Menü

2017.07.15.     Hozzászólás 0

A serpa nem teherhordó

Phurba Namgyal Serpa csendes, szerény srác. 31 éves kora ellenére elég komoly nyolcezres tapasztalattal bír. Két sikeres Everest-, négy Cso Oju- és négy Ama Dablam-mászás szerepel az életrajzában, hogy csak a komolyabbakat említsük. Ő vezette a 2017-es Magyar Everest Expedíciót kísérő trekking csapatot az alaptáborig. Dingbochében, a nővére hangulatos kávézójában beszélgettünk.


Mozgásvilág: Hogyan lesz egy serpából hegyivezető? Te hogyan és hány évesen kezdtél mászni?

Phurba: Az apám serpa hegyivezető volt, ő kereste a pénzt a családban. Nem akarta, hogy én is másszak, azt szerette volna, ha iskolába járok. Doktor vagy professzor legyen belőlem. De középiskolás koromban a nyári szünetek alkalmával elkezdtem trekkingekre járni. Ez 2001-ben volt, akkor 17 éves voltam. Aztán 2004-ben elkezdtem mászni is. A bátyáimmal együtt kezdtük, volt lehetőségünk tanfolyamra is menni. Családi munka volt.

Milyen feladatokat láttál el? Először teherhordás, majd szakmaibb feladatok?

Nem, nem dolgoztam teherhordóként. Mászó serpaként kezdtem, amibe persze beletartozott, hogy a hegyen, a többi serpához hasonlóan viszek fel sátrat, élelmiszert.

Befejezted végül a sulit?

Igen, elvégeztem a középiskolát, de 2004 után egyre inkább az expedíciók foglalkoztattak. Pedig akartam egyetemre is menni, de jobban érdekelt a mászás és a pénzkereset. Az apám kezdett öregedni, a családunk pedig nagy. A mi kultúránkban a keresőnek segítenie kell a testvéreit és az idősebbeket is.

Hányan vagytok testvérek?

Négy fiú- és egy lánytestvérem van.

Hol születtél?

Rolwalingban, 4100 méter magasan. Ez nincs messze a Khumbu-vidéktől.

Phurba Namgyal Sherpa, a Magyar Everest Expedíció 2017 vzető serpája Tengbochében, háttérben a Tamserku Forrás: Mozgásvilág/Pintér László

Phurba Namgyal Serpa Tengbochében, háttérben a Tamserku (Van még fotó, katt a képre!)

Azok a teherhordó srácok, akik itt a mi csomagjainkat is cipelik, mennyi idősen kezdhetnek dolgozni? Van korhatár?

Van előírás, igen, 16 év.

Csak mert találkoztunk útközben egy 13 éves sráccal, aki 30 kilót cipelt.

A szegénység miatt néhányan jóval korábban kezdik, még ha ez törvényellenes is. A szülők sem igazán tiltakoznak, hiszen a pénzre szükségük van. De nincsenek olyan sokan. A hivatalos túraszervezőknek nagyon oda kell figyelniük erre, a biztosítás miatt is. Ha egy gyermeket alkalmazok, és valami történik vele, komoly bajba kerülhetek.

Mennyi pénzt tudnak ezzel keresni?

Trekking túrán kb. 20-35 dollárt naponta. (A fenti példában említett 13 éves srác három napra kapott összesen 15 dollárt, ami kb. 4500 forintnak felel meg - PL).

Mennyi súlyt kell ezért cipelniük?

A súlyhatár 30 kg, az Everest alaptáborig. Ezek a teherhordók nem is mennek onnan feljebb.

Mennyiben változik ez az alaptábor felett, a hegyen?

A hegyen már csak hegyivezető serpák mozognak. Ők nem magashegyi teherhordók. Régen annak hívták őket, de ők nem teherhordók. Ezt nagyon fontosnak tartom kihangsúlyozni. Nem szeretem a teherhordó kifejezést, mert degradálja a himalájai mászó serpákat. Persze, néha ők is visznek ezt-azt a klienseiknek, de ettől ők még vezetők. Mászótudásuk, képességeik eltérőek lehetnek ugyan, de az utat ismerik, tudják, hogyan kell hágóvassal közlekedni, milyen hatásai vannak a magasságnak az emberre.

