Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra

Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra

Nyáry Tamás
Nyáry Tamás
A Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra hossza 5.9 Km. Az útvonal szintemelkedése 254 m, szintideje 3 Óra, nehézsége Könnyű (Családi). Az útvonal Magyarország területén található.
Hirdetés

A Zajnát-hegyek 3 csúcsból álló csoport a Pilis legdélebbi szegletében. Egész területét telepített fenyvesek borítják, ami kissé idegen, viszont meglehetősen festői hangulatot kölcsönöz a tájnak. Ennek a fenyvesnek a keletkezése nem mindennapi történet. Járjuk be egy körtúrán és ismerkedjünk meg a múltjával. 

Kopárok, amik mégsem kopárok

Tarts a Kopár-nyeregbe

A 10-es út mentén Piliscsaba és Pilisvörösvár között áll a közkedvelt Kopár csárda, az azonos nevű Kopár-nyeregben. Itt a legkisebb a távolság a Pilis és a Budai hegyek között. Gyakorlatilag a nyereg két oldalán összeérnek. Tökéletes kiindulópontja a túrának amennyiben autóval érkezünk. A csárda előtt rengeteg parkolóhelyet találunk. Tömegközlekedéssel nehézkesebb az idejutás, mert itt a nyeregben nem áll meg semmi. Érdemes vonattal jönni és a piliscsabai Pázmány Egyetem megállónál leszállni, majd az állomásról 1 km séta becsatlakozni a körtúrába és további 500 méter a csárda.

Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra-1
Kopár csárda
Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra-1
Forrás: Nyáry Tamás

Mitől erdős, ha kopároknak hívják?

Néhány száz évvel ezelőtt ezt a területet karszt bokorerdők borították. Ennek nyomai még fellelhetőek néhány helyen. Ezeket az erdőket kivágták és mivel nem volt ami megtartsa a talajt, az erózió teljesen lepusztította a termőréteget. A hegyek teljesen kopárrá váltak, illetve füves területek keletkeztek, ahol az emberek állatokat legeltettek. Így a fű is lepusztult a területről és megmaradtak a terméketlen sziklák.

Az 1920 as években Dévényi Antal erdőmérnök felügyelete alatt fásítás kezdődött, amikor  rengeteg földmunkával teraszokat hoztak létre a hegyoldalakon és ezeken kezdték meg fenyvesek telepítését. A teraszok maradványait még most is megtalálhatjuk a turistautakon sétálva. A fásítás a jelen állapotot tekintve igen jól sikerült. Nagyon látványos kirándulóhely lett belőle, ahol egy kör túrajelzés végigkísér minket a legszebb részeken.

Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra-4
Esőház a Fehér-hegyen
Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra-4
Forrás: Nyáry Tamás

A Sas-szikla keresése

Utunkat a parkoló hátsó részében található fa hidacskánál kezdjük, átlépve rajta rögtön meg is találjuk a turistajelzést, amelyen jobbra fordulva indulunk el. Rövid vízszintes szakasz után hamarosan élesen balra fordulva emelkedni kezdünk a hegyoldalon. A Fehér-hegy oldalában járunk, amelynek rövidesen elérjük a mellék gerincét és itt kanyargunk tovább. Az ösvényről jobbra kis mellékutak ágaznak ki ezeket érdemes felfedezni mert nagyon szép kilátó pontokra vezetnek. A gerincet tovább követve néhol lefelé is haladunk egy keveset, de aztán elérjünk egy szirtet, ahonnan pazar panoráma tárul elénk a Budai hegyek felé.

Innen még néhány száz méter és megérkezünk arra a pontra ahol a körtúránk visszafordul a kőbánya felé. Egy esővédő házikó is található itt, ahol pihenőt tarthatunk. Visszafordulni azonban még nem érdemes, mert ezután következik a túra legnagyobb látványossága, a Sas-szikla.

Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra-6
Sas-szikla
Zajnát-hegyek és Sas-szikla túra-6
Forrás: Nyáry Tamás

A házikó mögötti jelzetlen ösvényen folytatjuk a sétát, amely egy mellékgerincre vezet, újabb kilátásokkal tarkítva. Lassan ereszkedünk lefelé, amíg el nem érjük azt a pontot, ahol az ösvény balra kanyarodik és innen a hegyoldalban vízszintesen haladunk tovább. Az erdő itt is engedd némi kilátást és ha észak felé tekintünk, akkor a Pilis-tetőt pillanthatjuk meg, tetején a Boldog Özséb kilátóval. Kisvártatva elágazáshoz érkezünk, ahol pár lépést lefelé haladva megpillantjuk a Sas-sziklát, amelyről rögtön kiderül, hogy miért ezt a nevet kapta. Formáját tekintve pont úgy néz ki, mintha egy üldögélő sast látnánk hátulról. Persze az embernek rögtön fotózhatnékja támad, kompozícióból nem lesz hiány.

A visszaúton ugyanazt az ösvényt követjük amelyiken elindultunk de tovább megyünk rajta és így elérjük a Fehér-hegy tetejét. Az itt következő szakaszon igen jól látható az egykori teraszok felépítése, számos földbe ásott támasztó cölöp maradt meg, így pontos képet kapunk arról, mekkora munka lehetett ez annak idején.

Visszaereszkedünk az esőházhoz és most már lefelé vesszük az irányt a kör jelzés másik ágán. Egy felhagyott kőbánya felső peremén haladunk lefelé, ezen a részen több helyen megmaradtak a karszt bokorerdő foltok és sok helyen a kopárokra jellemző füves területek. Az ösvény több helyen eső mosta mély árkokban halad lefelé, így ízelítőt kaphatunk abból is, hogy a fák által nem védett területeken milyen nagymértékű az erózió.

A hegy aljába érkezve megpillantjuk a 10-es utat amely mellett visszasétálunk a csárdához. Aki vonattal érkezett, az ezen a ponton kapcsolódott a körsétába, vagyis jobbra fordulva éri el a vasútállomást. Persze csak akkor ha nem szeretne beülni a csárdába egy jó túra utáni ebédre vagy vacsorára. 

Hirdetés
Hirdetés