Nincs mitől tartaniuk a Hír

Martin Bobak
(University College London) és a prágai Preventív Kardiológiai Intézet kutatói (akik a European Journal of Clinical Nutrition című szaklapban közölték eredményeiket), a vizsgálat helyszínének Csehországot választották, ahol a sörivásnak több évszázados hagyománya van, és ma is széles rétegek hódolnak e szokásnak, étkezések alkalmával is. A kutatók több, mint 2000 személyt kérdeztek ki sörivási szokásaikról, s hogy más alkoholfélék hatásai ne torzíthassák az eredményt, a végső elemzésbe csupán azokat vették be, akik vagy csak sört fogyasztottak, vagy teljesen absztinensek voltak. Ezeket a személyeket további vizsgálatoknak vetették alá: testsúly, testtömegindex (súly/méterben kifejezett magasság négyzetének hányadosa), derék/csípő hányados. A sörivás és elhízás közti kapcsolatot az eredmények nem erősítették meg. Férfiaknál ugyan enyhe pozitív kapcsolat volt a sörfogyasztás és a derék/csípő hányados között, nőknél viszont a kapcsolat negatívnak bizonyult. A sörmennyiség és a testtömegindex közt férfiaknál sem volt összefüggés, a nőknél pedig itt is enyhe fordított kapcsolat mutatkozott. Csak ha külön vették a dohányzó és nem dohányzó férfiakat, akkor lehetett kimutatni ez utóbbiaknál a testtömegindexszel való pozitív viszonyt. Bármily hihetetlen, a mindannyiunk által ismert "sörhas" csupán legenda, mely a valóságban nem létezik, vonják le a következtetést a tanulmány szerzői. Sörhas-gének Ha nem a sörivás, akkor mi lehet a sörhas valódi oka? Pasquale Strazzullo kutatócsoportja (II. Federico Egyetem, Nápoly) szerint a petyhüdt has kialakulását elősegítő genetikai adottság felelős leginkább azért, ha valaki idővel sörhasat növeszt. A fő vádlott az ACE-t (angiotenzin-konvertáló enzimet) kódoló gén, amelynek DD-variánsáról már korábban kiderült, hogy növeli a szívinfarktus kockázatát (míg azok a szerencsések, akik az II-allélpárt öröklik, nagyobb eséllyel lesznek hosszútávfutók...lásd erről korábbi cikkünket). Nos, a DD változat, amely egyébként a férfiak 40 százalékánál megtalálható, hajlamosít a has körüli területen a zsírsejtek számának megnövekedésére, és az ilyen génállománnyal rendelkező férfiak másokhoz képest kétszer olyan gyakran lesznek idős korukra pocakosak. Néhányan annak ellenére is meghíznak, hogy ügyelnek az egészséges életmódra, visszafogják a kalóriákat és többet mozognak: Strazzullo szerint ezért a genetikájuk a felelős. Az olasz kutató úgy véli, közelebb kerültünk az elhízás valódi okának megtalálásához. Ha pedig sikerül majd pontosan megérteni, milyen folyamatok révén vezet a DD gén hízáshoz, esetleg újabb gyógyszert is ki lehet majd fejleszteni a hízás megállítására. "Alma"-kockázatok Az elsősorban hasi elhízás (alma típusú kövérség) sokkal több egészségügyi kockázattal jár, mint a combra való nőies hízás (körte típusú kövérség). Megnő a rizikója a szívbetegségeken kívül a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek, az epekövességnek és egyes daganatos megbetegedéseknek is. Nőknél a 88, férfiaknál a 102 centiméter fölötti derékbőség már veszélyt jelez! Ráadásul a hasi kövérség a máj számára is káros, mivel elősegíti a zsírmáj kialakulását, amikor a fölösleges zsír a májban halmozódik föl. Egészséges a sör? Dr. Manfred Walzl (Grazi Egyetem) szerint a mértéktartó sörivóknak hosszabb életre van kilátásuk, mivel jobb a vérkeringésük és kevésbé hajlamosak a szívinfarktusra és a rákos megbetegedésre. E kutató elismeri, hogy naponta kis mennyiségű vörösbor 5 százalékkal csökkenti a szívinfarktus kockázatát; a sör esetében ez azonban 50 százalék. Az alkoholmentes sörök éppilyen egészségesek. Low-carbo és kardió A low-carbo (alacsony szénhidráttartalmú) diéta jobb a férfiaknak... Legalábbis jobb, mint a nőknek, és jobb, mint a low-fat (alacsony zsírtartalmú) diéta, egy a Nutrition and Metabolism című lapban 2004 novemberében megjelent tanulmány szerint. Azok a férfiak, akik meg akarnak szabadulni sörhasuktól, elérhetik ezt alacsony szénhidráttartalmú diétával, még akkor is, ha napi kalóriafogyasztásuk nem túl alacsony. Jeff Volek (Connecticut Egyetem) 28 túlsúlyos személyt vizsgált, akiket véletlenszerűen osztott be a low-carbo vagy a low-fat csoportba. A résztvevők egy 50 napos periódus után áttértek a másik diétára. A low-carbo diéta agresszív volt: a napi kalóriabevitelnek maximum 10 százalékát tette ki a szénhidrát. A low-carbo csoport átlagosan napi 1855 kalóriát fogyasztott, míg a low-fat csoport átlagosan 1562 kalóriát. A szénhidrátok megvonása, a magasabb napi kalória ellenére is, nagyobb mértékű csökkenést eredményezett mind a testsúly, mind a testzsír szintjében. Ráadásul a testzsír-csökkenés a hason és a mellen volt a legkifejezettebb. Mindez ugyan a nőkre is igaz volt, ám kisebb mértékben. Volek csoportja elsőként mutatta ki, hogy a low-carbo diéta hatékonyabb, mint a low-fat, a hasi és mellkasi zsírszövetek fogyasztásában. A low-carbo diétától a férfiak háromszor annyi zsírszövetet fogytak le a törzsükről, mint a low-fat diétától. Nem mindenki bírja azonban az ennyire drasztikus szénhidrát-csökkentést, és nem is az a cél, hogy a fenti kísérletet reprodukáljuk. Legtöbb esetben elég, ha alacsony glikémiás indexű szénhidrátokat fogyasztunk, mint pl. a teljes őrlésű lisztből készült termékek, a bab, lencse, borsó, vagy a zöldségek és a csonthéjas gyümölcsök, és csökkentjük a magas glikémiás indexű étkeket, mint a rizs, kukorica, burgonya és a fehérlisztből készült (pék)sütemények. Ami a has-projekt mozgás-oldalát illeti, még mindig sokan hiszik, hogy elsősorban felülésekkel és hasprésekkel vehetik fel a harcot a hasi zsírpárnák ellen. Természetesen a hasizmok erősítése nem válik hátrányukra, ám mint mindenfajta fogyásnál, itt is a kardió-gyakorlatoknak jut a főszerep: power-walking, nordic-walking, evezés, úszás, spinning, hogy a legkedveltebbeket említsük. Ezeket a megfelelő intenzitással kell végeznünk (pulzusunk lehetőleg maradjon végig a zsírégető zónában), és kellő ideig, hogy a szénhidrátok, majd a zsírok égetése beinduljon. Honnan fogyunk? Ez nem attól függ, hogy mely testrészünkre edzünk: vagyis a felülésektől nem lesz laposabb a hasunk, csupán izmosabb és erősebb. Ugyanez igaz a guggolásra, ettől sem lesz vékonyabb a combunk. Hogy honnan fogyunk könnyen, honnan csak nehezen, az genetikailag meghatározott. Ahová először jön fel a zsír hízáskor, onnan megy le utoljára fogyáskor. Sörkorcsolyák Ha még ezek után sem hisszük, hogy a sörivás nem vezet sörhashoz, még mindig kiderülhet, hogy nem a sör a felelős, hisz annak kalóriatartalma messze nem éri el...a sörkorcsolyákét! És arról sem feledkezhetünk meg, hogy a sör étvágygerjesztő: több sörfajtát aperitifnek is ajánlanak, pl. a belga lambicot. A sör által keltett étvágyat csillapítani hivatott sörkorcsolyák egyben kedvet is csinálnak a további söriváshoz. Visszatérve a csehekre, az ő egyik kedvenc sörkorcsolyájuk az utopenec (vízbefúlt), amelyhez a mi debreceninkhez hasonló kolbászokat kell hagymakarikákkal és néhány egész borssal egy befőttes üvegbe tenni, majd ecettel felöntve lezárni; a "vízbefúlt" néhány nap után kifehéredik, s ekkor már fogyasztható. További ideális sörkorcsolyák a libatepertő lilahagymával, a csirkemájas zsíros kenyér és a szalonnába göngyölt virsli.. Talán mégis van mitől tartaniuk a sörivóknak?
Szerző: Jakabffy Zsófia Forrás: Fittség.hu