Phurba Namgyal Serpa Forrás: Mozgásvilág/Pintér László

Phurba pihen, útban Chukung és az Island Peak felé. Háttérben a Nupce és a Lhoce (Van még fotó, katt a képre!)

Vannak olyan mászó serpák is, akik csak vezetnek, terhet soha sem cipelnek a hegyen?

Nincs ilyen megkülönbözetés, mivel a hegyen mindig kell valamit vinni. Amúgy a képzettségükön múlik. A legképzettebbeket szimplán hegyivezetőknek hívjuk, a serpa megkülönböztető jelző nélkül. A hegyivezető serpák 90-95%-a a serpa népcsoportból származik, ezért ragadt rá a köztudatban a helyi kísérőkre a serpa elnevezés.

Mesélj egy picit az expedícióidról. Hol kezdted?

2004-ben a Himlungon. Ez egy 7126 méteres hegycsúcs a Manaszlu közelében. Egy francia csapattal mentem, akik le akartak síelni róla. 6500 méterig jutottam, nehéz volt. 2005-től kezdtem járni az Everestre. 2006 és 2009 kivételével 2015-ig minden évben voltam. A 2014-es és 15-ös évek tragikusak voltak. (2014-ben egy jéglavinában 16 serpa vesztette életét a Khumbu-jégesésben, 2015-ben pedig a földrengés következtében elindult jéglavina szele ölt meg 19 embert az Everest alaptáborában. Mindkét évben félbeszakadt a szezon – PL.)

Sokakról hallom, hogy valamilyen szinten érintettek voltak a tragédiákban. Te vesztettél el valakit, aki közel állt hozzád?

2014-ben a legjobb barátom halt meg. Előtte a 2-es táborban dolgozott. Az édesapja is jó barátom. A 2015-ös áldozatok nagy részét is jól ismertem. Nagyon szomorú esemény volt.

Az Everesten kívül milyen hegyeken jártál még?

A Manaszlun, a Cso Ojun. A Manaszlun csak a 3-as táborig jutottam, de a Cso Ojut négyszer megmásztam, kétszer oxigén nélkül. A megbízó cég két alkalommal biztosított számunkra palackozott oxigént. Úgy voltam vele, hogy miért ne használnám, hiszen hosszú ideig kellett dolgoznom nagy magasságban. Továbbá féltem is. Ott van a legendás serpa, Ang Rita, aki tízszer mászta meg az Everestet oxigén nélkül. Most kórházban kezelik, neurológiai problémákkal. Mindig oxigén nélkül mászott, és maradandó károsodást szenvedett. Ez eléggé elrémiszt.

Folytatva a listát, biztos van még ismert mászásod 8000 alatt is.

Igen, az Ama Dabamot négyszer másztam meg. Ez a Himalája Matterhornja. Szerencsém volt, sosem volt baleset.

Ha jól tudom, az Everestre mindkét oldalról sikerült feljutnod.

Igen. Először 2007-ben az északi normál úton, majd később a nepáli normál úton is feljutottam. Mindkét alkalommal használtam oxigént.

Testvérével a Mount Everest csúcsán, 2007 Forrás: Phurba Namgyal Serpa Facebook

Testvérével az Everest csúcsán, 2007-ben (Van még fotó, katt a képre!)

Beszélgettünk útközben, és mesélted, hogy nyaranta Ausztriába jársz dolgozni. Ez hogy jött?

A monszun idején nincs mászószezon. Ha nem csinálok semmit nyáron, akkor elköltöm azt a pénzt, amit a tavaszi mászószezonban megkeresek. Hogy megspóroljam ezt a pénzt, elmentem külföldre dolgozni. Vannak német barátaim, és az egyikük intézte nekem ezt a munkát. Az osztrákok nagyon érdeklődőek a serpák iránt, és ez nekem is jó lehetőség volt. A Württenberger Hausban dolgoztam (remélem, jól értettem a nevét, a serpák angol kiejtése elég mókás :) - PL).

