Versenyrendszer

Kuttor Csaba
Kuttor Csaba
2011/01/30
Hirdetés

Nagy a dilemma.

Merre tovább magyar triatlon?

A kérdés nem új, kábé 10éve erölködünk ezerrel, hogy a kezdeti, 90'-es évekbeli újdonság okozta láz elmúlása után milyen alapokra helyezze a sportág vezetése a triatlon jövőjét.

Volt anno, tyúkhálós depó, szakadt, levágott ujjú polókban rohangáló szálkás aszkéták, akik kitudja milyen sportági múlttal a triatlonban találták meg az önérvényesítés lehetőségét. Jött a nagya "hero feeling", hogy a triatlonisták a legkeményebbek, és ha teljesíted a távot, már maga vagy az Isten. Nem volt szükség itt lelátókra, tele nézőkkel, nem volt túl sok szponzor sem, a frissítő állomásokon víz meg szőlőcukor, a kerékpár vázára házi kolbász meg mindenféle túlélő eledel volt felrögzítve. Úgy volt jó minden akkor, ahogy volt, az ember örült, hogy közösen dögölhetett meg a többi megszálottal mondjuk a kiskörei katlanban, aztán este egy (vagy sok) sör mellett büszkén mesélte a haveroknak, hogy ma 3szor majdnem elájult, de nem adta fel, így három strandoló vastapsától övezve ripityára tépte a célszalagot, majd átvette a megérdemelt műbőr diplomata táskát a dobogónak kinevezett változó magasságú farönkről lehajolva.

Tényleg nem cikizem a korszakot. Ezek volt a bájos kezdetek. Minden sportágnak megvolt ez.

Eltelt 20év.

Hol járunk? Hát őszíntén? Versenyeink 80%-a időutazásnak is beillik, a tyúkháló sok helyen megmaradt, a figurák, akik 20éve viccesek voltak, ma már kevésbé viccesek, a rendezési hiányosságok, melyekre legyintettünk anno, ma hatalmas balhékat eredményeznek.

Van hála Istennek jó néhány helyszín, ahol sikerül profin versenyt rendezni, ilyen például a tiszaújvárosi Világkupa, de ott nagyon rendben van a klubcsapat OB-nk is. Nagyatádnak is sikerült előrelépnie, és évről évre nagyobb versenyt rendeznek, egyre több indulóval.

Állandó helyszín még Fadd-dombori, amolyan fiatal évzárónak szuper.

Vannak még állandó helyszínek, és elnézést tőlük, ha nem ellemzem végig, hogy hol mi a jó, és esetleg mi az, ami változtatásra szorul, de nem is ez a lényeg. A legfontosabb, hogy nem alakult ki olyan versenyrendezési model, ami a triatlon versenyeket rentábilissá tette volna.

Ma már ott tartunk, hogy lasszóval kell fogni a rendezőket, a szövetség nem hogy jogdíjat nem kérhet tőlük, mondjuk a legpatinásabb rövid távú OB megrendezéséért, hanem még be kell szállnia, hogy az normális színvonalon valósuljon meg.

Úgy gondolom, nagyon nagy baj, hogy idáig jutottunk. Hogy ennek mi az oka? Sokáig volt, és sok helyen ma is az a nézett, mint a szocializmusban. A versenyzőknek ne kerüljön sokba a verseny, hiszen akkor félő, hogy el sem jönnek. A nagy láz idején egy fejpánttól elalélt mindenki, ma már ennél sokkal többet igényel az amatőr sportoló. Az indulók létszáma ráadásul nem hogy stagnált, hanem szépen leapadt. Azaz, nyomott nevezési díjjal próbálnak a mai rendezők eseményeket rendezni, így a egy-két száz fős mezőnyök által befizetett nevezési díj az esemény rendezési költségeinek egyre kisebb hányadát adja ki. A szponzorok érthető módon nem törik magukat, hiszen 200fős verseny, amely ráadásul olyan helyen van rendezve, ahol a őzeken és a vaddisznókon kívűl senki sem látja a sportolókat, nem túl vonzó piaci szegmens. Továbbá, az a réteg, aki csak úgy tud elmenni a versenyekre, hogy mondjuk a reálisnak negyedét tudja csak kifizetni, vajon milyen vásárlóerőt képvisel? A triatlonisták tömege ma is old school kerón ül, nyúzott felszerelésben versenyez, és csokit tesz a vázra. Akkor minek menne oda egy bringás cég szponzornak, vagy egy ruházati árulni? A táplálék-kiegészítős biznicnek sem mi vagyunk a "target groupja". Szóval ezzel a mentalitással úgy vélem egyre inkább halogatjuk a "rendszerváltást".

A triatlonvilágban, sőt a BSI-nek hála a magyar futóverseny rendezési piacon is, ma már a versenyrendezés komoly üzlet. Egy St.Pölten 70.3-on 3000ember fizeti ki a 40-50ezer forintos nevezési díjat! Számoljunk utána! Nem mondom, hogy ez egy az egyben átültethető Magyarországra, de ma, ha egy jól szituált, magát igényesnek tartó kezdő amatőr betoppan a versenyeinkre, akkor nem fogjuk meg semmivel. A körítéssel biztos nem. Legközelebb ki fog menni valamelyik osztrák vagy olasz versenyre. Vagy egyszerűen csak nem lesz triatlonos, hanem inkább indul majd mondjuk monti maratonokon, vagy Tour de Pelso-n, tehát hasonló endurance kihívásokon, hiszen ezek nekünk mind konkurencia.

A monti maratonokon több, mint ezren indulnak? Vajon miért? Ode kellene menni, szétnézni hogyan csinálják. Például biztos, hogy nem ezer forint a nevezési díj . Sajnos az öreg szakik így kikopnak a sportágból, vagy mondjuk csak kisebb versenyeken indulnak, de helyére jön egy olyan réteg, aki fizet, ha kell, de el is vár bizonyos szolgáltatásokat cserében! Ha ezt megkapja, és jól érzi magát, akkor megmarad a sportágnak és a kötődő szporzoroknak. Ugyanis ez az amatőr már meg fogja venni az új kerót (montit, stb) költeni fog sportkajára, a helyszínen sörre, virslire. Éredemes az arcába tolni egy-két molinót a befutónál, lehet, hogy még telefont, kávét, téligumit is fog venni? Sőt, az ilyen ürge előfordul, hogy lemegy egy klubba, és ott normálisan fogja fizetni a tagdíjat, eltartva ezzel a klubot, amelynek imigyen esélye lesz kinevelni a jövő bajnokát.

Minden mindennel összefügg. Dobjuk ki a tyúkhálókat!

Hirdetés
Hirdetés