A gyors?zárak világa

Amikor azt hiszed, hogy végre egy rövid Facebook posztban elég lesz mindent összefoglalni, akkor a gyorszárak berúgják az ajtót, hogy „fogd meg a söröm”! De azért próbáljuk meg átlátni miről is van szó...

Vajon tényleg gyors-e a zár?

A gyors?zárak világa-1

Története

Egyáltalán megvan-e az, hogy mit jelent a gyorszár? A legenda szerint 1927-ben Tullio Campagnolo nem tudta megfordítani kerékpárja hátsó kerekét, hogy sebességet váltson, (mert ekkor még mindkét oldalon egy-egy lánckerék volt, és a kerék megfordításával váltottál áttételt) miközben az olasz Alpokban a Croce d'Aune hágón versenyzett. Megfagyott ujjai képtelenek voltak meglazítani a kerekek rögzítésére használt szárnyas anyákat. Állítólag ez az eset vezetett a gyorskioldó feltalálásához, amelyet először az 1930-as évek elején hoztak forgalomba. 

A gyors?zárak világa-2

Forrás: Shimano

Hagyományos gyorszárak

Eleinte nem is volt gond, hiszen egyféle tengely belső átmérő volt, a 5mm-es, és elöl 100mm, hátul pedig 135mm-es hossz létezett. A mechanizmus nem túl bonyolult, egy karral feszíted meg a tengelyt, ami összehúzza az agyat és a papucsokat. Mivel kinyitni is egyszerű volt, és kinyitáskor a kerék kieshetett volna, ezért a villákon szinte kivétel nélkül, de a vázpapucsokon is alakítottak ki egy nútot ami megakadályozta a gyorszár fejének kimozdulását. Ennek persze az lett a hátránya, hogy hiába nyitottad ki a gyorszárat, még tekerni is kellett a fejen párat ahhoz, hogy ki tudd venni a kereket. Nem véletlen, hogy a versenyzők általában lereszelték ezeket a peremeket. 

A gyors?zárak világa-3

Forrás: Thommey - Mozgásvilág

Átmenet

Ahogy kezdtek terjedni a tárcsafékek, illetve teret hódítottak a hegyikerékpárok, egyre masszívabb tengelyeket kellett alkalmazni a nagyobb merevség érdekében. És ezt a fejlődést az országúti bringák sem kerülhették el, hiszen ott is mára szinte kizárólag tárcsafékeket látunk, és gravel bikeok felhasználási területe pedig nem korlátozódik az aszfaltra, így ott is logikus volt az átütőtengelyek használata. Persze ahogyan az szokott lenni, nem sikerült egyféle szabványt létrehozni. 

A gyors?zárak világa-12

Forrás: DT Swiss

Kezdte bonyolítani a történetet a DT Swiss „thru bolt” rendszere, mely még a hagyományos papucsos vázakba illeszkedett, de jóval nagyobb, elöl 9, hátul 10 mm-es tengely átmérővel, ami már sokkal merevebb volt, mint a hagyományos 5mm-es tengely. A szélesség még maradt a 100/135 mm. Ehhez viszont olyan agyakat kellett használni, ami ezzel kompatibilis volt. Ezeket a klasszikus értelembe véve már „gyors” záraknak sem lehetne hívni őket, mivel a kart nem lehetett kinyitni, csak kitekerni vele a tengelyt. 

Átütőtengelyek

A gyors?zárak világa-11

Forrás: SRAM

Van ugyan sokféle első gyorszár aminél a kart ki lehet nyitni, de ezzel még a kerék nem kivehető, mivel a csőtengely másik vége a villa szárába tekeredik bele, így a kinyitás után tekerni is kell kifelé. A Rock Shox villák Maxle tengelye is ilyen, illetve a FOX villákon találsz még hasonlót. 

A gyors?zárak világa-10

Forrás: Suntour

Ennél sokkal gyorsabb, és szimpatikusabb a Suntour Q-Loc rendszere, ami jól beállítva (amit kevesen tudnak) még a régi 9mm-es gyorszáraknál is gyorsabb tud lenni, mert a kar kinyitása után a kónuszos záródiót kell csak összenyomni, és máris ki lehet rántani a tengelyt. 

A gyors?zárak világa-4

Forrás: Merida

Hátsó tengelyek

A hátsó tengelyek esetében sok gyártó használ kart, de azt nem lehet nyitni, csak a kicsavaráshoz nyújt segítséget, így nem kell szerszám, illetve általában vagy kivehetőek, vagy egy rugós mechanizmussal állíthatóak, hogy betekerés után a megfelelő pozícióba lehessen őket forgatni. Nyilván minden bringásnál van imbuszkulcs készlet, így a kar hiánya sem lehet probléma, de itt már valóban lassú folyamatról beszélünk. Ez egy edzés vagy bringatúra esetében nem okoz gondot, de versenyen már értékes másodpercek mennek el a tengelyek kitekerésével. Éppen ezért használnak a szerelők akkus csavarozó gépet, mert azzal töredékére gyorsítható a folyamat, bár tény, hogy a meneteknek nem tesz túl jót...

A gyors?zárak világa-6

Mára alapvető szabvánnyá alakult, hogy országútiban elöl/hátul 10/12 mm-es átmérőjű a gyorszár tengelye. Persze fura is lenne, ha ennyire egyszerű lenne a történet, mivel szélessége is van a tengelynek. Elöl/hátul ez manapság országúton 100 / 142mm, de pár éve még létezett belőle hátsóban 10 x 135 mm-es is, szóval cserekor érdemes mindent pontosan lemérni.

A gyors?zárak világa-8

Menetemelkedés

Hegyikerékpárnál még bonyolultabbá válik a dolog. Normál esetben elöl 100 mm-es papucstávolságú agyakat használunk, hátul pedig 142 vagy 150 mm-est. Ez még emészthető is lenne, ha nem lenne a legújabb Boost szabvány, ami elöl 110 mm-es, hátul pedig 148 és 157mm-es. Erre azért volt szükség, mert az egyre szélesebb felnikhez, és gumikhoz a vázaknak/villáknak, és evidens módon az agyaknak is igazodni kellett. Sőt a downhill, és hard enduro kerékpároknál nem szokatlan a 20 mm-es első tengely átmérő sem, ami 100 vagy boost, azaz 110 mm-es papucstávot jelent. 

A gyors?zárak világa-13

Forrás: DT Swiss

Azt hiszed végeztünk? Deeeehogy... ugyanis nem elég hogy különböző tengely átmérők és szélességek vannak, ehhez jön még a menetemelkedés is. Ebből szerencsére „csak” háromféle létezik. A legsűrűbb az 1.0-s, majd az 1.5-ös és végül a legritkább 1.75-ös menetemelkedés. Tehát ezt is figyelni kell ha tengelyt kell vásárolnod, vagy például új kerékszettet veszel a kerékpárodba.

A gyors?zárak világa-7

Forrás: DT Swiss

Egyre több gyártó tér át arra, hogy „kupakolható” az agy, tehát tudod cserélni az agyak végén a távtartókat, így tudsz a papucstávolságon változtatni. Nem annyira szeretjük ezt a megoldást, bármennyire is egyszerűsíti a váz vagy kerék cserét, de sosem lesz olyan, mintha eleve olyan szélességű, küllőperem távolságú aggyal vennéd meg, mint amire szükséged van. Ahogy láthatod, nem annyira egyszerű a történet, így ha bizonytalan vagy magadban, akkor inkább kérd szakszerviz segítségét a választásban/átépítésben, mert drága móka tud lenne ha mégsem kompatibilis a vásárolt cucc.