Technikai kabát mesterséges pókselyemből Hír

Szívből rühellem a pókokat. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer mesterséges pókhálóba bebábozva próbálom magam megvédeni az időjárás viszontagságaival szemben.

Márpedig ez hamarosan valósággá válik. Az outdoor ipart érte az a megtiszteltetés, hogy először próbálhatta ki a textilipar Szent Grálját, a mesterséges pókselymet.

A pókselyem, melyből a pókháló is készül, a világ egyik legerősebb anyaga, ezt régóta tudjuk. Erősebb az acélnál, rugalmasabb, mint a kevlár és könnyebb, mint a szénszál. Nem véletlen, hogy mesterséges előállításának gondolata évtizedek óta foglalkoztatja a világ vezető tudósait. Felhasználási lehetőségeinek száma korlátlan, számos iparágat forradalmasíthat.

Egy japán cégnek sikerült az áttörés, és úgy döntöttek, az eredményt a textiliparban, azon belül is az outdoor szegmensben vetik be.

„Házi” körülmények között már az 1700-as évek elején tenyésztettek pókokat, egy francia tudós az általuk termelt selyemből kesztyűt, valamint sálat készített. Nagyobb mennyiségű pókselyem előállításához azonban vállalhatatlan mennyiségű pókot kellett volna tenyészteni. Így hamar eljutottak arra a következtetésre, hogy ha ipari mennyiségű pókselymet akarunk, akkor meg kell találnunk a módját a mesterséges előállításnak.

Német és amerikai laborokban odáig eljutottak, hogy hogyan lesz a folyékony fehérjeoldatból kristályos jellegű szilárd fonal. Reprodukálni azonban nem sikerült a folyamatot mesterséges körülmények között úgy, hogy az költséghatékony is legyen.

A japán Spiber (a spider és fiber, azaz a „pók” és „szál” szavak összevonásából) cég a nulláról kezdte a munkát. 11 évnyi kutatás után sikerült megtalálniuk a pókselyem készítéséért felelős gént, és azt baktériumokba ültetve rávenni azokat a pókselyem termelésére. 20-féle aminosav kombinációjával 600 különböző eredeti fehérjét sikerült eddig létrehozniuk. Eljutottak oda, hogy nagy mennyiségben is képesek előállítani az általuk QMONOS-nak (kumonosu japánul pókhálót jelent) nevezett anyagot.

Kép forrása: Spiber

Az eredményt nemcsak a textiliparban lehet hasznosítani, de ők ezt választották. Ennek oka az, hogy elég magas az ipari részesedése, gyorsak a termékfejlesztési ciklusok, valamint az outdoor iparban kiválóan felhasználható a mesterséges pókselyem, mivel ott nagy teljesítményű, de környezetkímélő anyagokra van szükség. Az együttműködéshez a The North Face vezető outdoor márkát választották partnerüknek.

Közösen kifejlesztettek egy új kabát prototípust, a már létező Antarctica Parka dizájnján alapuló Moon Parkát. A külső héj szövetét egy automatizált gyártósor teljes egészében QMONOS-ból készíti. Bár az anyag szálait bármilyen színűre be lehet festeni, a prototípusnál meghagyták azt az arany színt, melyet a Nephila pók a természetben is termel.

A The North Face japán reklámcége kiemelte, hogy az anyag nem csupán teljesítményben előnyösebb számos szempontból a kőolaj alapú polimerekkel szemben, hanem a gyártása is sokkal inkább környezetbarát. Maga az anyag is biológiailag lebomló.

A Moon Parka szériagyártása előtt néhány kihívást le kell még küzdenie a cégnek, de a Spiber jövőre szeretné kereskedelmi forgalomba bocsátani a kabátot. A várható fogyasztói áráról nem esett szó.

Nem tudom, hogy képes leszek-e valaha is elvonatkoztatni attól, hogy ennek az egésznek köze van a pókokhoz.

Az alábbi angol nyelvű videón a gyártási folyamatot láthatjátok: