Cserépfalu és az Ördögtorony Túra

Nyáry Tamás

A Cserépfalu és az Ördögtorony Túra hossza 8.8 Km. Az útvonal szintemelkedése 283 m, szintideje 6 Óra, nehézsége Könnyű. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

A Bükk hegység déli lábainál meglepő felfedezést tehetünk. Az egész hegység uralkodó kőzete a mészkő, errefelé viszont az egész környék bővelkedik a vulkáni eredetű puha anyagú riolit tufában, amely – túlzás nélkül állítható – meghatározza a vidék arculatát. Akármerre indulunk mindenhol döbbenetes formájú sziklakúpokat és a sziklába vájt üregeket, kaptárköveket, barlanglakásokat, pincéket találunk. Erre a környékre 5 túraajánlónk is van, így akár több napot is eltölthetünk a vidék bejárásával, igazán megéri.

Itiner

1. Utunkat a hangulatos Cserépfaluból kezdjük és a faluközpontból kisétálva néhány lépcső megmászása után máris a "Kisamerika" nevezetű helyre érkezünk. Itt barlang lakásokat, üregeket vájtak a falakba, neve a ráragadt gúnynévnek köszönhető. A húszas évek világgazdasági válsága idején sokan vándoroltak ki Amerikába, de sokan csak ezekig az üregekig jutottak, így kapta a nevét.

Cserépfalu és az Ördögtorony — A Kisamerika barlang lakásai

2. A barlang lakásokat elhagyva röviden még felfelé sétálunk az itt-ott lépcsőkkel ellátott ösvényen, majd felérünk a Berezd-tető hosszú elnyúlt dombjára. Innen kitárul a táj és végignézhetünk a völgyön, egész Cserépfalu a lábunk előtt hever. Mögötte pedig fel látunk a Bükk magasabb vonulataira, és a látványos szurdokszerű Hór-völgy bejáratát is megpillantjuk. Ez azért is érdekes, mert a túránk ott fog befejeződni, így innen szépen látszik, hogy mennyit fogunk megtenni. Hátunk mögött kelet felé rengeteg szőlő ültetvény sorakozik, megvan hát a bor eredete is. A település nevéből következtethetnénk, hogy esetleg aktív fazekasság folyt itt, de ez nem igaz, mert a nevét az alapító földbirtokos nevéből kapta.

Egy kicsit észak felé sétálva a perem szerű letörés mellett, ahová felmásztunk, elérjük a Millenniumi kilátó őrtorony szerű építményét, amely inkább emlékmű, mint kilátó torony, ugyanis a környékbeli riolit tufa sziklákat mintázza, ablakai pedig a kaptárkövek mélyedéseit szimbolizálja. A belsejében fel lehet mászni a felső szintre egy csigalépcsőn, de a szűk kis ablakokon át nem látunk sokkal többet annál, amit a kilátó mellől szabad szemmel is megcsodálhatunk.

2. A kilátót elhagyva egy kissé visszaereszkedünk a völgybe és végigsétálunk a meglehetősen látványos pincesoron, amelyet régebben nem csak bor készítésére használtak, hanem menedékként is. Szépen látszik ez a tufába vájt üregek megdöbbentő sokaságán. Egy élő és látogatható példa a pincesor közepén található úgynevezett nóta aréna, amely egy méretes barlangszerű üreg és ahol lépcsőzetesen kivájt emelvény akár színpadként, vagy széksorként is jól funkcionál. Régi nevén kőporlyuk, keletkezésére a racionális magyarázat, hogy a kőport, amit innen kibányásztak, azt súrolószerként árusították a piacon.

A pincesor így kissé elhagyatottan is nagyon szép volt, de érdemes akkor is ellátogatni, ha éppen valamilyen rendezvény miatt kinyitnak a pincék.

