Ha villámlik, villámgyorsan ki a vízből Hír

Hiába, ahogy öregszik az ember, egyre csak óvatosabb, megfontoltabb, vagy egyszerűn csak félősebb lesz. Legalábbis magamon ezt tapasztalom a viharokat illetően. Jó érzés akár zuhogó esőben is a vízen lenni, olyankor egész más arcát mutatja a víz és egy meleg nyári napon jóleső felfrissülést is okoz.

Csakhogy a viharnak - pláne a mostanában jellemző szeszélyes időjárásban - van egy kellemetlen és veszéles eleme, a villámlás. Utánanéztem, hogy valójában mennyi veszélyt is rejt magában.

Ha a statisztikai adatokat vesszük számba, egész megnyugtató a helyzet.Annak esélye, hogy villámcsapás érjen valamelyikünket 1:5000. Kevésbé lelket melengető tény, hogy a Földön bármely pillanatban 1800 villámlás figyelhető meg, amiből évi 25millió az emberre is veszélyes, a felhőből a földig jutó villám

A villámcsapásban megsérült emberek egyharmad a szabadtéri sportot űzők közül kerül ki, tehát az aggodalom jogos. Az embert ért villámcsapások 10%-a halálos, de minden esetben orvoshoz kell fordulni. Célszerű mindent elkövetni, hogy megelőzzük a villámcsapást.

Ha tehát vizen vagyunk mihamarabb igyekezzünk a partra menni. Ha folyón evezünk és inkább mihamarabb szeretnénk az úticélunkhoz érkezni, akkor is minél szorosabban haladjunk a part mentén. A vízieszközöknél gyakran használt carbon ráadásul még jobban vonzza a villámokat.

Ha már kijutottunk lehetőleg minél fedettebb helyet keressünk. A kisebb pavilonok, sátrak nem nyújtanak kellő védelmet, mert nincs bennük cső, vezeték, vagy egyéb más olyan elem, ami elvezetné a villámot. Megfelelő védelmet nyújt még az autó is, de csak a keménytetős változat.

Hangsúlyozzuk, ha közeleg a vihar, minél hamarabb kerülj szárazföldre. A vízen, a nagytestű, fémből készült, zárható kabinnal ellátott hajók nyújthatnak biztonságot, azonban a rádió és egyéb elektromos készülékeket itt is csak végszükség esetén szabad használni. A vízen a legtöbb villámcsapás által okozott, akár halálos kimenetelű baleset a kicsi, kabin nélküli hajókat érinti – és a tengeri kajakjaink ilyenek. Ha mégis a nyílt vízen viharba keverednél:

• Próbálj minél alacsonyabban maradni a hajóban

• Ne lógasd a kezed, lábad a vízbe

• Az elektromos készülékeket kapcsold ki, ne rádiózz, esetleges antennákat húzd be

• Az evezőt semmiképpen se tartsd magasba

Mindenféle vízi tevékenységet meg kell szakítani. Búvároknak – ha van hozzá elegendő levegő – érdemes a víz mélyére merülni a vihar idejére.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az imént felsoroltak csak a legutolsó megoldás az esetleges baj elkerülésére, a kockázatok csökkentésére. A legbiztonságosabb a ZÁRT ÉPÜLETBEN való tartózkodás, de itt is érdemes pár dologra figyelni:

• Kerüljük az elektromos készülékekkel, vezetékekkel a kapcsolatot. Vezetékes telefonon ne beszéljünk, bekötött számítógépen ne dolgozzunk, játsszunk. Vegyük elő ilyenkor a hagyományos, papíralapú térképet és tervezgessük legújabb kajaktúránkat!

• Csukjuk be az ablakokat, ajtókat, ne tartózkodjunk a közelükben, húzódjunk be a szobába.

• Folyóvízzel ne kerüljünk kapcsolatba. Mellőzzük ilyenkor a mosogatást, kézmosást, zuhanyozást, mosást.

• Ne dőljünk falnak, ne feküdjünk a földre, hiszen abban vezetékek, csövek futnak.

• A háztartási készülékeket érdemes még időben, a vihar előtt kihúzni! Komoly anyagi károktól óvhatjuk meg magunkat.

• Ne feledkezzünk el kedvenc háziállatainkról sem. A kutyaól nem véd a villámcsapástól, legfeljebb az esőtől, széltől. A láncon tartott kutyák fokozottan ki vannak téve a villámcsapás veszélyének.

Sokakban él az a tévhit, hogy minderre elég csak akkor figyelni, ha már a fejünk fölött tombol a vihar, zeng az ég. Valóban, ekkor van a legnagyobb esély a villám becsapódására, de gyakran figyelhető meg a „derült égből villámcsapás” is: nincs is felhő felettünk, tűz a nap, nem is esik az eső. A villám egyik tulajdonsága, hogy a kifejezetten viharos zónán kívül is lecsaphat.

Ezért fontos a 30-30 SZABÁLY betartása.  

Az első 30 a villámlás és a dörgés között eltelt időre vonatkozik másodpercben mérve. Ha ez kevesebb, mint 30, mindenképpen biztonságos helyet kell keresni.  Mivel a hang 3 mp alatt 1 km-t tesz meg, a villámlás fénye és a dörgés hangja között eltelt időkülönbséget hárommal osztva, közelítőleg a villám távolságát kapjuk kilometerben, ha az időt mp-ben mérjük. Ne feledjük, a villám a vihar 15-20 km-es körzetében is becsaphat, ezért fontos figyelembe venni a 30 másodperces szabályt!

A második 30 az utolsó dörgést követő 30 percre vonatkozik. Még ennyi ideig kell a biztonságos helyen tartózkodni, mert a vihar közvetlen elmúltával még visszanyúlhat egy-egy villámnyaláb.

A legtöbb baleset a közelgő vihar idején következik be, hiszen ilyenkor még távol van – gondoljuk. Amikor már felettünk jár – az eső elől menekülve – zárt helységet keresünk. Aztán ahogy alábbhagy az eső, elvonulnak a viharfelhők, mindenki kirajzik, a bevásárlóközpontból a parkolóig, vissza a sportpályára, közben pedig még el sem telt a  fél óra. Az átnedvesedett talaj ekkor már még jobb vezető. A balesetek száma az utolsó harmadban még nagyobb.  (Noworks.hu)
- Mozgásvilág.hu -