A vándorok ultrakönnyű stílusban utaznak: futócipőt viselnek, szuperkönnyű, vízhatlan ponyvák alatt alszanak, és nagyon könnyű - 680 grammos - hátizsákokat visznek magukkal. Amilyen pehelysúlyúak a zsákok, olyan nehéz a felszerelésük: kb.22 kiló cuccot (többnyire élelmet) cipelnek magukkal.
Járatlan utak
Az útvonal Alaszka legelhagyatottabb vidékén, a Brooks Range-en vezet át. A felfedezők a Chukchi tengertől, Point Hope-tól indulnak és vagy az Anaktuvuk hágóig mennek, vagy a Haul Útnál (alaszkai olajvezeték főútja) fejezik be a gyaloglást.
Ez a terület két dolog miatt nevezetes: az egyik, hogy itt található az Észak-Amerikai kontinens legnagyobb kiterjedésű úthálózat nélküli, lakatlan része. A másik, hogy itt van a kontinens legeldugottabb helye (a legközelebbi utak és települések távolságához viszonyítva). Mostanában egyre népszerűbbek a "vadon trekkingek", ami azt jelenti, hogy az ember sok napra beveti magát a természetbe, és utak használata nélkül jut el A pontból B-be. A 3 kalandor is ezt a stílust követi.
Az erdők nem táplálékforrások
A trió minden támogatás nélkül, ultrakönnyű felszereléssel és tisztességes eszközökkel szeretné teljesíteni az utat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy útközben nem tölthetik föl élelmiszer készletüket és nem kaphatnak külső segítséget. Bár a természet minden bizonnyal kínál majd lehetőséget élelemszerzésre, a fiúk megfogadták, hogy a szükséges ételt magukkal viszik a hátizsákokban, hogy elkerüljék a vadászatot, halászatot vagy a gyűjtögetést. Ahhoz, hogy teljesítményük bekerüljön a rekordok közé, egyikük sem követhet utakat vagy mehet be településekre bármilyen támogatás reményében.
Összesen kb. 900-1000 km-t fognak megtenni, ami erősen függ majd az útviszonyoktól, az időjárástól és attól, hogy mikor fogy el az étel. Az élelem fogyásának azonban lesz egy pozitivuma is: egyre könnyebbek lesznek a hátizsákok. Ezért az a terv született, hogy az út utolsó harmadában naponta kb.80 km-t fognak legyalogolni.
Lényegre törően
Ryan Jordan, a Backpacking Light magazin és a Backpackinglight.com weboldal tulajdonosa. - Hogy a megfelelő mennyiségű élelmet biztosítani tudjuk, muszáj megkurtítanunk a felszerelés súlyát. Ryan már korábban is részt vett hasonló utakban a Sziklás-hegység északi részén és a Yellowstone-i nemzeti parkban. ő ugyanis az ultrakönnyű trekking és technikák egyik legnagyobb képviselője és oktatója.
A másik tag Roman Dial , aki biológiát és matematikát oktat az alaszkai Pacific University-n. A kalandos életű tanár végigtúrázta, végigsielte, bringázta és evezte már Alaszka összes leghosszabb útvonalát a vadonban.
Jason Geck , a harmadik tag szintén tanár: matematikát és outdoor szakot vezet az Alaska Pacific University-n. Kimagasló eredményeket ért el a "vadon túrázásban" és megnyerte az alaszkai Mountain Wilderness Classic-ot 2005-ben (ez egy olyan gyalogos verseny, ahol a versenyzők nem használhatnak utakat).
Ha a csapat sikerrel jár, övék lesz a történelem során végrehajtott leghosszabb támogatás nélküli trekking az alaszkai vadonban. Ilyen teljesítménnyel eddig csak kalandorok, indiánok és úttörők büszkélkedhettek, ám ők nem voltak teljesítményorientáltak, és ezért útközben vadra és/vagy zsákmányra vadásztak, az útjukba eső településeken pedig fel tudták tölteni készleteiket. Az amerikaiak azonban teljesen magukra lesznek hagyatva, segítséget csak végszükség esetén kérhetnek, de ez egyben a gyaloglás megszakítását is jelentheti.
Idén egyébként már történt hasonló jellegű expedíció. Az olasz Ario Sciolari teljesített egy nagy volumenű alaszkai utazást, ám ő kapott segítséget és többször is megállt pihenni a helyi falvakban.
A csapat kalandjairól naponta friss híreket olvashatunk:
http://www.ryanjordan.com
Forrás: