A tanösvények, olyan táblákkal ellátott erdei, vagy más természeti területeken vezető turista utak, amelyek az adott környék geológiáját, természeti értékeit, esetleg kulturális érdekességeit mutatják be a látogatók számára. Túrázóként viszont mindig fellobban bennem a kalandvágy, ha tanösvényről van szó, mert akárhogy is nézzük, nem csak a bemutatni kívánt érdekességek alapján kategorizálhatóak a tanösvények, hanem a minőségük és a tulajdonságaik alapján is. Hiszen vannak olyan magas szinten kivitelezett tanösvények, amelyek interaktívak, és ez értendő számítástechnikai téren is, hiszen QR kódokkal okostelefonon is felfedezhetünk egy csomó mindent, másrészt az információs táblák tartalmazhatnak gyerekek vagy akár felnőttek számára is élvezhető kézzel fogható feladatokat. Aztán vannak olyan tanösvények, amelyek olyan útvonalakon vezetnek, ahol a természeti akadályok miatt – ilyenek a mocsarak, patakok, sziklák vagy meredek hegyoldalak – valamilyen előrejutást segítő eszközt, hidakat, rámpákat, kapaszkodókat építenek ki, amelyek növelik a kaland faktort a végigjáráskor. Nem utolsó sorban pedig vannak olyan tanösvények is, amelyek elkészültek valamikor, de a készítő magára hagyta valamilyen okból, ezek pedig karbantartás hiányában elbozótosodnak, elvesznek. Személy szerint én mégis nagy kedvvel vágok neki ezek felfedezésének is, mert az érdekesség, ami miatt létrejött, még mindig ott van, és ha nehezen is, de ugyanakkor nagyon kalandosan, felfedezősen bejárhatók ezek az útvonalak.
Ahol az ember alkotta táj és a természet összeér. A Megyer-hegyi tengerszem különlegessége a kontrasztokban rejlik: a néhai bánya falain ma már vasalt mászóutak kanyarognak, a mélyben pedig egy festői tó várja a látogatókat. Bár a „tengerszem” elnevezés inkább a látványos, sziklás környezetnek, semmint a tudományos meghatározásnak szól, a helyszín varázsa vitathatatlan. Ez a lenyűgöző katlan nem létezne az egykori bányászat nélkül. De pontosan mit kerestek itt az elődeink? A Malomkő tanösvény végigvezet az ipartörténeti emlékeken, miközben feltárja a környék geológiai múltját és a kőzetek keletkezésének évezredes történetét.
Egy darabig tanakodtam magamban, milyen címet adjak ennek a túrának, mert annyi érdekesség van útközben, hogy azt egy címbe képtelenség besűríteni. Végül a legszebb és a leglátványosabb pontra esett a választásom. De miközben ezt a mondatot leírtam, megint elfogott a bizonytalanság! Jöjjön a lényeg, és alkossa meg mindenki a saját szubjektív véleményét. Ami biztos az Háromhuta település, a túránk kiindulópontja, amelynek a nevéből is jól látszik, hogy az üveggyártás központja volt a környéken. A falu területén belül is számos emlékhely van, amely erről a rég elfeledett mesterségről szól. A völgyet körülvevő hegyeken pedig egymást érik az apró, szinte mesébe illő kis csodák. Nem összefüggően… Elámulsz valamin, tovább sétálsz egy kicsit és ismét meglepődsz, véletlenszerűen. Ha nem hiszed, járj utána!
Telkibányát nem csak a templomtorony aranyozott csúcsa miatt nevezték aranygombosnak. A középkorban gazdag nemesfém bánya és kereskedelmi központ volt. Telkibányától nem messze található az Aranyásók útja tanösvény, amely nem csak egy kellemes 10 km-es kör, hanem egy ipartörténeti és bányászati látnivaló, ahol megismerkedhetünk a Zempléni hegység keletkezésnek történetével, a vulkáni folyamatokkal, amelyek létrehozták, és a vulkáni működés nyomán keletkezett nemesfémek és ércek bányászatának és kereskedelmi történeti emlékeivel.
Kékkúton két évtized után teljesen megújult a Káli-medence páratlan élővilágát és természeti különlegességeit bemutató Theodora tanösvény. A 7 kilométer hosszú útvonal felfedi a Sásdi-patak változatos élővilágát, a Kornyi-tó védett növény- és állatfajait és akár kerékpárral is teljesíthető. Igazi családias, könnyű túra.
Két évtized után teljesen megújult a Káli-medence páratlan élővilágát és természeti különlegességeit bemutató Theodora tanösvény!
A Keszthelyi-hegység lankái között, Zalaszántó közelében egy olyan táj rejtőzik, ahol a vulkáni múlt drámája békés spiritualitással találkozik. A megszokott turistautakon túl, a kíváncsi utazót itt a felfedezés ígérete várja. Induljunk el egy túrára, amely egyedülálló helyszínek sorozatán vezet keresztül, ahol a természet lenyűgöző alkotásai, helyi legendák és mélységes béke fonódik össze, felfedve Zala rejtett arcának rétegeit. Ha meglátogatod a Béke sztúpát, ezeket is látnod kell!
Nem, nem a hullámvasúthoz, bár valóban felmerül a kérdés, hogy van-e ilyen a Zempléni kalandparkban - megsúgom, ilyen még pont nincs - én most a környékbeli hegyek lankáira gondolok, ahol föl-le lehet túrázgatni, mint egy hullámvasúton, természetesen gyalog. Ha pedig kedved tartja, előtte, vagy utána kipróbálhatod a lifteket, a csúszópályát, a kalandparkot, a bob pályákat és a függőhidat is. A város felett 3 délceg hegy áll, a Várhegy, a Szár-hegy és a Magas-hegy, ezek között pedig igen kellemesen lehet túrázni.
A Zemplén vadregényes hegyei között áll, vagyis inkább csak állt hajdan egy méretes vár, amely Pusztavár nevet kapta. Ez a vár az 1300-as évek elején épült, és mindössze száz évig volt használatban, utána elpusztult, de romjai századokon át, egészen napjainkig fennmaradtak. Hát ezért hívják Pusztavárnak.
Pogány-kő, Pandúr-kő, Kocka-kő? Mondanak ezek a nevek valamit? Ha még nem, itt az idő, hogy felfedezd a Velencei-hegység geológiai csodáit, a Pákozdi-ingóköveket, ahol a természet szobrászművészete lenyűgöző alkotásokat hozott létre. A több millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység során formálódott gránittömbök különleges látványt nyújtanak.
Ha Pécsről utazunk Orfű felé, át kell kelni a Mecsek gerincén és utunk a a 611 méter magas Tubes, és a 532 méter magas Rózsa-hegy között vezet a két hegy nyergében. Akár autóval, akár kerékpárral, akár tömeg közlekedve tesszük meg ezt az utat, fent a nyeregben azonnal feltűnik a Remete-rét óriási parkos, turista padokkal, esőházzal és útjelzőtáblákkal teli csomópontja, amely azonnal megállásra készteti az embert, ha éppen teheti. Bizony tényleg egy óriási csomópont, rengeteg turistajelzés fut itt össze, és így nagyon sok felé el lehet indulni. Már le is írtam, milyen sokféleképpen lehet ide eljutni, így erre már nem kell több szót fordítani, a lényeg a programokon van.
Ha a Mecsekben barangolsz, több helyen is találkozhatsz a mecseki láthatatlanokról szóló történetekkel és mondákkal. A mecseki láthatatlanok az 1956-os forradalom leverése után is fegyveres ellenállást tanúsító csoport volt a Mecsek hegységben. A forradalom leverése után sokan nem adták fel a harcot, és a hegyekben rejtőzve folytatták az ellenállást a szovjet megszállók ellen. A "láthatatlanok" elnevezés arra utal, hogy a csoport tagjai könnyedén elrejtőztek a hatóságok elől, és hosszú ideig sikerült fenntartaniuk az ellenállást. A szovjet és magyar hatóságok nagy erőkkel keresték őket, de a hegyekben nehéz volt nyomukra bukkanni. Egyik legfőbb rejtekhelyük a Mecsekrákos és Mánfa között az erdőben megbújó Vágotpuszta volt. A napjainkban üdülőfaluként üzemelő apró település a nyugalom szigete a szelíden hullámzó erdőségek közepén. Könnyen elképzelhető, miért volt jó búvóhely a partizánok számára. Ugyanakkor alig hihető, micsoda véres események helyszíne volt ez a környék.
Ez a hely egy kakukktojás, mert a Balaton-felvidéktől északra, a Bakonytól meg délre van, így nehéz behatárolni, hova tartozik. Mivel viszont kelet-nyugati tájolásban a Kab-hegyi földtani tanösvények szomszédságában van, így végül a Bakonyhoz soroltam. Érdekessége, hogy kis gyaloglás ráfordítással a népszerű és felkapott Gánti bauxitbányák marsi felszínéhez hasonló helyet fedezhetünk fel. A Marsi vörös táj itt is átélhető, és nem kell túrázók tömegeinek felbukkanásától tartani.
A Tapolcától északra található Zalahaláp település felett találjuk a néhai Haláp-hegyet, amely ugyanolyan bazaltsapkás tanúhegy volt, mint délebbre magasodó társai (Badacsony, Szent-György-hegy, Csobánc). Ennek a hegynek a tetejét viszont teljesen elbányászták. A több évtizeden át tartó bazalt kitermelés közben olyan látványos geológiai csodák kerültek felszínre, ami miatt a bányát üzemeltető cég a terület védetté nyilvánítását kezdeményezte 2018-ban. – Meglepő fordulat! – A korábbi növényi vegetáció is teljesen átalakult, és a felhagyott fejtőben új élőhelyek jöttek létre egy teljesen másfajta ökoszisztémát létrehozva a korábbihoz képest. A hegy eltűnt, de valami teljesen mást nyertünk vele. Lássuk a részleteket!
