Athlon, Triathlon EB Hír

 Jó ez az Írország. Főleg az otthoni dög meleg után felüdülés a 20fok körüli hőmérséklet. Bár a naponta hússzor eleredő eső már nem annyira remek. Az országból gyakorlatilag mást sem láttunk csak ezt a 17ezer fős kisvárost, melynek neve annyira asszociál a triathlonra, hogy kötelezném őket a non-stop versenyrendezésre.

A magyar csapat idén igen csak szűk körű volt. Gondolkodtunk egy felnőtt váltó kiutaztatásán, ami, tekintve, hogy alig indult valaki, tuti dobogós lett volna. Egyéniben viszont sok babér várhatóan nem termett volna, és mivel az Olimpia szempontjából sem adott a verseny pontot, ezért az a döntés született, hogy ezt most ne erőltessük. Főleg, hogy Írország egyáltalán nem a csórók földje... Az út ára is eléggé borsos lett...

Juniorjaink, akik sokszor csak ifik, viszont itt voltak, és nekik ez egyben az ifjúsági Olimpia kvalifikációjának utolsó futama is volt. Fiúknál egy kérdés volt, Hankó Gabi végig megy-e. Mivel a másik két riválisa nem jutott ki az EB-re, ezért neki mindössze teljesíteni kellett a távot. Ezt megis tette,tehát ő utazik Szingapúrba. Lányoknál nagyobb volt a meccs. Dudás Esztink meccselt Balogh Barbival egyet. Közös második bolyos kerékprozás után Eszti 13ik lett, míg Barbara 18, így Eszti készülhet is a nagy kalandra.

Bár Balogh Bence összekalapált egy 23ik helyet a nem lassú junior mezőnyben, azért elmondhatjuk tapasztalatként, hogy úszás nélkül ennél jobbat nem fogunk elérni! A lányok 40ből a 30-34-38 helyeken jöttek ki a vízből. Ez több, mint gyenge. Ha leúszatnánk a mezőnnyel a 750m-t medencében, egészen biztos előrébb lenne mindhárom lány. A fiúknál szintén nem sikerült az élmezőnyben kijönni senkinek sem. Innentől kezdve a versenyek csak csodavárássá alakulnak át. Szorítunk ezerrel, hogy összeérjen az egész boly, és legalább futásban döljön el a minden. Eszti úgy benne is lett volna a top6-ban, ami remek, de ahhoz túl sok feltételnek kellett volna teljessülni, amelyekért ő maga keveset tud már közben tenni.

A kulcsszó a helyezkedés a vízben. Sajnos csak a női verseny után jutott eszembe, hogy le kellene kamerázni az úszófordítót. Ki, hogyan kezeli a pofozkodást. A fiúkat, meg az elit felnőttet már lekameráztuk, Szeritnem sok kérdésre választ kapunk majd...

A saját kis versenyemről annyit, hogy ha már kint voltam, gondoltam jót tenne, ha ezt a hétvégét is kihasználnám arra, hogy lenyírjam magam. Mint edző funkcionáltam délután kettőig, kameráztam, időt mértem, aztán sok kolléga csodálkozása közepette mezt húztam, legyúrtam magam, aztán el-hopp. Úszáson kicsit többet kivárt a rajtoltató, én meg már dőltem, így bár 11iknek jöttem ki, a depóban várt egy 15mp-es bünti. Pedig majdnemsikerült elúsznom a szökevényekkel... Na, akkor idegösszeomlást kaptam volna, az tuti!

Így azért elég kényelmesen elkaptam még a második bolyt, és rögtön hangadó szerepet osztottam magamra. Az orosz Parienkoval, a svájci Riedererrel, meg aki még úgy gondoltam, húztuk folyamatosan a bolyt. Egész jól ment, és jól is esett. a hatodik körben ötöd magammal el is szöktünk egy kicsit, de persze ilyenkor rögtön nagy lesz az összhang hátul. Hogy a franciák, meg olaszok, németek, tehát a legerősebb kerósok miért nem bírnak vezetni, az rejtély. Mivel nekem nagy céljaim nem voltak, legalább mutattam magam. Aztán futáson már lesúlytott a baltás ember. Combom, mint a beton, meg kezdett kijönni a múlt heti középtáv, nomeg az egész nap. Szép lassan tehát teljesítettem a távot, és egy elegáns 42ik hellyel gazdagítottam pályafutásom. Futáson is megszórtak még egy 15mp büntivel, mondván elhajítottam a bukóm a kerékpár után. Na, ezt nem értettem igazán, mert szó szerint lehelyeztem a földre, arra viszont tökéletes volt, hogy a maradék tűzet is kiölje belőlem azzal, hogy leválasztottak a futópartneremről... A befutóm ettőlfüggetlenül látványos volt, mert valamiért a nézők nagyon bírták a HUN feliratot, én meg kihasználva lelkesedésüket, egy kicsit hergeltem őket. Szurkolási versenyre hívtam a bal oldalt a jobb ellen. :) Jó volt.

Annak ellenére jó volt, hogy nem lett nagy eredmény belőle. Jó versenyezni olyan arcokkal, akiket hamarosan már csak kívülről fogok szemlélni, mint edző. Remélhetőleg a kis Király majd nemes bosszút fog állni megaláztatásaimért a jövőben.

És remélem minden magyar edző felismeri, hogy az úszás újra nagyon fontos. Én a magam részéről már nagyon sajnálom az Esztit. Szegény még nem tudja, milyen, ha vízköves a háta. Hamarosan megtudja... :)