Tihany kincsei

Benecz Ferenc

A Tihany kincsei hossza 15.5 Km. Az útvonal szintemelkedése 570 m, szintideje 5 Óra, nehézsége Könnyű. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

Ha Tihanyt igazán szeretnéd megismerni, el kell távolodni a tömegek által unalomig koptatott Apátságtól, visszhangdombtól és levendulamezőktől... A félsziget ezeknél sokkal többet kínál, melyeket, ha nem átallunk keveset gyalogolni, egy könnyű körtúrával megnézhetjük.

Fedezd fel Tihany kincseit!

A következő túra szerintem a teljes balatoni partvidéket tekintve is az egyik legszebb útvonal. Mindössze csak 15,5 kilométer hosszú, de élményekben gazdag, hiszen lélegzetelállító panorámákat, rendkívüli természeti képződményeket és egy csipet történelmet is tartalmaz. A közel 600 méternyi szint, ami vár ránk, nem kevés, de nem is sok, teljesítéséhez nem kell vasemberi erőnlét.

Túránkat a kikötőtől indítjuk – itt fizetős parkolóban helyezhetjük el az autónkat. A zöld sávjelzést kezdjük követni, előbb széles betonozott járdán, majd az út szélén. Úgy egy kilométer megtétele után végre letérhetünk a szilárd útburkolatról, és kellemes erdei talajon sétálhatunk.

Utunk először a közel 200 méter magas Akasztó-dombra vezet, melyhez két dolog is fűződik. Egyrészt az 1700-as években itt bitófaállt, és az apátság itt végezte ki a gonosztevőket. Másrészt ezen helyről űzték a „látott hal” halászati módot, mely során a hegytetőn álló megfigyelő a tavat fürkészve irányította a vizen várakozó hajókat, merre vessék ki hálóikat, merre úsznak épp a garda csapatok (ezen hal másik neve többek között a balatoni hering, melynek átlagos testhossza 25-35 centiméter, legfeljebb 60 centiméter, fényes pikkelyei révén volt látható a magasból).

Tovább haladva felmászunk a Kerek-hegyre, ahol napjainkban rádiótornyok állnak. Innen pár percnyi sétára érkezünk meg egy elágazáshoz, ahol jobb kézre fordulunk, és a zöld keresztjelzésen közelítjük meg a gejzírmezőt. Pár perc sétával érjük el a zöld barlangjelzés kezdetét, melyen jobbra lépünk be a Földtörténelmi „bemutatóterembe”. Ezen területen a vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre, melynek hatására 100-150 kisebb-nagyobb gejzírkúp jött létre. Ezek közül napjainkban már csak mintegy 50 db látható. A jelzést követve több ilyet nézhetünk meg testközelből, melyek közül az egyik egy hatalmas gomba-formájú képződmény (Kalapos-kúp), a legnagyobb pedig közel 10 méter magas kúp - a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmó után Aranyháznak nevezik.

Tihany kincsei-4 — A legnagyobb gejzírkúp, az Aranyház

Innen kicsit tovább haladva a zöld tansövényen érjük el a sárga keresztjelzést, ami balra sétálunk tovább. Utunk során elhaladunk két hatalmas gejzírkúp mellett, előbb balkézre a Tölgyes-, majd jobbkézre a Somos-kúpok láthatók. A jelzésünk egy T-elágazásban ér véget, ahol jobbra, a sárga sávjelzést követjük tovább.

Hamarosan megérkezünk azon szakaszhoz, melyen több helyen is lélegzetelállító panoráma nyílik a Balatonra, távolban jól kivehető a Kőrösvölgyi viadukt is. Itt lépteinkre legyünk kellően óvatosak, mert egyes részeken az ösvény nagyon közel, szinte a sziklapárkány szélén halad, és alattunk nagy mélység tátong!

Tihany kincsei-7 — Csodás panoráma a Balatonra

Nem sokkal később az útvonal erőteljesebben emelkedni kezd, melynek végén feljutunk a félsziget és egyben túránk legmagasabb pontjára, a Csúcs-hegyre. Lábaink egy Árpád-kori lakótorony maradványain taposnak, melyből sajnos szinte semmi nem maradt az idők folyamán – egykor egy 10×10 méter alapterületű, feltehetőleg négyszög alaprajzú épület lehetett, mely a 17. századra teljesen elpusztulhatott. A távolban, a fák ágai között már szinte karnyújtásnyira látszódik a következő állomásunk, az Apát-hegyen magasodó kilátótorony.

Ha tovább indulunk, látványos formájú és színű sziklatömbök mellett haladunk el, majd pár perccel később megérkezünk az imént a lakótorony maradványairól látott Őrtorony-kilátóhoz. A többszintes, faépület tetejéről csodálatos panoráma nyílik a távoli Balatonra, a hegy lábánál elterülő Belső- és Külső-tavakra, valamint a környék településeire.

Persze a levendula sem maradhat ki

Innen a sárga háromszögjelzést követve, az Őslevendulás mellett jutunk le a földúthoz, melyen balra, a zöld háromszögjelzésen haladunk tovább. Már épp a Belső-tó mellé érünk, és szinte beérünk Tihanyba, amit az egyre több a présház jelez körülöttünk, amikor balkézre nyílik a zöld tanösvény, közösen haladva a háromszöggel. Ezen indulunk el, hogy utunk utolsó természeti látványosságát megtekintessük. Ezek pedig a szélmarta sziklák, melyek tulajdonképpen bazaltsziklák, melyek körül a szél az idők folyamán elbontotta, így alakítva ki különleges formákat.

Tihany kincsei-12 — Szélmarta bazaltsziklák

Utunk innen lefele vezet a műúthoz, mely mellett kicsit jobbra sétálnunk kell, hogy majd balra felfele, a temetőt megkerülve, a zöld háromszögjelzés továbbra is követve eljussunk a visszhang dombra. Ha kikiabáltuk magunkat, további ereszkedés után érkezünk meg a kiindulási pontunkhoz.

A túra kellő erőnlét esetében kombinálható még egy Barátlakások fele tett kitérővel – miután a szélmarta szikláktól leérkeztünk a műútra, csak a zöld tanösvényt kell követni.