Cserépvár és a Mangó-tetői kaptárkövek nyomában Túra

Nyáry Tamás

A Cserépvár és a Mangó-tetői kaptárkövek nyomában Túra hossza 10.4 Km. Az útvonal szintemelkedése 293 m, szintideje 6 Óra, nehézsége Könnyű. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

Ezen a túrán cserépvár romjait és a Mangó-tető kaptár köveit járjuk körbe. A Bükk déli lejtőin a vulkáni tevékenységnek köszönhetően több száz méter vastag riolittufa réteg rakódott le a talajra és ezekből alakultak ki káprázatos sziklák és szikla formációk. A túra kis szintkülönbségekkel bíró körtúra, akár rövidíteni is lehet, ha Cserépváraljáról járjuk körbe a környéket.

Itiner

1. Viszont ha egy kicsit több sétát szeretnénk, akkor indulhatunk Cserépfaluból is, így a túra végén még betehetünk néhány látványosságot, amely az Ördögtorony túra kiírásában szerepel Cserépfalu környékén. A templomtól elindulva, kedves társaság kíséri utunkat apró kézzel készített figurák személyében, akik a patakon átívelő hidakon üldögélnek. A Cserépváraljára induló aszfaltozott úton indulunk, majd egy kanyarban jobbra az erdőben jelzetlen ösvényen sétálunk fel a Hegyes-halom tetejére (Nem, ez nem határátkelő hely). A dombtetőről ereszkedni kezdünk és rövidesen beérünk Cserépváralja házai közé.

Cserépvár és a Mangó-tetői kaptárkövek nyomában — Cserépfalu figurái

A település hangulatos házai között érünk be a falu központjába, út közben itt is megfigyelhetjük a jellegzetes tufába vájt pincéket és üregeket, amelyek meghatározzák a táj arculatát. Az út jobb oldalán még egy tájháznak berendezett barlang lakást is találunk.

2. A falu központjába érve megtaláljuk a turisztikai látogatóközpontot, ahol nem csak értékes információkat szerezhetünk a környék látnivalóiról, hanem egy éttermet is, amelyet szükség esetén igénybe is vehetünk. Mi több, akár kétszer is a túrán, mert a várhegy és a Mangó-tető megmászása után vissza fogunk ide térni, hogy egy másik útvonalon juthassunk vissza Cserépfaluba.

3. Éppen a látogatóközponttal szemközti utcán indulunk el a várhegy felé a piros és a Mária jelzéseken. A településről kiérve választhatunk hogy melyik helyszínt keressük fel először. Mehetünk a várhoz, vagy a kaptárkövekhez, a sorrend mindegy, mert ide vissza kell térni mindenképp és elindulni a másik helyszínre is. A leírást most a várral folytatom. Nagyjából 500 méter séta után elérjük a templomot és az egyházi ifjúsági tábor kerítését. Itt rögtön balra kell fordulnunk még a templom előtt. Újabb rövid sétával ismét egy elhagyott barlang lakás, majd több függőleges akna gödör mellett megyünk el. Ezek valaha a vár pincerendszeréhez tartozhattak, a közelükbe csak nagy óvatossággal menjünk, semmilyen leesés védelem nincsen. Aztán elérjük a vár külső falait.

4. A vár a 13. században épült, és feltételezések szerint egy avar kori földvárra építették rá, bizonyítékok nincsenek. Az 1600-as évek végén már rossz állapotban volt, és 1710 után a felső vár kőzetanyagát lehordták a faluba egy kastély építkezéséhez, amely már szintén nem létezik. Így maradt meg az a néhány falszerkezeti darab, amely most látható. A legmagasabb pontján egy gödör szerű mélyedés maradt, itt érdemes kicsit pihenni, és élvezni a nyugalmat. Aztán óvatosan elindulhatunk lefelé vigyázva, hogy ne akadjunk bele a már korábban említett aknákba.

5. Visszatérve az ösvényre elhaladunk a templom és az ifjúsági tábor mellett, majd egy aszfaltos szakaszon megyünk tovább néhány száz métert. Itt figyelni kell az ösvényt, egyszer csak jobbra lekanyarodik az útról és most le kell ereszkednünk a hegyoldalban a két kaptárkőhöz. Az első, amit megpillantunk a Nagy-kúp gigászi tömbje. Szabályos kúp alakja és hatalmas mérete döbbenetes látvány, a sok kézzel vájt kaptár üreg pedig egészen misztikussá teszi. Ha kicsodálkoztunk magunkat, akkor pár lépéssel arrébb megleljük a Kis-kúpot is, amely nem annyira magas mint az előző, de formára nagyon hasonlít, az ember szinte kételkedni kezd, hogy ezek tényleg a természetes erózió véletlen szüleményei.

A Kis-kúpon is találunk emberi kézzel kivájt üregeket, apró mélyedéseket. A kaptárkövek két lehetséges felhasználása a középkorban illetve korábban, hogy a lezárt fülkéket temetkezésre, hamvak tárolására használták, de elterjedtebb és inkább elfogadott tézis, hogy sziklaméhészet folyt, és a méhcsaládokat telepítették ezekbe az üregekbe. Napjainkban egyik feltevés sem bizonyított, bár sok régészeti kutatást végeztek.

A kaptárkövek felfedezése után a templom érintésével visszatérhetünk Cserépváraljára. Ha eljött az ebéd vagy vacsora ideje, az étteremben pihenhetünk egy jót, utána pedig irányt váltunk, és a falu északi végén a tanösvény jelzést követve a Lator-patak völgyében folytatjuk a sétát. A patakot jobb oldalán követve szép bükkös erdőben sétálunk, amíg elérünk egy feszülethez az út szélén. Itt balra kanyarodunk, átkelünk egy gázlón a patakon, majd rövidesen kiérünk a Cserépfalui szőlő ültetvények közé. A következő elágazásnál tehetünk még egy rövid kitérőt, a bicikli úton balra fordulva felkereshetjük a Setét-völgyi kaptárkövet is, mindössze 70 méter kitérő. Aztán visszatérve a a bicikli úton érkezünk vissza Cserépfaluba. Ha még van energiád, itt felkeresheted a Berezd-oldali pincesort és a Millenniumi kilátót is, amelynek a leírását megtalálod az Ördögtorony-ról szóló túraleírásban, illetve visszaérve pont útba esik a Kisamerika barlang lakásainak üregei.