Texas 70.3 -1 nap Hír

Gondoltam írok már egy pár sort a nagy nap előtt...

Ha összeszedtem magam, majd írok utána is, de addig még eltelik egy, s más.

Szóval lesz itt délen, Houston alatt egy kis baráti összejövetel holnap, ahol bizonyos Lance Armstrong médiasztár, és sportceleb is tiszteletét teszi. Amit jelenléte okozott a triatlonban, az meglehetősen szokatlan. Mifelénk nem szoktak a technikai tájékozatóra begurulni kocsival, úgy, hogy a kordont félrehúzva aztán az első sorban fenntartott helyünktől 2,5m-re álljunk meg. Nem szoktak security legényes sürögni-forogni mindenhol. Persze az sem mindennapos, hogy egy versenyre, amelyre addig 1500-an neveztek, hírtelen benevez még 1500, hogy elmondhassa magáról egyszerre versenyeztem a hétszeres Tour de France győztessel...

Nevezése leadása után a versenypályát, a depót, a rajthelyet mind át kellett alakítani, ugyanis félő volt, hogy a 2900 amatőrből 2895 (a maradék 5 valószínűleg süket, vagy vak) akart volna közös képet készíteni vele, lehetőleg a rajt előtt 2perccel, úgy a menő. Szerencsétlennek túl sok esélye nem lett volna arra, hogy a versenyre koncentráljon.

A koncentrálásra pedig nagy szüksége lesz, mert nyerni jött, legalább is erről szól minden média errefelé. Nem nagyon izgatja, hogy a mezőnyben van az ironman táv világcsúcstartója, Marino vanHoenecker, de az ITU hosszútávú világbajnoka Tim O'Donnell vagy a 70.3 2-szeres világbajnoka, Michael Raelert sem gyengusz. Van még vagy tíz Ironman győztes, köztük a koreai győző Csőke Balázs, és az arizonai bajnok Major Joe. Magamat a 3 olimpiámmal nem sokra tartom itt, néma Bobként üldögélek a sarokban.

Holnap aztán 7órakor meg lehet majd mutatni, hogy ki a legény a gáton. Aki tud úszni (ide tartoznék én is), megpróbál majd némi előnyt szerezni az öreggel szemben, tehát várhatóan lesz haladás a vízben. Sajnos neoprénes úszás lesz, ami a vénembernek kedvez, de azért fél-egy perces előnyt remélem össze tudunk tákolni. Utána elindul a blöffölés. Mindenki nyomni fogja az igen szeles, totál sík pályán, mint süket a csengőt, és próbálják minél tovább Lance-t maguk mögött tartani. Én örülök, ha 10km-ig kibekkelem, de sanszos, hogy addig se jutok. Ha utolér, azért pár fénykép erejéig megpróbálok kitartani mögötte, előtte, felette-alatta. Valamit az unokáknak is mutogatni kell majd. Aztán könnyes búcsút veszek tőle, és hagyom, hogy kinyírják egymást a nagykutyák. Halál márpedig lesz, az biztos, mert hogy az ő tempója nem lesz mindenkinek kellemes, az hótziher. Többen elmennek, majd vele, és közülük a fele futáson majd ott fog fókában mászni. Remélem ezeket majd hátbaverem, és azt is remélem, hogy mint 2éve a VB-n, Csőke Balával tudunk egy közösen futni. 1:17 körüli időt most aláírnék, és a top15 is azt hiszem hízelgő lenne.

Hogy a fentiekből mi valósul meg, azt magyar idő szerint holnap 2kor láthatjátok.