- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az agrárium területén a különböző szenzorok és egymással hatékonyan kommunikáló gépek nem újszerűek, azonban az 5G által biztosított, a korábbiaknál nagyobb sávszélesség és alacsony késleltetési idő, azaz látencia lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, gyors és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé. Ahogy tette ezt a technológia például az online szerencsejáték iparral is, ahol a modern trendeknek köszönhetően már mobilról is lehet játszani akár az unibet magyar nyelvű oldalával, és ismerkedni a kaszinó tulajdonságaival.
A technológiával a mezőgazdasági tevékenységet végzők precízebben szabályozhatják a termények ellátását, ráadásul a fejlett szenzorok a nagyobb hálózati kapacitásnak köszönhetően valós idejű kommunikációt folytathatnak egymással.
A kártevők elleni harcban is új eszközök juthatnak főszerephez: az ötödik generációs megoldásokkal már drónok végezhetik a termények permetezését, de akár azt is jelezhetik, mikor jött el a betakarítás ideje. A keletkező adathalmazt pedig mesterséges intelligencia elemzi gépi tanulás segítségével, így a drónok megtanulhatják felismerni a gyomnövényeket, meg tudják állapítani annak érettségét. Szenzorokkal követhetik nyomon a gazdák a gabonasilók hőmérsékletét, páratartalmát is, hogy a már betakarított termény minél kisebb mértékben vesszen kárba, ami jelentős anyagi megtakarítást eredményezhet. De az 5G az élőállatok tenyésztésében is új perspektívákat jelenthet, például a szarvasmarháknál már évek óta alkalmaznak különféle érzékelőket, elsősorban az állatok nyomon követésére. Az új technológiák révén viszont ezek az érzékelők egy sor új információt közvetíthetnek, amellyel valós idejű képet kaphatnak a gazdák az állatok egészségi állapotáról, tápláltságáról és aktuális helyzetükről is – írja az Ericsson.
A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdaság karbonlábnyomának csökkentéséhez is hozzájárulhatnak. Az Agroscope nevű svájci kutatóközpont egyik projektjében például a talaj nedvességét, a termények növekedését, az időjárást és az állatok mozgását monitorozó érzékelők adatai alapján 10%-kal csökkentették a nitrogénalapú műtrágya felhasználását, ráadásul mindezt a terméshozam romlása nélkül. Az okos öntözési rendszerek pedig akár 5%-kal kisebb vízfelhasználást tesznek lehetővé – olvasható az Ericsson közreműködésével készült 5G Outlook Series című kiadványában.
A mezőgazdaságára nagymértékben támaszkodó országokban, mint amilyen Magyarország, kifejezetten nagy hozzáadott értéket képviselhet az 5G-s hálózatok és az azokra épülő terjedése, azaz az agrárium digitalizációja. Hazánkban a mezőgazdasági ágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okos gyártást (223 millió euró) és a helyhez kötött vezetéknélküli hálózatokat (134 millió euró).
Az Analysis Mason által az Ericsson megrendelésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2030-ig az ötödik generációs hálózatok 269 millió eurónyi többletbevételhez juttathatják az ágazatot, 94 millió eurónyi ráfordítás után.