Menü

2017.04.27.     Hozzászólás 2

Steck, Moro, Kilian - nagyágyúk a Himalájában

Az átlagosnál jóval több ambiciózus vállalkozás indult a tavaszi szezonban a nyolcezresekre. Ezek többsége ráadásul a világ élvonalába tartozó hegymászókhoz köthető. Lássuk, ki mire készül!


Simone Moro – Tamara Lunger: Kancsendzönga Skyline, új úton

A tavalyi Nanga Parbat első téli megmászás után Simone újabb nagy projekttel rukkol elő. Honfitársnőjével, Tamara Lungerrel, akivel már több közös nyolcezres expedíciójuk volt, és aki egy hajszálnyira volt attól, hogy első nőként legyen egy nyolcezres első téli megmászója (kevéssel a csúcs alatt fordult vissza a Nanga Parbaton), a Kancsendzöngát szemelték ki, nem is akármilyen útvonalon.


Simone és Tamara nepáli találkozásunk alkalmával mesélt a terveikről. A Yalung Kangra szeretnének egy új utat mászni, majd miután felértek, végigtraverzálni a Kancsendzönga nyolcezres koszorúját, érintve az összes mellékcsúcsot. Ezek sorban: Yalung Kang 8505 m, Kancsendzönga főcsúcs 8586 m, Központi-csúcs 8482 m, Déli-csúcs 8476 m. Simonének ez egy régi álma, már 1997-ben beszélgettek erről a néhai Anatolij Bukrejevvel. Alpesi stílusban másznak, pótlólagos oxigént és serpa teherhordókat nem vesznek igénybe. A traverzet hétnaposra tervezik. A csúcskoszorú 5,5 km hosszan halad 8300 m felett. Amennyiben sikerül végigmászniuk, ez lesz minden idők leghosszabb, ilyen magasságban végrehajtott mászása. Odafent semmilyen támogatásra nem számíthatnak.

Simone rendhagyó módját választotta az akklimatizációnak. Helikopteres cégével már egy hónapja Nepálban van, sokat repül, és 7500 méter körüli magasságban sem használt oxigént. Tamara eközben elzarándokolt az Everest alaptáborába, a hagyományos akklimatizációt választva.

Időközben mindketten megérkeztek a Kancsendzönga alaptáborába, és megkezdték a fix kötelek rögzítését a falon. Simonének rögtön volt egy elég húzós kalandja. Egy komolyabb szélroham a sátrával együtt felemelte, és jó pár méterrel arrébb repítette, a kövek közé dobva őt. Szerencséjére egyrészt nem repült túl messzire, és megúszta sérülés nélkül, másrészt a szomszédos expedíciók mászói gyorsan kiszabadították a sátor fogságából. A környező sátrakat mind tönkretette a vihar. Részletesebben az alábbi videóban mesélnek a megpróbáltatásaikról:


Kilian Jornet: Everest gyorsasági rekord

Harmadszor tér vissza a világ legmagasabb hegyére a katalán hegyifutó, Kilian Jornet. Az első próbálkozása mentőexpedícióvá alakult, amikor Nepál történetének egyik legnagyobb földrengésébe csöppentek bele két évvel ezelőtt. Tavalyi kísérlete a nyári monszun idején a rengeteg hó miatt kudarcba fulladt. Idén a kínai hatóságok senkinek sem adnak engedélyt az őszi időszakra, ezért Kilian is kénytelen a tavaszi tömegekkel együtt nekivágni a hegynek. Célja, hogy rekordidőt fusson a legközelebbi állandóan lakott helységtől (ez a Rongbuk-kolostor, 8 km-re az északi alaptábortól) a csúcsig és vissza. A hegyet nem az északkeleti gerinc normál útján, hanem az északi falon, a Norton- vagy a Hornbein-kuloáron keresztül szeretné megmászni. A részletes tervekről tavalyi cikkünkben írtunk.

Kiliant ezúttal elkísérte kedvese, a világ egyik legjobb női terepfutója, Emelie Forsberg is. Akklimatizációként a Cso Ojut tervezik megmászni. Emelie az Everest rekordkísérletben nem vesz részt, oda csak hegyi filmes barátja, Sebastien Montaz-Rosset, valamint a tapasztalt spanyol veterán, Jordi Tosas kíséri el Kiliant.

A katalán futófenomén így készült az Everestre Norvégiában:

Ueli Steck – Tenjing Serpa: Everest-Lhoce keresztezés

Ueli Steck a tavalyi Shishapangma déli fal új út kísérlet után visszatért a Himalájába, és minden idők egyik legnagyobb mászására készül: pótlólagos oxigén használata nélkül, alpesi stílusban szeretné megmászni közvetlenül egymás után az Everestet és a Lhocét úgy, hogy a kettő között nem ereszkedik a Déli-nyereg alá.

Ueli nagyon érdekes útvonalvezetést választott. A nepáli oldalról közelíti a hegyet. A kettes táborból a Nyugati-gerincen keresztül áttraverzál az északi falba, ahol a Hornbein-kuloáron keresztül mászik a csúcsra. Utóbbi utat az amerikaiak nyitották 1963-ban, és azóta sem mászta meg senki. A csúcsról a nepáli normál úton ereszkedik a Déli-nyeregig, ahonnan egyből megy a Lhocéra. A Déli-nyereg – Lhoce traverz Gyenyisz Urubko nevéhez fűződik, szintén nincs még ismétlése. A kör a Lhoce-falon át a kettes táborba történő ereszkedéssel zárul.

