Menü

2017.03.22.     Hozzászólás 0

Royal Robbins 1935-2017

Hosszan tartó betegség után március 14-én meghalt a sziklamászás egyik legnagyobb pionírja. Royal Robbinsra emlékezünk.


Eredendően a havas-jeges csúcsok nyűgöztek le igazán, de ha az ember rákattan a hegymászásra, hamar belebotlik egy történetre a Yosemite völgyből. Nálam sem volt ez másképp.

Nem emlékszem pontosan, de talán egy 1993-as Hegymászóban láttam először rendes fotót az El Capitanról. A Völgyről olvastam korábban is, az általános iskolai földrajzkönyvben volt fotó a Yosemite-vízesésről, de akkor még nem tudtam, mi fán terem a hegymászás. Az ominózus El Cap fotót viszont már „szakértő” szemmel vizsgáltam. Lenyűgözött az irdatlan mérete, megmászhatatlannak tűnő simasága, szabályos formái. Mégis, kik képesek ezen felmászni?

Royal Robbins, Yosemite Forrás: Royal Robbins Facebook

Royal Robbins, Yosemite (Van még fotó, katt a képre!)

Internet akkor még nem volt elérhető, én még számítógépet is alig láttam. Ha infóra volt szükségem, nem hívhattam segítségül a netes keresőt, csak könyvek vagy a szaklapok böngészésével tudtam bővíteni az ismereteimet. Azokból sem volt túl sok. Éppen ezért például Dr. Juhász Árpád úti- és természetfilmjeit a témában vallásos áhítattal néztem a televízióban.

Bár még nagyon keveset tudtam róla, éreztem a Yosemite név különlegességét. Az egy másik világ, a nagyok játszótere. Hamar lejött, hogy az ottani teljesítményeket hatalmas elismerés övezi, aki megmássza az El Capot vagy a Half Dome-ot, az még ma is nagy király.

Royal Robbins Forrás: Royal Robbins Facebook

Royal Robbins (Van még fotó, katt a képre!)

A mászás aranykora

Royal Robbins hatvan évvel ezelőtt mászta meg ezeket a hegyeket. Ha megnézzük a legendás utakat, mint a Nose vagy a Salathé, Robbins nevét az első vagy második megmászóként találjuk. Ahol második volt, ott az első megmászóktól teljesen eltérő filozófiával tette. Nemcsak híve, hanem úttörője és nagykövete volt a tiszta mászásnak. Egy olyan irányzatot indított el, amely egyértelműen formálta a sziklamászás jelenlegi etikáját, stílusát. Ha létezik a nagyfal-mászásnak keresztapja, akkor Royal Robbins az.

 „Feljutni a csúcsra önmagában semmit sem ér. Az számít igazán, hogy milyen módon teszed.”

A leginkább csak „a Yosemite Aranykora” néven emlegetett időszakban, az 1950-es, -60-as években születtek a Yosemite ikonikus mászóútjai. A Nose első megmászása ugyan Warren Harding kitartását dicséri, de sokat elmond a nehézségről, hogy két évig dolgozott rajta, és a végső „ostromhoz” 45 napra volt szükségük. Több száz méternyi fix kötelet rögzítettek, és 125 nittet fúrtak a falba.

Ez teljesen ellentétes volt Robbins filozófiájával. Kettejük között komoly rivalizálás alakult ki, nemcsak az elsőségért, hanem a stílus miatt is. Harding akkor látott neki a Nose-nak, miután 1957-ben Robbins „elhalászta” előle a Half Dome Regular Northwest Face útját. Az forradalmi első mászás volt, Harding mindenképpen valami még nagyobbat akart dobni.

Royal Robbins, Salathé Forrás: Royal Robbins Facebook

Royal Robbins, Salathé (Van még fotó, katt a képre!)

Amikor Harding végre feljutott a Nose-on, Robbins azt akarta megmutatni, hogy meg lehet azt az utat sokkal kevesebb nittel és mesterséges eszközzel is mászni. Robbinsnak mindössze hét nap kellett hozzá, hogy szünet nélkül végigmássza a harminc kötélhosszas utat. Később olyannyira nem tudott azonosulni a Harding-féle mászási módszerrel, hogy 1971-ben, a Dawn Wall második mászásakor elkezdte kiszedni a falból a Harding által az első megmászáskor befúrt nitteket. A második kötélhossz után aztán belátta, hogy a rombolás nem lehet a fejlődés eszköze, a módszertől függetlenül tisztelnie kell az első megmászókat is, így a továbbiakban nem nyúlt a nittekhez.

Royal Robbins híres mászásai

Robbins 1957 és 1970 között számos új utat nyitott, a Yosemite-ben és a világ más pontjain is. Csak néhány a legjelentősebbek közül: Salathé (El Capitan, 1961), Amerikai Direkt (Aiguille du Dru, Mont Blanc-csoport, 1962), Északnyugati-fal Direkt (Half Dome, 1963), Észak-Amerikai Fal (El Capitan, 1964), Amerikai Direttissima (Aiguille du Dru, Mont Blanc-csoport, 1965), El Capitan Nyugati-fal (1967).

Az ő nevéhez fűződik az El Cap első szóló megmászása is, mégpedig a nagyon nehéz Muir-falon át, 1968-ban.

Ami igazán elképesztővé teszi Robbins mászó életművét, az a rendelkezésére álló felszerelés, valamint ruházat silánysága a mai high-tech cuccokhoz képest. Teniszcipőben 5.9-et mászni azért cseppet sem egyszerű dolog.

Royal Robbins a Muir-falon Forrás: Royal Robbins Facebook

Royal Robbins, Muir-fal (Van még fotó, katt a képre!)

Amikor Robbins 1967-ben a feleségével, Lizzel elsőként mászta meg a Nutcracker utat Yosemite-ben, a csúcsfotójukat nézegetve figyeltek fel rá, milyen szegényes ruházatban másztak. Ekkor született az ötlet, hogy alapítsanak egy mászásra specializálódott ruházati céget. A Royal Robbins márka azóta világszerte ismert és kedvelt a mászók körében.

Ízületi gyulladása miatt a hetvenes években egyre kevésbé tudott már magas színvonalon mászni. A figyelme ekkor fordult a vadvízi kajakozás felé. Persze ebben sem ismert kompromisszumot: leginkább azokat a vad zúgókat kereste, ahol korábban még nem evezett le senki.

Royal Robbins legfontosabb öröksége a tiszta mászás fontosságának hangsúlyozása szikláink védelme érdekében. Életműve azt üzeni az utókornak, hogy nem kell megerőszakolnunk a természetet ahhoz, hogy úttörő mászásokat hajtsunk végre, folyamatosan feszegetve képességeink határait.

Az alábbi kisfilmben felesége, Liz és maga Royal mesél a kezdetekről, és szerepükről az outdoor ipar születésében: