A Magyar Kerékpárosklub megbízásából az Idea Intézet online fókuszcsoportos kutatást végzett a hazai közlekedési célú kerékpározási szokásokról. A vizsgálat 20–60 év közötti, különböző nemű és iskolai végzettségű emberek körében zajlott, akik Budapesten, az agglomerációban és vidéki településeken kerékpároznak. A kutatásban részt vettek gyakori kerékpározók (akik hetente legalább háromszor nyeregbe ülnek), ritkábban kerékpározók(akik számára a bringa csak másodlagos közlekedési eszköz) és családos kerékpárosok (akik rendszeresen gyermekükkel kerékpároznak).
A kerékpározás legfontosabb motivációinak keresésekor összevetették a kapott eredményeket az egyik korábbi, 2022-es kutatással és ez alapján az is láthatóvá vált, hogy mely szempontok erősödtek, illetve feltűnt olyan motiváció is, ami korábban nem szerepelt a top motivációk között.
Első helyre törte fel magát a kerékpáros közlekedés kötetlensége, hiszen az indulás idejére, tempójára és útvonalának megválasztására is rendkívül nagy szabadság jellemző.
Továbbra is dobogós helyen található az alacsony fenntartási költség, valamint az állandó költségektől való függetlenség is.
Szintén egy erősödő szempont a korábbi kutatásokhoz képest az, hogy nem kell külön időt dedikálni a mozgásra, sportolásra, hiszen ez a kerékpáros közlekedéssel praktikusan együtt jár. A fizikális egészség mellett a mentális egészségre való jótékony hatását is sokan kiemelték.
Nagyon sokan említették, hogy rövid távon, főleg a nagyobb városokban a leggyorsabb közlekedési eszköz a kerékpár.
A 2022-es kutatásokhoz képest új főszempont a kerékpározás közösségi élménye. Ez kezdők számára legtöbbször egy baráti társasággal, vagy családdal megtett, pl. tókerülő kerékpártúrában nyilvánul meg, míg a haladó, akár sportcélú kerékpárosok körében szintén egyre gyakrabban alakulnak ki közösen edző társaságok. A kerékpározásnak régebben is megvolt a közösségi élmény hatása, viszont a korábban csak szubkultúra méretű közösség ma már jóval szemmel láthatóbb és sokszínűbb. A kerékpárosok összetartó közösségi élményének erősítése a kerékpárosok érdekérvényesítésének is előnyére válhat. Érdekes módon a szabályozásokkal kapcsolatban kevesebb kritika merült fel, sokkal inkább a szabályok betartatását, illetve a szabálytalanságok szankcionálását érezték fontosnak a válaszadók. Ennek a fejlődésétől a kerékpározás biztonságosságát remélik.
A fenti lista alapján arra lehet következtetni, hogy a feltörekvő motivációkkal (egészséges életmód, szabadság megélése és a közösségi élmény) érdemes a kerékpározás népszerűsítését támogatni.
A kerékpározással kapcsolatban számos félelem fel szokott merülni (hogy ez mennyire valós, vagy csak városi legendákon alapulnak, egy más kérdés).
Az előző kutatásokhoz képest nagyobb számban választották visszatartó erőként a balesetektől való félelmet. A rutintalanabb kerékpárosok egyértelműen nagyon félnek a balesetektől, az autóktól, kamionoktól, de a gyermekkel való kerékpározás még a rutinosak számára is komoly problémát jelent. A nem megfelelő oldaltávolság és a kerékpárútra parkolás is sokak számára problémát jelent. Nem volt egyetértés a buszsáv és kerékpársáv biztonságosságának megítélésében a rutinosak és nem rutinosak között, viszont az utakon tapasztalható, egyre nagyobb frusztrációt mindkét csoport egyaránt érzékeli. A közlekedési morál romlásának generátoraként az elektromos rollerek, kerékpáros futárok és az autók számának növekedését jelölték meg. Megoldásként a kerékpáros jelzések egyértelműsége és jól láthatósága, valamint a hálózat logikussága (pl forgalmas útra vezető és ott megszűnő kerékpáros infrastruktúra megszüntetése) merült fel.
A válaszadók úgy érzékelik, hogy a kerékpárok biztonságos lezárása egyre nehezebben megoldható probléma. Érzésük szerint jelentős számban megnövekedett a kerékpár lopások számra. Általános vélemény az, hogy az utcán, pláne vasútállomásokon nem merik otthagyni a kerékpárokat, a kerékpárzárakban sem bíznak (a komolyabb lakatok drágák és nehezen használhatók), illetve úgy érzik, hogy a kívülállók számára sem fontos mások kerékpárának védelme. A kamerával védett, illetve jól elkerített kerékpártárolók többek számára jó megoldás volna.
Dobogós helyen tartja magát a szélsőséges időjárástól (hőség, vihar) való félelem, ami a rutinos kerékpárosok számára kevésbé jelent problémát, ám a kerékpározás népszerűségének növekedését jelentősen gátolja.
Erősődő tendenciát mutat a nem megfelelő kerékpáros útvonalhálózat miatti elégedetlenség. A válaszok között többen említették a semmibe tartó kerékpárutakat, az összeköttetés és karbantartás hiányát és az útburkolati jelek kopását.
A kerékpárosok nem rendelkeznek elegendő ismerettel, illetve nem, vagy csak nehezen férnek hozzá olyan információkhoz, ami a biztonságos és hatékony közlekedéshez, illetve a biztonságos útvonaltervezéshez szükséges. Kevés ismeretük van a megfelelő ruházatot illetően, illetve a felmerülő műszaki problémákkal kapcsolatban. A tudás hiánya ezen kívül megmutatkozik a közbringa hálózatok használatával, valamint a közösségi kerékpárszállítási lehetőségekkel kapcsolatban is.
Kifejezetten családosok és hölgyek számára probléma az extra csomagok és személyek szállítása, menedzselése, ám a kellő rutin megszerzését követően ez a szempont kevésbé hangsúlyos.
Ebből a szempontból jelentős eltérés van a rutinos és kevésbé rutinos kerékpárosok között. A rutinosak elsősorban a kerékpározás praktikussága miatt ülnek nyeregbe, míg a kevésbé rutinosak az élvezet miatt. Bár a tapasztaltabbak is tartanak a közlekedési balesetektől, ezt a félelmüket saját rutinjukkal, a “ha baj lesz, majd én megoldom” attitűddel ellensúlyozzák. A kevésbé tapasztaltak erőteljes félelmet éreznek, a veszélyesnek ítélt részeket inkább elkerülik és kiszolgáltatottnak is érzik magukat. A kerékpárlopástól egyaránt tartanak a kezdő és haladó bringások is, de a haladókat ez nem tartja vissza a kerékpárhasználattól.
A rutinos kerékpárosok szívesen veszik igénybe elsők között az újonnan kialakított infrastruktúrákat és nyitottabbak az új megoldásokra, míg a rutintalanok kezdetben bizalmatlanok és első sorban a különálló kerékpárutakat részesítik előnyben.
A tapasztalt bringások számára leginkább az őszi- és téli kerékpáros feltételek javítása (falevelek, lefagyások, havas területek tisztítása), a kezdők számára a praktikák megismerése és az íratlan közlekedési “szabályok” megismerése lenne elég motiváció ahhoz, hogy még többet kerékpározzon.
A közös tekerés élménye egyértelmű motiváció, emellett fontos szempont a kerékpározás egészségre gyakorolt jótékony hatása is. A kisebb gyerekek számára ráadásul hatékony módja a mozgás biztosításának és a „lefárasztásuknak”. Rövidebb távon a biciklizést praktikusabbnak tartják más közlekedési formáknál, ugyanakkor a forgalmas és veszélyes útszakaszokat, a buszsávos közlekedést, valamint a gyerekekkel és csomagokkal történő vonatos kerékpárszállítást inkább elkerülik.
A kutatás szerint a női kerékpárosok körében erősebben jelen van a balesetektől való félelem, még akkor is, ha a férfiakhoz képest kevesebb tényleges tapasztalatuk van ilyen helyzetekben. Emiatt gyakran kerülik a veszélyesnek ítélt útszakaszokat, ami visszatarthatja őket attól, hogy gyakrabban pattanjanak nyeregbe.
A küllem megőrzése is fontos szempont: a rossz időjárási körülmények vagy éppen a sisakviselés sokszor kedvüket szegi. Emellett a vonatos kerékpárszállítás számukra különösen kényelmetlen – a csomagok cipelése és a szűkös lehetőségek miatt inkább elkerülik ezt a megoldást.
Ugyanakkor a nők időhatékony gondolkodásmódja kifejezetten kedvez a biciklizésnek: edzésként is tekintenek rá, így nem kell külön időt szánniuk a sportolásra, ráadásul a tömegközlekedéssel szemben jelentős előny, hogy kerékpárral megspórolható a várakozási idő.
Ez a felmérés azért különösen értékes, mert rávilágít arra, milyen motivációk, félelmek és akadályok befolyásolják a kerékpározási szokásokat Magyarországon. Az eredmények birtokában célirányosabban lehet fejleszteni az infrastruktúrát, hatékonyabb szemléletformáló és edukációs programokat lehet szervezni, valamint erősíteni lehet a közlekedés különböző résztvevői közötti együttműködést. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerékpározás biztonságosabbá, vonzóbbá és szélesebb körben elérhető közlekedési formává váljon. Ez természetesen nem csupán a kerékpárosok, de valamennyi közlekedő hasznára válhat.
