Ahol az ember alkotta táj és a természet összeér. A Megyer-hegyi tengerszem különlegessége a kontrasztokban rejlik: a néhai bánya falain ma már vasalt mászóutak kanyarognak, a mélyben pedig egy festői tó várja a látogatókat. Bár a „tengerszem” elnevezés inkább a látványos, sziklás környezetnek, semmint a tudományos meghatározásnak szól, a helyszín varázsa vitathatatlan. Ez a lenyűgöző katlan nem létezne az egykori bányászat nélkül. De pontosan mit kerestek itt az elődeink? A Malomkő tanösvény végigvezet az ipartörténeti emlékeken, miközben feltárja a környék geológiai múltját és a kőzetek keletkezésének évezredes történetét.

A Zempléni-hegység északi vonulatai között, a Dobogó-hegy sűrű erdővel borított oldalában rejtőzik a magyar középkor egyik legvonzóbb műemléke, a gönci pálos kolostorrom. Ez az épületegyüttes nem csupán az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok spirituális bástyája volt, hanem a gótikus építőművészet kiemelkedő vidéki emléke is. Elérhető Gönc felől is, de Telkibánya felől a Potácsház is útba esik, így erről járjuk be a környéket.

Telkibányát nem csak a templomtorony aranyozott csúcsa miatt nevezték aranygombosnak. A középkorban gazdag nemesfém bánya és kereskedelmi központ volt. Telkibányától nem messze található az Aranyásók útja tanösvény, amely nem csak egy kellemes 10 km-es kör, hanem egy ipartörténeti és bányászati látnivaló, ahol megismerkedhetünk a Zempléni hegység keletkezésnek történetével, a vulkáni folyamatokkal, amelyek létrehozták, és a vulkáni működés nyomán keletkezett nemesfémek és ércek bányászatának és kereskedelmi történeti emlékeivel.

2020-ban is „furcsán nyaralunk”, ugyanis nem kisebb célt tűztünk magunk elé, mint hogy 9 nap alatt végigjárjuk az Országos Kéktúra keleti szakaszát, s ezzel célba érjünk egy úton, amin 2019 januárjában elindultunk. Ennek a negyedik „állomását” jelentette a 27-es számú szakasz, a Zemplén második felének, és az Országos Kéktúra utolsó szakaszának bejárása.