Mik a terveid a jövőre?

Folytatni szeretném a hegyivezetést és oktatást is. Már öt éve dolgozom oktatóként. Elhivatottnak érzem magam, hogy tanítsam a fiatal nepáliakat, hogy megszerezzék a megfelelő tudást és menjenek a hegyekbe. Tegyék biztonságosabbá a hegymászást, javítsák a hegyivezető szakma minőségét. Szeretném a túraszervező cégünket is még profibban csinálni. Elég nagy a különbség a nepáli szervező cégek minősége között. Vannak nagyon rosszak, de vannak nagyon jók is. Én minőségi szolgáltatást szeretnék nyújtani.

Hogyan látod, a nepáli kormány mennyire segíti a serpákat?

Nem olyan rossz, persze mi mindig panaszkodunk :) Azt látom, hogy még a kormányzatban dolgozók sem tudják, hogy kik valójában a serpák. Ez talán az utazási kultúrájukra vezethető vissza. Van egy Idegenforgalmi Minisztériumunk, ahol a hivatalnokok némelyike még sohasem látott hegyet. Nekik is szoktunk oktatást tartani.  Pozitív irányba mennek a dolgok, de sok mindennek kell még változnia.

Hegyivezető tanfolyam Forrás: Phurba Namgyal Serpa Facebook

Hegymászó tanfolyam (Van még fotó, katt a képre!)

Mi a véleményed a nyugati mászókról? Látsz változást a serpákhoz való hozzáállásukban, tisztelik a népedet?

Amikor külföldiekkel találkozom, maximális tiszteletet érzek, bár a hozzáállásuk nem mindig pozitív. Sokszor meglepődnek és örülnek, amikor kiderül, hogy mennyire jól képzett hegyi vezetők vagyunk. Sokan még mindig csak a képzetlen teherhordót látják bennünk. De ez azért van, mert rosszul tájékoztatják őket. Valószínűleg nálatok Magyarországon is a többség úgy gondolja, hogy a serpák teherhordók, de ez nem így van. Egyre több a hivatásos hegyivezető, aki tanfolyamot végzett és biztonsággal vezet a hegyekben.

Hogyan látod a helyzetet a nyugati és a nepáli túraszervezők között?

Javul, de tény, hogy az alakuló cégek közül egyre több gerjeszt árversenyt. A nyugati cégek kétségtelenül remek szolgáltatást nyújtanak, ennek megfelelően magasabb árfekvésben is dolgoznak. Én az oktatói munkám során arra törekszem a hegyivezetők szövetségében, hogy minőségi vezetőket kínálhassunk, és ezért korrekt árat kérhessünk. Néhány cég alacsony árakkal akar betörni a piacra, de a minőség nem érdekli őket. De vannak nagyon jó hazai szervezők is.

Phurba a Magyar Everest Expedíció 2017 alaptáborában Klein Dáviddal, Suhajda Szilárddal és Török Edina alaptáborvezetővel Forrás: Magyar Everest Expedíció 2017/Mohai Balázs

Phurba a Magyar Everest Expedíció 2017 alaptáborában, Klein Dáviddal, Suhajda Szilárddal és Török Edina alaptábor-vezetővel (Van még fotó, katt a képre!)

Nálatok mennyibe kerül egy kereskedelmi Everest-mászás?

A Climbalaya 45ezer dollárért kínálja az Everestet.

Ez nagyjából a középkategória alja, mégis elég magasnak tűnik ahhoz, hogy jó minőségű szolgáltatást kapjunk érte. (Az átlag nyugati cégek 60.000 – 105.000 dollár között kínálják az Everestet, míg a legolcsóbb nepáli cégek akár 18.000 dollárig is hajlandók lemenni – utóbbi már az a kategória, ahol nem árt, ha önállóan is képesek vagyunk megmászni a hegyet – PL.)

Igen, a magasabb minőségért értelemszerűen többet kell fizetni. Ha nagyon alacsony az ár, nem várhatsz el túl nagy minőséget.

