Mezítlábujjas all-terrain cipő teszt

Szívem szerint tavasztól őszig mindig mindent mezítláb csinálnék a gyaloglástól a túrázáson át a vízi sportokon keresztül a futásig, de mivel alapból az emberi lábfej "fapados" kivitelezésű, ezzel lehetnek problémák - vagyis igazából az van, hogy a mai modern ember elkényelmesedett a cipőhordás által és veszített az extráiból, hiszen az Apocalypto-ban is mezítláb futkároztak az életükért több maratonnyi távot erdőben, sziklákon keresztül.

Mert valójában az a helyzet, hogy az emberi talpnál nincs jobb lábbeli, csak a cipők miatt elpuhultunk.

Nekem például nemrég alig ezer métert kellett mezítláb megtennem a városban (elszakadt a papucsom), de a forró beton, az apró kövek és szilánkok miatt nem volt olyan kényelmes, mint szerettem volna. Sajnos az erdei túrázással hasonló problémák szoktak lenni, a kövek, a szúrós gallyak nem éppen a modern ember talpára vannak tervezve, de vízi sportok közben is kellemetlen tud lenni, ha a meder alja nem 100% homok. 

Hiszen éppen ezért vannak a különböző technikai cipők forgalomban, sportágtól függően számtalan speckó lábbeli közül lehet választani, amik mind tökéletesen végzik a dolgukat. De egy dolgot biztosan nem tudnak, a mezítlábas érzést visszaadni.

FiveFingers

Régebben egy kiadós vihar után gyakran dagonyáztam az agyagos sárban és imádtam, ahogy a talpamra ragadt pár milliméteres sárrétegnek köszönhetően bátran berohanhattam az út széli dzsindzsásba, mert nem sértette fel a talpamat a szúrós aljnövényzet, sem az apró kövek. Csak az volt a baj, hogy a sár gyorsan lekopott. Ez az emlék elevenedett fel bennem a FiveFingers cipők kapcsán.

A papucs is kényelmes viselet nyári melegben, de aktív tevékenységek közben zavaró, sőt veszélyes is, mert nem rögzül kellőképp a lábamra...

A FiveFingers úgy védi a talpam épségét és biztosít extra tapadást vizes talajon is, hogy közben alig tűnik fel, hogy cipő van a lábamon. A mezítlábas életérzés első ránézésre abban nyilvánul meg, hogy a pici topánkán minden lábujj külön rekeszt kapott és - néhány modell kivételével - szinte csak a talpunkat éri az anyag. 

A legmezítlábasabb a Classic és a MOC modell. A MOC kifejezetten beltéri használatra, jógához, vagy fitness edzésekre javasolt, exkluzív megjelenésű, kengurubőr lábbeli, míg a Classic már igazi outdoor versenyző futáshoz, fitness-edzéshez, küzdősportokhoz vagy akár utazáshoz.

Szárazföldi aktívkodáshoz a Classic modellt választottam volna, ám mivel vadabb vizeken is megfordulok, sőt időnként a hajóból is kifordulok, ezért számomra a FiveFingers Sprint verzió tűnt ideálisnak, aminek a rüsztömet átfogó pántja nem hagyja, hogy a hullámok lecsavarják a lábamról a mezítlábamat.

Felépítés

A leginkább szembetűnő sajátossága a FiveFingers-nek az "éppen hogy szükséges" anyag és a különálló lábujj-részek. A Classic modell egyetlen sarokfűzővel állítható szorosra, a Sprint változatnál egy felső és egy két oldalt állítható bokapánt szolgál a stabilizálásra. Én ebből gyakorlatilag csak a felső pántot szoktam állítgatni, a hátsókat egyszer "belőttem" és azóta nem nyúltam hozzájuk. Nem érdemes túl szorosra húzni, mert akkor hamar csorbul a "szabadság-érzet", csak az a fontos, hogy ne tudjon kicsúszni a lábunk belőle.

A felsőrész (mármint az a kevés) vékony stretch szövetből készült. Strapabíró anyag, de nekem a jobb kislábujjnál sikerült egy picit kikoptatnom, amikor vadvízi hajóban a lábtartó hevederhez szorosan hozzáért és órákon keresztül érte a súrlódás. A specifikációkhoz írt gyorsan száradó képessége a gyakorlatban is beigazolódott.

A belső rész szagosodását az AEGIS Microbe Shield(R) antibakteriális kezelés hivatott meggátolni. Egész napos intenzív használat után ennek ellenére nem maradt virágillatú a lábam, de az esti szellőzés alatt a cipőből elillant a  kellemetlen szag. 

A cipő leglényegesebb része a talpa. A vékony Vibram(R) talp feladata: megvédeni a talpat a sérülésektől, miközben a lehető legnagyobb mértékben észrevehetetlen marad. A talprészt ezért az emberi talp ergonómiája alapján tervezték és hajlékonyságát a vékonyságon túl a keresztben cikk-cakk formájú vékony bevágások biztosítják. A bordázat a hajlékonyságon kívül a tapadásban is nagy szerepet játszik, ugyanis a cipő nedves köves talajon lepipálja az emberi talp tapadását.

