- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Áriási ötletem támadt nemrégiben! Úgy gondoltam, hogy ha a Bécs-Budapest néhány könnycsepp elmorzsolása árán is, de simán ment, akkor egy két napos Balaton Maratonnak meg sem szabad kottyannia. A BSI.nél elit futónak számítok (ki tudja miért) J ezért nevezési díj leszurkolása nélkül vághattam magam gallyra a hétvégén.
Az első etap szombat 10kor egy könnyed 14km volt. Reggel pesten kelés, mert azért vérprofi nem voltam, hogy előtte már lent aludjak, utána bekaptam két kiflit és már tűztem is le a balcsira, az Ezüstpart Hotelhez. Ja, csak az a baj, hogy a rajt nem az Ezüstpartnál volt
Szép nyugiban átgurultam az Aranypartra, hiszen volt még a rajtig vagy 20perc, és átöltözésen, nevezésen, toálethasználaton (bepúderezni az orrom J ) kívül semmi dolgom sem volt. Mákom volt, mert végül minden belefért, és a nagy rohangálásban egész jól be is melegedtem. Elkezdtem mint az őrült, beálltam a legjobb váltók közé, lett is 32:40 az első tízes. Utána kissé elanyátlanodtam, de így is az elegáns harmadik helyen zártam a délelőttöt. Utána a Mogyis csapattal (akik persze vérprofik, mert már előtte is lent aludtak) fetrengtünk délutánig, amikor is egy sprint 7km várt ránk. Kellett ez, mint púposnak a hátizsák. Lábaim alapból görcsben voltak, némi hólyagot is le kellett kapnom a pihenőidőben a lábamról, ezért edzőcipőben kellett bevállalnom a rohanást. Nem annyira sikerült. Gondoltam okosan lemaradok az elején, utána meg felérek 3-4km környékén. Az első fele rendben volt J
Utána meg egy szorgos lihegést éreztem a tarkómon. Bajai Petya barátom volt az, aki előbb megbújt irgalmatlanul széles vállaim mögött, majd minden ellenkezésem dacára előretülekedett, és a hátralévő kilométereken oroszlánrész vállalt abból, hogy nem egy percet kapjak a harmadiktól, hanem csak 40másodpercet. Árök hála.
A napot így az összetett negyedik helyen zártam 13mp.es hátránnyal. Jó lett volna felállni a dobogóra, de sajnos nekem a többiekkel ellentétben a nap hátralevő része nem annyira a pihenés jegyében zajlott, mint inkább a májam további edzésével. Át kellett ugyanis utaznom Győrbe ahol a görlfrend anyukájának (anyós? J ) volt 50ik szülinapja. Azt hiszem kitettem magamért rendesen, így vettem a merészséget, és fél kettőkor leléptem aludni. Igy egy kövér 5órás alvás után már kellhettem is, hogy visszaautózzak Siófokra. Félmaraton volt már csak hátra, ahol le kellett volna aláznom a harmadik srácot 13mp-el ugyebár
A 13mp megvolt egy kili alatt! Nekem hátrányban
Ezért aztán a hanyatló technikát választottam, azaz folyamatos lassítással zavartam meg az ellenfeleket. Bajai Petya jött is menetrendszerűen, és innentől 4perces iramban beszélgetve futottunk tovább a legnagyobb egyetértésben. Egyes pletykák szerint ki akartam állni az első kör végén, de aki ezt terjeszti az rosszindulatú, gonosz, hiteltelen ember! J
Balaton Maraton tehát abszolválva. Lövésem sincs hányadik lettem végül, de nem is érdekes szerintem. Jól helyben hagytam magam, és ez volt a cél. Teljes siker! J