A két csúcs közvetlen egymás utáni mászásának ötlete régóta foglalkoztatja a hegymászó elitet. Pótlólagos oxigén használatával már sikerült teljesíteni. 2011-ben az amerikai hegyivezető, Mike Horst a Déli-nyeregből kísért klienst az Everestre, majd a 4. táborba ereszkedett vissza, ahonnan némi pihenő után mászott fel a Lhoce csúcsára. Két serpa mászó kísérte, valamint 600 méternyi fix kötelet is rögzítettek számukra.

Ueli már a hegyen van, túl az első akklimatizációs mászásokon, melyek során a Nyugati-gerincen elérte a 7000 méteres magasságot. Az általánosan elfogadott „Mássz magasra – aludj alacsonyan” elmélettel szemben ő az aktív akklimatizációban hisz, ezért egyelőre még nem aludt a 2-es tábor (6400 m) felett.
Felkészültlennek azonban semmiképpen sem mondhatjuk a „Svájci Gépet”. Februárban két hetet töltött David Göttler és Hervé Barmasse társaságában Chukungban, 4700 méteren. Együtt többször megmászták a 6189 m magas Island Peaket, és futottak keresztül-kasul a Khumbu-völgyben. 240 km-t és 16ezer méternyi szintet mászott ebben a rövid időszakban.

Társa, Tenjing Serpa tapasztalt mászó, aki a serpák új generációjához tartozik, és a mászás öröme motiválja, nem a hegyivezetés. Együtt már megmászták korábban a Cholatse északi falát, összeszokott párost alkotnak.

David Göttler – Hervé Barmasse: Shishapangma déli fal új út

David Göttler ugyanazzal próbálkozik, mint tavaly, csak akkor Ueli Steck volt a partnere. Idén a Matterhorn-specialista olasz Hervé Barmasse lesz a társa. Mindketten otthonosan mozognak a legtechnikásabb alpin környezetben is. Chukungban találkoztam a két mászóval, ahol egy hosszabb akklimatizációs időszakot töltöttek. Ez a falucska az utolsó település az Island Peak felé haladva. Nem véletlen, hogy ezt a népszerű hatezrest ők is többször megmászták edzésképpen.

Hervé Barmasse és David Göttler Chukungban Forrás: Mozgásvilág/Pintér László

Hervé Barmasse és David Göttler Chukungban aklimatizálódott, itt volt alkalmunk beszélgetni

Hervétől a kínai hatóságok kis híján megtagadták a vízumot, mert 2012 óta járt Pakisztánban. A kínaiak nagyon orrolnak azokra a mászókra, akik megfordultak az utóbbi években Pakisztánban is. A prózai ok állítólag az, hogy valamelyik nyugati mászó a közösségi oldalán megosztott egy Tibet függetlenségéért kiálló bejegyzést. Függetlenül a mászók nézeteitől, valamiért azokat tették a nemkívánatos skatulyába, akik ehhez a mászóhoz hasonlóan Pakisztánban is megfordultak. Egy új útlevél igénylésével persze kikerülhető a dolog, de Hervének végül erre nem volt szüksége, e nélkül is megkapta az engedélyt. A két mászó a napokban vonul fel a hegy lábához.

Adam Bielicki: Cso Oju északi fal helyett Annapurna

A tapasztalt lengyel mászó négytagú csapata az utolsó pillanatban kényszerült a tervei módosítására, szintén a kínai vízumproblémák miatt. Ők is jártak Pakisztánban, ezért nem próbálkozhatnak a Cso Oju északi falával, ahol egy új utat szerettek volna nyitni. Ehelyett Bielicki, Louis Rousseau, Rick Allen és Felix Berg az Annapurna északnyugati falával kell, hogy beérje.

A mágikus 14

A jelenlegi statisztikák szerint 34 hegymászó van, akinek sikerült mind a 14, nyolcezer méternél magasabb hegyet megmászni. Közülük tizenöten nem használtak pótlólagos oxigént. Ez a lista több névvel bővülhet a tavaszi mászóidényben.

Az olasz Nives Meroi és Romano Benet lehet az első pár, akinek sikerül a 14 csúcs, amennyiben feljutnak az Annapurnára. Harmadszor futnak neki az objektív veszélyeiről hírhedt hegynek. Minden csúcsot pótlólagos oxigén használata, valamint serpa teherhordók segítsége nélkül értek el.

A katalán Ferran Latorrének már csak az Everest hiányzik. A nepáli normál úton próbálkozik, hogy elérje álmát.

Az 55 éves Ralf Dujmovits (vele készült korábbi interjúnk itt) máig az egyetlen német mászó, akinek megvan mind a 14, de az Everesten használt oxigént. Ezt a „csorbát” szeretné már többedszerre kiköszörülni. Legutóbb 2014-ben próbálkozott, akkor hamarabb fordult vissza, mint Klein Dávid. Saját bevallása szerint ez lesz az utolsó próbálkozása oxigén nélkül az Everesten.

A szlovák Peter Hámor a Dhaulaghiri megmászásával teheti teljessé a nyolcezres kollekcióját. Az iráni Azim Gheychisaznak a Lhoce az utolsó, ami még hiányzik.

A 78 éves Carlos Soria a Dhaulagirivel próbálkozik, neki ez lesz a 13. Ha sikerül, akkor már csak a legkisebb, a Shishapangma marad, hogy ő legyen a 14 nyolcezres legidősebb teljesítője.

Olvass többet a témáról: Kilian Jornet, simone moro, ueli steck, nyolcezresek, himalája

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.


  • Praeriepanther 2017.05.03.   16:38

    Praeriepanther

    Köszi Dénes! Még én is erősen az élmények feldolgozásának fázisában vagyok.

    válasz erre...

  • Dénes 2017.04.28.   18:13

    Dénes

    Köszi,Laci!Nagyon inspiráló a cikked.Jönnek fel az emlékek,a helyek,ahol ezekkel a fantasztikus mászókkal találkoztunk. Dénes

    válasz erre...