3. A pincék között lefelé sétálva hamarosan elérjük a falu szélét, ahol az út hosszú réteken kanyarog tovább, a sárga kereszt jelzést követi a Mész-patak mentén. Csendes, nyugodt környék, igazán kellemes kikapcsolódás itt sétálni. Kicsit több, mint 1 km-t megtéve a Berezd-tető sziklás pereme mentén újabb látványosságokhoz érkezünk. A sárga keresztet ideiglenesen elhagyva a tanösvény jelzését tovább követve a hegy felé fordulunk, és rövid, de erős emelkedőn felmászunk a hegy pereme közelébe, ahol megcsodálhatjuk az Ördög csúszdának nevezett sziklaképződményt. A korábbi erdőirtás elősegítette ezen a területen az eróziónak kevésbé ellenálló tufa alapú talaj pusztulását, és a sziklák kialakulását, felszínre kerülését.

Nem messze innen, mindössze pár lépésre találjuk a környék kaptárköveinek egyik legjelentősebb tagját, az Ördögtornyot. A jellegzetes kúp alakú, nagyjából 8 méter magas szikla a körülötte lepusztuló talaj eróziós folyamatának köszönheti a létét. Oldalán 1 db kaptárüreg található. Jellegzetes torony formájú alakja megmozgatta a környékbeliek fantáziáját, több monda is kapcsolódik ehhez a sziklához, de mind oda lyukad ki, hogy egy elsüllyedt templom, vagy malom földből kiálló tornya, és éjfélkor a kőhöz tapasztott füllel lehet hallani a lent rekedtek hangjait. Persze minden verziónak az ördöghöz van köze valahogy, innen ered a neve.

4. A sziklát megkerülve lefelé ereszkedünk vissza a Mész-patak völgyébe, ahol a patakot elérve két felé folytathatjuk a sétát. Vagy átkelünk a hídon és a sárga kereszt jelzést követjük, vagy rajta maradunk a tanösvény jelzésén (ez egy kicsit hosszabb út, de csak pár száz méterrel) és a patak itt kezdődő szurdokának innenső oldalán maradva, újabb barlang lakást fedezünk fel. A Kőporos-szoros, a Mész-patak szurdoka, és élő példája annak, hogy a víz milyen könnyen tudja kimosni ezt az igen mállékony kőzetet. Falai szinte függőlegesek és a mélysége is tekintélyes. A vulkáni működés során óriási vastagságban rakódott itt le ez a kőzet, elősegítve ilyen látványos képződmények kialakulását.

Ennek a szurdoknak a felső peremén sétálunk végig, közben érintjük ar Útorfülke nevű sziklaodút is. A tanösvény nyomvonalát követve a szurdok túlsó végén találkozunk a sárga jelzéssel, itt élesen balra kanyarodunk és a sárgán sétálunk vissza a Túrbucka sziklaformációhoz, pontosabban az azt bemutató tanösvény táblához. Akinek van kedve, az erdész csendélet mellett fel is sétálhat a tetejére, utána viszont vissza kell térni ide, ha az ajánlott útvonalat szeretnénk követni.

5. A völgyből emelkedni kezdünk a tanösvény jelzésen és 40 méter szintet megmászva a Perpác oldalában feljutunk a Perpáci rétre, amely a maga nemében egy igazi csoda. Nem csak azért mert egy nagy kiterjedésű gyönyörű mező, hanem azért is, mert nagyjából a rét közepén tör a felszínre egy ér, amely igen furcsán szinte meder nélküli patakká alakulva tekereg a rét zsombékos mélyedésiben, hogy aztán néhány száz méterrel arrébb egy visszafolyó barlangi mélyedésben ismét eltűnjön a föld alatt. Nagyon izgalmas búvópatak ez.

6. A Perpáci rétet elhagyva erdei ösvényen érkezünk a Hór-völgyébe, ahol ismét elénk tárul két geológiai nevezetesség. Az egyik a Perpác-hegy oldalába vájt felhagyott kőfejtő, ami ugyan nem annyira üdítő dolog, de így hogy a területet elkezdte visszahódítani a természet, elég impozáns látvány. A másik sokkal fontosabb, és ez a Subalyuk barlang. A falu felé visszasétálva jobb oldalon lelünk rá az ösvényre, amely meredeken felfelé vezetve éri el a barlang száját. Ez a barlang nem csak azért érdekes, mert kívül-belül átjárható, hanem azért is, mert megannyi őskori lelet került elő innen. Ezek ki is lettek állítva a Hór-völgyi látogatóközpontban, amelyet a túra végén meg is látogathatunk, hiszen éppen oda érkezünk meg a falu felé.