A legendás Csarna-völgyből a Salgó-vári kilátásokig

Ha szeretnél tanúja lenni annak, miként veszi vissza a természet azt ami az övé, akkor ezt a túrát neked találták ki! 1995-ben egy özönvíz szerű áradás teljesen elmosta a Csarna-völgyben a múlt században épített erdészeti kisvasút nyomvonalát, leszakadt hidak és összevissza gyűrt sínek maradtak csak utána, az erdő pedig elkezdte benőni, visszahódítani a területet.

Azt nem mondhatom, hogy ez egy „urbex” túra, mert a terület szabadon látogatható, de aki bírja az elhagyott helyeket, annak ez igazi csemege lesz. A völgy után pedig végigjárhatod a kaldera nyugati peremét, felfedezve a Salgóvár, a Hollókő, és a Jancsi-hegy kilátásait a Magas-Börzsöny vonulatai felé.

Indulhat a Salgó-vár felfedezés

Kisvasúttal vagy gyalogosan?

Kemencén van egy szakasza az erdei kisvasútnak, amely nem pusztult el, sőt éppen most újítják fel a vonalát, és ha elkészül, akkor majd fel lehet vele utazni a Fekete-völgyi panzióig. Így ha szerencséd van, és előre tájékozódsz a menetrendről, akkor 4 kilométert lecsalhatsz a túra teljes távjából egy kis vonatozással. Ha autóval jössz, akkor is fel tudsz menni a panzióig, ha viszont busszal érkezel Kemencére és a vonat sem indul belátható időn belül, akkor klassz sportos napod lesz, mivel a teljes távot be kell járnod. Fontos megemlíteni, hogy a panziónál csak korlátozott számban vannak parkolóhelyek, így érdemesebb a gyaloglást vagy a vasutat választani.

A legendás Csarna-völgyből a Salgó-vári kilátásokig-1

Forrás: Nyáry Tamás

A hiúz otthona, a völgy mélye

A Fekete-völgyi panziónál található a vasút felső végállomása, innen a sínek a völgybe vesznek. Elkezdődik a kaland. Rögtön át is kell kelnünk a patakon, és ez a tevékenység még sokszor meg fog ismétlődni a következő szakaszon, számos gázlót kell leküzdenünk. Arra az esetre, hogy ha járhatatlanul magas lenne a vízállás, van egy elkerülő ösvény a hegyoldalban, amelyen végig tudunk menni egészen a Hamuházig, de akkor kimaradna a sok izgalmas látnivaló. Néhány évvel ezelőtt felmerült ennek a szakasznak is a felújítása, de a terület fokozottan védett, és nem mellesleg a börzsönyi hiúz lakhelye, így a környék érintetlen maradt, már ha a rozsdásodó pályát figyelmen kívül hagyjuk.

A völgy elején egy forrást is találunk, ahol pihenő padok és tűzrakóhely is van. Innen viszont már tényleg csak a síneket kerülgető ösvény és a csobogó patak uralja a tájat. Vannak hidak, amik nem omlottak le, ezeken óvatosan át is tudunk kelni, de figyelni kell a korhadt talpfákra. Egy szakaszon az ösvény a patakmeder peremén halad és elég keskeny, itt figyelni kell a lépésekre, ugyanakkor a tekintetünket eltéríti a meder másik oldalán teljesen bemosódott sínpár. Nagyjából egy órás kalandozás után érkezünk meg a Hamuházhoz, amely a vonat egykori állomása volt. A kulcsos házzá alakult állomás épület jelenleg is használt szálláshely, mi sem bizonyítja jobban, mint a tetejére szerelt napelem panel. Mellette a réten több pihenő pad is áll, bár némileg azokat is megdőltek, jól illeszkednek a sínekhez. Az épület mellett régi csille vagonokat találunk a síneken. Hát ezek se mennek már sehová. A völgy itt ketté ágazik, a vasúti sínek folytatják útjukat a bal ágon a Magas-hídi rét felé, mi viszont a jobb oldali mellékvölgyben folytatjuk a túrát és emelkedni kezdünk a hegy felé.

A legendás Csarna-völgyből a Salgó-vári kilátásokig-3

Forrás: Nyáry Tamás

Perem hegyek gerincén

A Salgóvár meghódítása

A börzsönyi kék jelzésen emelkedünk egyre magasabban a völgy oldalában. Kanyargó erdészeti úton követjük a völgy vonalát, és lassan megérkezünk a Magyar-hegy és a Nagy-Pogány nyergébe, Bánya-puszta közelébe. Itt ismét pihenőhelyet találunk majd élesen jobbra fordulva a piros kereszt jelzésre térünk és tovább emelkedünk. A fák között feltűnik egy kicsit távolabb a Bagolyvár vadászház, és egy utolsó lendülettel felérünk a Várbükk csúcsára. A Csúcs alatt a gerincen egy kiugró sziklaorom tetejére felmászva érjük el a Salgó-várat, amely egy 1200-as években épült vár maradványa, a sziklák alatt fedezhetünk fel néhány megmaradt várfal darabot. A szikla tetejéről pedig az első döbbenetes kilátást. Fent vagyunk a kaldera nyugati peremén, amely a sok millió évvel ezelőtti működő vulkán magába omlott kráterének a maradványa. Szemközt felfedezhetjük a Csóványost, tetején a kilátóval, amely a Börzsöny legmagasabb pontja, és egyben a kaldera túlsó pereme, így elképzelhetjük, hogy mekkora lehetett a kráter. Hát nem kicsi! Ha sikerült levenni a szemünket a látványról, akkor haladunk is tovább: lefelé.

Holló-kő és Jancsi-hegy

A szikla túloldala kissé meredek, de nem hosszan, hiszen itt a gerincen fogunk végigmenni, közben érintünk még néhány kisebb magaslatot. A következő csúcs a Holló-kő, amely csak nevében azonos a Cserhátban található Hollókő településsel. Ennek a tetején is látványos sziklaformációt találunk, ahonnan továbbra sem kell hiányolnunk a kilátást. Itt érdemes csoportképet vagy szelfit készíteni, maradandó emlék lesz!

A legendás Csarna-völgyből a Salgó-vári kilátásokig-5

Forrás: Nyáry Tamás

A gerincen lassan lefelé ível az ösvény, de még hátravan egy laposabb magaslat, a Jancsi-hegy csúcsa. Egy kellemes füves mezőről szemlélhetjük meg még egyszer a kilátást, közben elmélkedhetünk, hogy ha egy 571 méteres magaslatot csak Jancsinak neveznek, akkor az 527 méter magas János-hegy a Budai-hegyekben vajon mivel érdemelte ki a nevét. Ha kellően kiszórakoztuk magunkat, el is lehet indulni tempósan lefelé.

Túránk utolsó szakaszán már végig lefelé vezet az utunk, közben elolvashatjuk a Strázsa-hegyi tanösvény tábláit, és érintjük az egykori Kemencei sípálya felső végét is. Nem sokkal a kisvasút alsó végállomása felett érkezünk vissza a völgybe a piros sáv jelzésen. Ha netán mégis kocsival mentünk fel a túra elején a panzióhoz, akkor a piros négyzet jelzésen térjünk vissza a felső végállomáshoz.

A legendás Csarna-völgyből a Salgó-vári kilátásokig-2

Forrás: Nyáry Tamás

A legendás Csarna-völgyből a Salgó-vári kilátásokig-4

Forrás: Nyáry Tamás