-50T, ám már tizenkét fokozatra lebontva. Szinte csak 1x12 kombinációban szerelik.

A technológia valamint ára miatt csak felső kategóriás kerékpárokon találkozunk vele.

Kivételek

Mint más téren, itt is akadnak kivételek. Egyrészt vannak olyan szakágak, melyek specifikusan a singlespeed, azaz az egysebességes hajtárendszert részesítik előnyben (dirt, slope), másrészt - bár a gyártók között egyfajta verseny alakult ki, hogy ki tud több lánckereket egymás mellé rakni -, van pár renegát cég, akik szembe mennek ezzel a trenddel.

A kevesebb jobb-elvet követve visszanyúltak a régi, a mountain bike őskorában oly sokat nyúzott és strapabíró 9 fokozathoz. A fog kiosztást, áttételeket aktualizálva a napjainkban elterjedt szimpla hajtásokhoz 11-50T tartományban készülnek. Persze ezeket többnyire alkatrészként és nem gyári kerékpáron felszerelve érhetjük el.

Hirdetés
Hirdetés