A FiveFingers cipőnek gyakorlatilag nincs orra... illetve mondhatnánk úgy is, hogy öt orra van, de jobban járunk, ha ujj-részeknek nevezzük a lábujjaknak kialakított külön rekeszeket. Ennek nem csupán az a szerepe, hogy furcsán nézzen ki a lábbeli, hanem a külön mozgatható lábujjakkal a stabilitást igénylő manőverek egyrészt könnyebben kivitelezhetőek, másrészt a talajjal való kapcsolat szorosabb, a járás természetesebb lesz. A talp gumi-anyaga az ujjak elejéig felkúszik, ezért egy-egy gyengébb sziklába rúgásnál nem fogunk ordenáré módon ordibálni. Nem kevés időbe telik viszont, amíg sikerül végre mind a 10 lábujjamat elrendezni a neki megfelelő helyre. Általában a kis- és a gyűrűs lábujjam szeretett volna együtt maradni és kézzel kellett piszkálnom őket, hogy elfogadják a különlétet. Minden felvétellel javult az időeredményem, de még mindig nem olyan könnyedén ugrok bele, mint egy "egyujjas" cipőbe.

Nekünk tesztelőként az a dolgunk, hogy egy termék valamennyi előnyét és esetleges hiányosságát felfedjük. Hogy ebben mennyire jók vagyunk, azt jelzi, hogy sikerült kifognunk egy olyan darabot, aminek az oldalra felkúszó talprész ragasztása elengedett és egy pár milliméteres rés keletkezett. Bár a funkciója ezáltal nem csorbult, azért inkább visszavittük. Csillagos ötös jár viszont a forgalmazónak, mert nagy bocsánatkérés közepette kicserélték a hibás terméket és az új FiveFingers a kemény kiképzés után sem látszik meggyötörtnek – Murphy mester ismét alkotott.

Tesztkörnyezet

Hétköznapok
Miután megkaparintottam a FiveFingerst, várnom kellett az éles bevetések előtt, ezért csak úgy felvettem. Elsőre enyhén perverz érzés, mintha pucéran járkálnék az emberek között. Az alapvető észrevétel, hogy  otthonosan érzem magam bárhol is járok (irodában, utcán, lépcsőházban, üzletekben), mert általában csak otthon szoktam mezítláb járni.

Kényelmes, szellős, picit furcsán, szokatlanul áll a lábamon, bár anno az ujjközös papucsos homo sapiens látványa is furcsa volt.

Egész napos aktív viselés után azért mégiscsak jó érzés levenni, mert az, hogy a lábujjaim között van valami, 6-8 óra után kényelmetlenné tud válni. Előfordulhat, hogy a csillapítás hiánya miatt egyéb fájdalmak is jelentkeznek az első alkalmak után, esetemben - talán, mert amúgy is sokat vagyok mezítláb - ezeket nem tapasztaltam.

Túra
Egy kiadós erdei terepen elég hamar rá lehet érezni a FiveFingers előnyeire, vagy akár a hátrányaira. Érzem a talaj formáját, érzem a köveket, az ágakat, mindig meg tudom állapítani, hogy éppen milyen terepen állok, de anélkül, hogy szúrná, vágná, sértené a talpamat. Könnyű benne járni, ugrálni, sőt, akár szökellni is. Kényelmetlenséget akkor okozott, amikor magas aljnövényzetben ráeszméltem, hogy a fedetlen lábfejem jelentősen megnöveli a kullancsok behatolási lehetőségeit, ezért kullancsvédő alkalmazása fokozottan javallott, illetve, akinek fóbiája van, ne merészkedjen FiveFingers-szel gazos terepre. Latyakos, saras terepen a trutyi bejuthat a cipőbe, csökkentve a komfortérzetet. Mindezek tudatában egy-egy lájtosabb túrára jó időben nem viszek más lábbelit, mint az ötujjasomat. Extrémebb erdei túrákra már nem javasolnám, egy jóféle bakancsot nem feltétlenül fog kiváltani - bár én lehet ilyen túrára is ebben fogok menni.

Futás
A mezítlábas futásról már értekeztünk, klikk ide!

Kajak-Kenu
Jó esetben kenutúrán a hajóban nincs szükség semmilyen lábbelire, nem úgy akkor, amikor partot érünk. A Duna mentén például kevésbé jellemző a puha homok, inkább sóderes, kavicsos fogadtatásra lehet számítani. Azt hiszem egyértelmű, hova akarok kilyukadni :)

Ha ma lennék fiatal maratoni kenuversenyző (mint ahogy egykoron voltam), nagyon szeretnék egy FiveFingerst.

Szörf
A szelek szárnyán, vagy a hullámok hátán lovagolni egyenlő a tökéletes "szabadság-fílinggel", legjobb azt nem megtörni semmilyen ruházattal. A sziklás tengerpartok és tómedrek, a kevésbé érdes, kevésbé tapadós deszkák mégis javasolt viseletté avanzsálják a cipő viselését. És ha már cipő...

Vadvíz
Leginkább jó tapadó képességű talpának köszönhetően a nedves sziklák között a lehető legkényelmesebb viselet, pántjának köszönhetően egy-egy borulás után sem veszítettem el. Hidegebb időben már lehetnek problémák, különleges  ujj-kialakításának köszönhetően nehéz lenne hozzá neoprén zoknit találni (bár már vékony lábtyű létezik a kínálatban). 

Bringázáshoz nem mertem kipróbálni, mert attól tartok, a gumi talpat gyorsan kikezdené a rücskös fém pedál... persze ki tudja.

A Vibram FiveFingers Sprint cipőt a Mountextől kaptuk tesztelésre! A teljes modellválasztékhoz klikk ide!