A Diósjenői tanösvény erdőségei és történelmi emlékei Túra

Nyáry Tamás

Az A Diósjenői tanösvény erdőségei és történelmi emlékei Túra hossza 5.7 Km. Az útvonal szintemelkedése 292 m, szintideje 3 Óra, nehézsége Könnyű. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

A Diósjenői tanösvény végigjárása ideális választás könnyű családi túrának, ahol a Börzsöny egyik legszebben fennmaradt erdőségében levegőzhetünk, és közben felfedezhetünk jó néhány történelmi emléket az ősi földvártól a száz évnél idősebb erdőgazdálkodási emlékhelyeken át egészen a bombatölcsérekig, amelyek csodálatos módon kis tavakat alkotva ma nélkülözhetetlen vizes élőhelyek napjainkban. A Závoz-nyeregből a kilátás is káprázatos. Ja és az állatpark? A gyerekek imádni fogják!

A Diósjenői tanösvény megközelítése

Érkezéskor a vadaspark és egyben szabadidő park parkolójában lehet megállni. Mivel népszerű hely, így elképzelhető, hogy kiszorulunk a 300 méterrel feljebb lévő külső parkolóba, vagy a település utcáira, ha nem érkezünk időben. Vonattal is megközelíthető a helyszín, Vác felől a Diósjenői vasútállomástól tudunk felsétálni a vadasparkhoz, ez egy körülbelül két és fél kilométer.

A Diósjenői tanösvény erdőségei és történelmi emlékei-1 — A Diósjenői vadaspark

A Fenntartható erőgazdaság

A parkolóban találjuk meg a tanösvény első tábláját, ahonnan megtudhatjuk, hogy maga a tanösvény az erdőgazdálkodást, és a kimagaslóan jó állapotban lévő környékbeli erdőket hivatott bemutatni. Ez annak köszönhető, hogy a korabeli magánerdők kezelői maximálisan fenntarthatóan kezelték ezeket az erdőket, ami sajnos a Börzsöny területén nem minden erdőre igaz.

A Gyíkos-kút és a kőzet konglomerátumok

A túrát a zöld T turistajelzésen lehet végigjárni, amely több helyen más jelzésekkel együtt halad. Az első szakaszon széles erdészeti úton csatlakozunk a sárga jelzésbe, ahol geológiai ismertetőt találunk a hegység kőzeteiről. Felfelé haladva pedig a Gyíkos-kút nevű forráshoz érkezünk. A forrásnak nincsen kifolyó csöve, ténylegesen kút, amelynek fából készült kis háza van. Tábla nem jelzi, hogy nem iható, de fogyasztásra csak saját felelősségre alkalmas. Jobb, ha van nálunk megfelelő mennyiségű ivóvíz.

A Diósjenői tanösvény erdőségei és történelmi emlékei-2 — A Gyíkos-kút

A Závoz-nyereg panorámája

Az út itt letér a sárga jelzésről, és csak a tanösvény jelzés halad tovább a Závoz-nyereg alatti hegyoldalban. Egy éles kanyarban a jégkárokról olvashatunk, majd a sárga négyzet jelzéssel társulva felkapaszkodunk a Závoz-nyeregbe.

Jó idő esetén szép kilátásunk van a Cserhátra, a Mátrára, esetleg a Bükköt is felfedezhetjük a távolban. Kényelmes pihenő padokon lehet piknikezni, ha nincs tűzgyújtási tilalom, akkor sütögethetünk is valamit. Alternatív kitérőként egy jelzetlen és meredekebb ösvényen felmászhatunk a nyereg északi oldalán található Kő-szírt csúcsára is, ahonnan még szebb a kilátás a szikla tetejéről.

Bombatölcsérek, mint az élet nélkülözhetetlen színterei

A túrát a Kemence-patak völgyében folytatjuk és leereszkedve a patakhoz érdekes dolgot fedezhetünk fel. Teljesen szabályos kör alakú sekély tavacskákat, amelyek bombatölcsérek. A második világháború végén a Diósjenőn működő hadianyag gyár megmaradt robbanóanyagait itt semmisítették meg. A robbantások nyomán maradt mélyedésekben megállt a víz és most számos itt élő állatfajnak otthont adó tavak alakultak ki. Pozitív hozadéka ez egy rémes emléknek.

A Diósjenői tanösvény erdőségei és történelmi emlékei-4 — Tavacska a bombatölcsérben

Ipari műemlék: A Mázsaház

A völgyön felfelé haladva az erdészeti út kanyarulatában egy ipari emléket fedezhetünk fel. Az ismertető táblán még fotót is találunk az egykori mázsaházról, ahol a kitermelt fa tömegét mérték. Kicsit fentebb a Gyíkos-kúthoz hasonló forrást találunk, ez a Gál-kút. Vízvételi lehetőségként erre sem érdemes számítani. A környezete viszont nagyon szép, egy kis fahídon át tudunk a forráshoz jutni. Innen már csak 300 méter séta a csodás szépségű Gál-rét, ahol gyakorlatilag a visszautat kezdjük meg és elindulunk a Cseh-vár felé.

A Cseh-vár királyi várból lett rablóvár

A várdombot ebből az irányból nem nehéz megmászni, viszonylag lankás úton juthatunk el a vár helyét jelentő dombtetőre. Csak az utolsó méterek meredekek. A várról azt érdemes tudni, hogy az 1200-as években épült, és kezdetben királyi várként szolgált, később a belviszály nyomán rablóvár lett belőle. A török idők előtt elpusztult. A részleteket el lehet olvasni az ismertető táblákon. A hely nagyon izgalmas.

A vártól meredekebben lefelé indulunk egy piros x jelzésű ösvényen, vagyis azzal egy nyomvonalon haladó tanösvény jelzésen. A hátralevő út már csak 20 percet vesz igénybe és megérkezünk az erdészeti útra a felső parkolóhoz. Irány a vadaspark!