Varjas és Magosfa Túra

A Magosfa (916m) a Börzsöny második legmagasabb hegye, becenevén a Tátra-látó. Északi és nyugati oldala felől egészen komoly meredekségű hegyoldalakkal bír, és tetemes szintkülönbséggel lehet csak elérni a csúcsát a Kemence-patak völgye felől. Délkelet felé egészen közel található a legmagasabb csúcshoz, a Csóványoshoz. Ha a kilátóhoz feljutottunk egy másik útvonalon, ide már egészen könnyen átsétálhatunk a két hegy közötti nyergen keresztül. Most viszont a keményebb oldalát választjuk és a völgyből kapaszkodunk fel rá.

A Magosfa földvárának meghódítása

Kemence duplán alappont

Ez a túra csak akkor 23 km hosszú, ha Kemencéről a templom közeléből kezdünk gyalogolni, mert busszal idáig tudunk eljutni. Ha viszont autóval érkezünk, akkor a Kemencei ifjúsági táborig is felmehetünk, vagy tavasztól őszig a működő kis vonatot is igénybe vehetjük a Godóvár megállóig. Két utóbbi esetben kicsit több mint 5 km-t faraghatunk a teljes távból. Az ifjúsági tábortól nem messze az erdő szélen található a börzsönyi szintezési főalappont, amely arra szolgál, hogy ehhez a szinthez viszonyítják a hegység tengerszint feletti magassági adatait. Ezért nem csak a túránk alappontja, hanem a hegységé is.

A Varjason át vagy mellette?

A Magosfát derekas feladat lesz megmászni, ezért rögtön az elején eldönthetjük, hogy szeretnénk-e még egy kis nehezítést? Amennyiben nem, akkor az első szakaszon a Kemence-völgyben lehet végigsétálni a Gyökeres-forrásig aszfaltozott úton. Ha viszont kikerülnénk az aszfaltot, és belefér egy kicsit nehezebb út is, akkor bátran válasszuk a sárga sáv jelzést, és induljunk neki a Varjas-hegy megmászásával. Nem fogjuk megbánni. A völgyben egy híd mellett az ösvény a hegy lábához vezet, ahol egy rövid de meredek emelkedőn már fel is szökkenünk a gerincre. Az emelkedőt kompenzálja a hirtelen megnyíló kilátás a völgyre, mivel egy kopár oldalon emelkedünk felfelé. A Zöld-bükknek nevezett gerincen folytatjuk a túrát, itt már nem annyira meredek. Hamarosan elérjük a Felső-tónak nevezett kis vízfelületet, amely csak kis jóakarattal avanzsál tóvá a pocsolyából, de azért érdekes látvány az erdő fái között. Innen vízszintes úton érkezünk a Varjas tetőpontját jelentő esővédő házikóhoz. Az első feladatot, a Varjas megmászását kipipáltuk. Rövid pihenő és tízórai után a sárga kör jelzésen ereszkedünk vissza a Kemence-patak völgyébe a Kenyeres forráshoz.

Varjas és Magosfa-2

Forrás: Nyáry Tamás

Legendás vadász területeken át a csúcsig

A Kenyeres-forrás egy bővizű vízvételi lehetőség, érdemes kulacsot tölteni. Aztán már haladhatunk is tovább, nekivágva a nagy kihívásnak. A Bacsina-patak befolyásánál található gázlón keresztül folytatjuk utunkat a zöld kör jelzésen. Illetve járhatunk úgy, hogy magasabb vízállás esetén nem tudunk átkelni a gázlón. Ha sikerül, akkor a Bacsina-völgyben a zöld kereszt jelzésen mászunk fel a gerincre, míg el nem érjük a piros négyzet jelzést. Ha nem sikerült átkelni a gázlón, akkor sétáljunk el az aszfaltozott úton Királyházáig, és ott kanyarodjunk rá a piros négyzet jelzésre. Ez nagyjából másfél km kitérőt jelent.

A Magosfa oldal gerincén felfelé haladva kicsit több mint 2 km után egy kereszt formájú emlékhely jelzés kanyarodik az erdőbe. 200 méter kitérővel megnézhetjük József főherceg vadász emlékhelyét. A tábla szerint 1909-ben sikerült itt kilőni az ezredik szarvasbikát, ezért a vadásztársaság egy kőből készült emelvényt állított itt. Külön kiemelik, hogy ez a hely Mátyás király vadász pagonya volt. Királyháza is innen kapta a nevét.

Varjas és Magosfa-5

Forrás: Nyáry Tamás

A mellék gerincen tovább haladva elérjük a Rakottyás-völgy felső végét, ahol óriási pusztítást végzett a jég évekkel ezelőtt, számtalan kidőlt fát találunk a hegyoldalban. Szerencsére az ösvényt szabaddá tették, így könnyen átjuthatunk ezen a szakaszon. Nem sokára megérkezünk a Magosfa és a Csóványos közötti nyeregbe, innen pedig már gyerekjáték kisétálni a Magosfa csúcsára.

Kalandos ereszkedés vaskori emlékhelyek mellett

Pléska-szikla

A Magosfán egy vas kori földvár maradványait fedezhetjük fel, amely egy 300×150 méter kiterjedésű sánc vár volt. Lankás ereszkedésbe kezdünk nyugati irányban, az ösvény mentén számos kőkupac és földhányás jelzi az egykori építmény maradványait.

Varjas és Magosfa-6

Forrás: Nyáry Tamás

Egy idő után meredekebbé válik a hegyoldal és lépéseinket visszatartva veszítjük a szintet tovább a Dosnya-patak völgyébe. Innen újabb kis emelkedővel érünk fel a Pléska-szikla tetejére. A sziklán talált cserépedény maradványokból tudható, hogy itt is egy földvár erősség állt, amely igen jól védhető volt a három irányból határoló meredek sziklafalak jóvoltából. Szerencsére nem kell a sziklákat megmásznunk, kellemesen sétálhatunk tovább a Miklós-tető oldalában.

Godóvár

Mielőtt visszaérkeznénk Kemencére, elhaladunk még egy magaslat mellett, amelyen a rövid életű, történelemben szerepet nem játszó sánc erősség, a Godóvár állt. A palánkkal védett vár falai már nem állnak, az 1100-as években említik írásos emlékek. Érdekessége, hogy a terület 1945-ig az Esztergomi érsekség tulajdona volt. A hegycsúcs mellett elkanyarodva szép kilátással övezve a Csarna-völgy felé ereszkedünk le a szintezési alappontig.

Varjas és Magosfa-1

Forrás: Nyáry Tamás

Varjas és Magosfa-3

Forrás: Nyáry Tamás

Varjas és Magosfa-4

Forrás: Nyáry Tamás