- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Itt a kánikula, az ember legszívesebben mezítláb lófrálna egész nap. Erre persze a cipőben elkényelmesedett talpunk az aszfaltbirodalomban csak korlátozottan alkalmas, plusz kinéznének a metróról is. Ezért tökéletes alternatíva a szandál.
Szabadidős magazin lévén természetesen nem a plázák Balaton Sound-kompatibilis lépőire voltunk kíváncsiak, hanem a strapabíróbb, outdoor célra készült kínálatból szemezgettünk.
Választásunk az olasz Lizard (=gyík) egyik népszerű modelljére, a Creek III-ra esett.
A márkát itthon egyelőre kevesen ismerik, csak egy-két forgalmazónál lehet kapni, szemben a szinte egyeduralkodó Tevával. Mi egy nemzetközi outdoor kiállításon kerültünk közelebbi ismeretségbe a trentói céggel, és azonnal kértünk is egy tesztpéldányt.
Kép forrása: Paraferee
A kreatív pántmintázatú tesztpéldány (Katt a képre, van még fotó!)
Ha egy szóval kellene jellemezni: tetszetős. Persze ha dizájnról van szó, az olaszok ebben verhetetlenek. A szortimentről általánosságban elmondható, hogy bátran merik használni a színeket, még a férfi modelleknél is.
Ennek viszont az lett az eredménye, hogy külsőre nincs egetverő különbség a férfi és női kollekció mintái között (női olvasóink lehet, hogy most felhördülnek, de mentő körülménynek vegyék figyelembe, hogy jelen sorokat férfi írja). A Creek III inkább egy átlagosnak (viszont unalmasnak semmiképp sem) mondható darab, de magán hordozza a Lizardra jellemző stílusjegyeket.
A szandálokat Olaszországban gyártják (tényleg), ez meglátszik a finom megmunkáláson. A felhasznált anyagok minőségébe és a kivitelezésbe nem lehet belekötni.
Kép forrása: Paraferee
Kiválóan tapadó Vibram-talp (Katt a képre, van még fotó!)
A Creek III kimondottan masszív, vastag talpat kapott, amely a szandál súlyában is visszaköszön. Formája elöl kicsit szögletes (nagyjából a teljes kínálat fele hasonló szabású), a klasszik keletnémet dupla pántos szandálok formájára hajaz.
Bár elsőre nem felismerhető, mivel nincs a közepén a megszokott a sárga logó, a talp alsó része Vibram. Szürke színű, reszelőhöz hasonlító, recés mintázatú, kiválóan tapad. Az apró mintának köszönhetően lépés közben nem kapkodja fel az apróbb kavicsokat, nagyobb sóderszemcséket, így nem lesz fakírmutatvány a suhanás a biztonságos aszfaltot elhagyva sem.
Kép forrása: Lizard
Katalóguskép. Érdekes pikkelymintázat a talp belső oldalán (Katt a képre, van még fotó!)
A talp belső járófelülete anatómiailag formázott, kimondottan kényelmes. A talp belső oldalán boltívesen emelt, a lábujjak tövénél pedig egy kis borda fut keresztben, biztosítva a tökéletes illeszkedést. Tapintása a gumihoz hasonló, de annál kellemesebb, puhább, szellősebb érzést nyújt. A láb tapadását különböző méretű pikkelyekből álló mintázat segíti. Ha valaki esetleg izzadósabb típus, az szeretni fogja. Üdítő meglepetés volt a korábban használt Teva Hurricane-hez képest, melynek a belső talpán lévő apró lyukak miatt elég egyszer megizzadni, hogy utána hosszú ideig saját nedvességünkben csúszkálhassunk, arról már nem is beszélve, hogy a lyukak milyen kiváló raktárai a legkülönfélébb szennyeződéseknek. A Creek III-ban is összegyűlik egy idő után a piszok, de sokkal könnyebben tisztítható.
A "belső talp mikrobiológiai bevonata a gombák és kellemetlen szagok ellen" ugyan kiváló marketingszöveg, de a gyakorlatban nálam még egyetlen hasonló terméknél sem működött. Most sem. Ezt persze magyarázhatnánk egyéni adottságokkal is, de csak részben lenne igaz. A baj az, hogy ez mosással is csak részben orvosolható (voltam olyan mazochista, hogy mosás után közelről megszagoltam. Mindent az olvasóért, ugye.) Szóval, ha hajlamos a lábad egy Armani parfümtől súlyosan eltérő illatot produkálni, akkor hagyj fel minden reménnyel, a mikrobio rétegtől sem fogod magad virágzó orgonabokrok között érezni. De erről nem a szandál tehet.
A Creek III-at a trekking szandáloknál megszokott hevederrendszer jellemzi. Egy pánt fut keresztbe a lábfejnél, hátul pedig dupla pánt öleli körbe a bokát. A kettőt a láb külső oldalán futó heveder köti össze, ez utóbbi az egyetlen, amelynek hossza nem állítható. A sarok mögötti, a boka előtti és a lábfejnél lévő hevederek is tépőzáras rögzítésűek, így megfelelően lábunk méreteire alakíthatóak.
Kép forrása: Paraferee
Lekerekített, széles talpkialakítás a lábfejnél (Katt a képre, van még fotó!)
Eleinte vékonykának, könnyű anyagúnak tűnt a pánt a viszonylag merev talphoz képest, főleg a Teva robusztusabb hevederei után, de gyorsan hozzá lehet szokni. Arra viszont számítani kell, hogy a pántok és az őket összefogó műanyag gyűrű találkozásánál (lábfej külső éle) eleinte nyomhat, dörzsölhet a szandál. A felhasználói visszajelzések alapján úgy tűnik, a Lizardra általánosságban jellemző, hogy kell némi idő a betöréséhez. Nekem kimondottan széles lábfejem van, ami ebben a tekintetben biztosan nem előny, így én is tapasztaltam, de idővel nálam is elmúlt. Nagyjából háromhónapnyi viselet után a pántokon bolyhosodásnak nyoma sincs.
Az anatómiailag formázott talp kellemes viseletet biztosít, a szandál a betörési fázis után kimondottan kényelmes. A talp vastag ugyan, de eléggé merev, így lépéskor saroknál nem csillapít túlságosan. Aki gördeszkás cipőhöz szokott, annak inkább a mezítláb járáshoz fog hasonlítani az élmény. Cserébe viszont a kisebb kavicsok, talajegyenetlenségek sem jönnek át a talpon, így zordabb terepviszonyok között is használhatjuk.
Egyértelműen igen. Én csak városi környezetben teszteltem, a szélsőségesebb körülményeket eddig megúszta. Hozzáteszem, nem vagyok szandálfetisiszta, túrázni mindig cipőben vagy bakancsban szoktam. Úgy gondolom azonban, hogy terepen is megállná a helyét, hétköznapokra pedig tökéletes. Akinek széles lábfeje van, annak kimondottan jó választás.