A csúcs nem lehet a cél. Biztonságban vissza is kell térned.

Milyen tudást vártok el egy hegymászótól, aki befizet nálatok egy kereskedelmi Everest-mászásra? Ellenőrzitek, milyen mászásai voltak korábban?

Igen. Nyugati szervezőknél is láttam olyat, hogy az alaptáborban tanították a klienst, hogyan kell hágóvasat használni. Ez őrület. Kell egy bizonyos tudás az Everesthez. Én azt javaslom, hogy mássz meg egy hatezrest kezdetnek, aztán egy könnyebb nyolcezrest, mint a Cso Oju, és utána menj csak neki az Everestnek.

Mi van akkor, ha valaki nyolcezres tapasztalat nélkül akar nekivágni. Nemet mondtok?

Nem feltétlenül, inkább további edzést javasolunk, legalább hatezresen. A nyolcezer nem kötelező, de ajánlott kritérium. Akinek megvan, annak jobbak az esélyei. Garantálni nyilván nem tudjuk a csúcs elérését. Az expedíció hosszú, közel két hónap. Kicsit olyan is, mint egy tanfolyam.

Mondtad már valaha valakinek, hogy „Nem, te nem jöhetsz”?

Előzetesen nem, de volt már, hogy a 2-es táborban megállítottam klienseket. Kétszer is. Megmondtam nekik, hogy nem tudom őket tovább vezetni, mert nem vállalhatom a kockázatot, hogy meghalnak. A csúcs nem lehet a cél. Biztonságban vissza is kell térned.

Vannak gyerekeid?

Egy fiam, igen, Tenjing. 18 hónapos.

Családi kirándulás a tavaszi expedíció után Forrás: Phurba Namgyal Serpa Facebook

Phurba és a család (Van még fotó, katt a képre!)

Szeretnél nagy családot?

Nem, az túl nehéz feladat :)

Serpák

A közhiedelemmel ellentétben a serpa nem egyenlő a teherhordóval. A serpa egy népcsoport neve, amely Kelet-Tibetből vándorolt jelenlegi élőhelyére. Létszámukat 150ezerre saccolják. Jelenleg több ország területén is élnek: Bhután, India, Tibet (Kína), de a legnagyobb számban Nepálban. Többségük nem hegymászásból vagy teherhordásból él. Sokan földet művelnek és állatot tenyésztenek a Himalája magasvölgyeiben. A turizmus ugrásszerű fejlődése a vendéglátásban is egyre több lehetőséget kínál. De természetesen sokan választják a teherhordást az egyre nagyobb számú trekking csapat, valamint az expedíciók kísérőiként. A kereskedelmi expedíciók számára a népszerű csúcsokon ők végzik a fix kötelek rögzítését. Az igazán jó képességű serpák hegyivezetői feladatokat is vállalnak, sokszor a nyolcezresek csúcsáig kísérve klienseiket. Egyre több a jól képzett serpa hegyivezető, akik saját cégeikkel megjelentek a kereskedelmi expedíciók piacán is. Áraik többnyire jóval a „nyugati” szervezők árszintje alatt maradnak, de az ár bizony a várható szolgáltatás minőségét is jól jelzi.

Az utóbbi években a serpák, a Nepáli Idegenforgalmi Minisztérium támogatásával kampányszerűen próbálják elérni, hogy a serpa kifejezésről ne a teherhordás, hanem a hegyivezetés jusson az emberek eszébe, hiszen szeretnék, ha inkább őket választanák az expedíciók szervezéséhez a nyugati cégek helyett. Ez egyrészről érthető gazdasági megfontolás, másrészről azonban csalóka, mert ahogyan nem minden serpa teherhordó, úgy nem is minden serpa hegyivezető. Tudásukban, valamint a serpa szervező cégek által nyújtott szolgáltatásban bizony komoly különbségek vannak, így ha valaki mondjuk Everest-mászáson töri a fejét, érdemes jól körüljárnia, kire bízza rá az életét.

Olvass többet a témáról: himalája, nyolcezresek, everest, serpa