Oravicapusztáról a Juráni-völgybe Túra

Az Oravicapusztáról a Juráni-völgybe Túra hossza 9 Km. Az útvonal szintemelkedése 220 m, szintideje 3 Óra, nehézsége Könnyű. Az útvonal Szlovákia területén található.
Hirdetés

Indulási és érkezési hely: Oravicapuszta (Oravice, 800 m, 49.298592°, 19.747242°)

Legmagasabb pont: Holt-nyereg (Sedielko pod Umrlou, 981 m, 49.267944°, 19.763789°)

Időkalkulátor a Juráni-völgybe: Oravicapuszta – Juráni-völgy torkolata (Juráňova dolina ústie, 860 m, 1 ó) – Holt-nyereg (Sedielko pod Umrlou, 981 m, 1 ó) – Holt-nyereg eá. (Rázc. pod Umrlou, 897 m, 15 p) – Oravicapuszta (45 p).

Összesen: 3 ó. Vissza: 2 ó 30 p.

 

 

Itiner

1. A Liptói-Tátra északi részén, Árvában (Orava) található Oravicapuszta településről indulhatunk a Liptói-Tátra legészakibb völgyeibe tervezett túráinkra. A Vitanova községhez tartozó kis üdülőtelep termálfürdője mellett indul délkelet felé a piros jelzésű turistaút (800 m). Kényelmes aszfaltozott úton jutunk el a jelzett turistaúton nem elérhető Árvai-Csendes-völgybe (Tichá dolina) vezető erdei út és a Juráni-völgybe (Juráňová dolina) vezető turistaút elágazásához, ahol elhagyjuk az aszfaltozott utat, és továbbra is a piros jelzésen jobbra, egy tisztás felé fordulunk.

2. A tisztáson át érkezünk meg a tulajdonképpeni Juráni-völgy torkolatához (860 m), rövid túránk legszebb részéhez. A völgy alsó része ugyanis nem más, mint egy szűk sziklaszoros, melynek alján egy patak folyik észak felé. A Juráni-völgy kb. egy km hosszú szurdoka (Tiešňavy) a Liptói-Tátra szlovák oldalának egyetlen szurdokszerű része, és az egész Tátrát tekintve is csak a Lengyel-Tátrában találunk ehhez hasonlót (Krakkói-szurdok). A szurdokban vezető piros jelzésű turistautat a sziklába vájták, és a veszélyesebb helyeken láncokkal, korláttal, ill. létrákkal biztosították. Ennek a jellegzetes, kanyonszerű természeti képződménynek az aljában, néhol kisebb vízeséseket alkotva csörgedezik lefelé a Juráni-patak (Juráňov potok), amely az Árva folyóba (Orava) ömlő Oravice (Oravice) forrásvizének tekinthető. A völgy és a patak neve egyébként valószínűleg egy Juran nevű személytől származik, aki a XVII. században élt egy közeli árvai faluban.

 

Oravicapusztáról a Juráni-völgybe ForrĂĄs: Nagy Árpád
Oravicapusztáról a Juráni-völgybe
Kép forrása: Nagy Árpád

Galériáért katt a képre!

 

3. A hangulatos szurdokból kiérve sűrű erődben emelkedünk fel túránk legmagasabb pontjára, a talányos nevű Holt-nyereg (Umrlá) alatti egykori útelágazáshoz (980 m). 2008-ig innen fel lehetett jutni a Tátra főgerincének észak felé elágazó mellékgerincén található Juráni-nyeregbe (1382 m), és azon keresztül a Bobróci-hegyre (1664 m), napjainkban azonban ez az egykor jelzett turistaút nem használható. Ezért aztán a Holt-nyeregből továbbra is a piros jelzésen ereszkedünk le az Árvai-Bobróci-völgybe (Bobro-vecká dolina), amely egész Árva leghosszabb völgye. A völgyben elérjük a kék jelzésű, aszfaltozott úton vezető turistautat (897 m), melyen észak felé indulunk. A tágas völgyben egy jobbra elágazó sárga jelzésű turistaút közeléből szép kilátás nyílik délnyugatra, az Oszobita (Osobitá, 1684 m) mészkőcsúcsára. A hatalmas tisztásokat csak itt-ott szakítják meg fás-ligetes területek, melyek között hamarosan visszaérkezünk túránk kiindulópontjára, Oravicapusztára.

 

Oravicapusztáról a Juráni-völgybe ForrĂĄs: Nagy Árpád
Oravicapusztáról a Juráni-völgybe
Kép forrása: Nagy Árpád

Galériáért katt a képre! 

Hirdetés