Az Egri kaptárkövek nyomában

Az Egri kaptárkövek nyomában

Az Az Egri kaptárkövek nyomában hossza 13.2 Km. Az útvonal szintemelkedése 382 m, nehézsége Nehéz. Az útvonal Magyarország területén található.
Hirdetés

Egy hajdan jól kiépített tanösvényre kalauzollak, amely sajnos elhanyagolt állapotba került az idők során, de a magas aljnövényzet ellenére még viszonylag láthatóak a hajdani ösvények. Cserébe viszont olyan elképesztő sziklaformációkat láthatsz és olyan rejtett kaptárköveket és barlanglakásokat fedezhetsz fel, amelyektől úgy érezheted, mintha egy Inka várost próbálnál felfedezni a Közép-Amerikai őserdőben. Figyelem, csakis zárt hosszúnadrágban és bakancsban indulj neki. Kíváncsi vagy?! Akkor vágjunk is bele.

Egri kaptárkövek túra

1. Ha tömegközlekedéssel érkezünk, akkor az út eleje is kissé kényelmetlen lesz, mert ki kell gyalogolni az egri vasútállomásról a Nagy-Eged déli oldalán található szőlőültetvények közé, a városi aszfalt után pedig a szolgalmi utakon kell bandukolni egy jó darabig a sárga jelzésen. Ha kocsival jövünk, akkor jó 4 km spórolható, mert ezeken a szőlők közötti utakon autóval kényelmesen megközelíthetjük a helyszínt.

2. A szőlőket elhagyva tempósan lefelé sétálunk a hegyoldalon, aztán megérkezünk egy lovardához, ahol az úton egy tó méretű pocsolya van, és a széle is elég sáros, máris hasznát vettük a vízálló bakancsnak. A tavacska után az út kétfelé ágazik, kövessük balra a sárga jelzést. Még egy darabon aszfaltozott úton haladunk, aztán egy sarkon ismét lefelé egyenesen az erdőnek. 

Innen már szépen látszanak a Nyerges-tető nyugati oldalának riolittufa sziklaormai. Az erdő szélét elérve egy elágazásban jobbra fordulunk és innen keményen sáros szakasz következik, igaz csak nagyjából 100 méter hosszan. Szekérútról van szó, de az a soha fel nem száradó fajta, a nyár közepén is nedves.

Az Egri kaptárkövek nyomában-4
A Nyerges-tető keleti sziklacsoportja az ösvényről
Az Egri kaptárkövek nyomában-4
Forrás: Nyáry Tamás

3. Egy kanyarban elérjük a tanösvény első info tábláját, ez a Mész-hegy – Nyerges-tető kaptárköveiről szól. A táblához nem mertem közel menni, mert egy focilabda méretű darázsfészek díszelgett a peremén. Viszont biztonságos távolságban kényelmesen el lehet kerülni, és innen a balra tartó ösvényen felfelé vesszük az irányt, itt már szerencsére nem sáros.

4. Közel 400 méternyi kanyargós ösvényen felfelé haladva ismét elágazáshoz érünk, ahol egy mellékúton ki lehet gyalogolni a sziklákhoz, viszont a túra folytatásához vissza kell majd ide térnünk. Az ösvény kis ideig meredeken lefelé halad, majd ugyanolyan meredeken felfelé mászunk és hamarosan elérjük a csodákat. Először egy barlanglakásba botlunk, amelynek kerek ablaka és ívesen vágott bejárata olyan, mintha Frédi és Béni háza lenne. 

Az Egri kaptárkövek nyomában-3
Az első barlanglakás
Az Egri kaptárkövek nyomában-3
Forrás: Nyáry Tamás

Külső falán futónövények kúsznak, a belseje szabadon bejárható. Ezután még pár lépés és elérjük a sziklacsoportot. A Bükk-aljai nagy vastagságban felhalmozódott riolit tufa réteg igen könnyen porlik, és az eróziós folyamatok kúp alakú tornyokat hoztak létre. A sziklacsoport oldalában számos üreget vájtak, ezeket nevezzük kaptárüregeknek, amelyek akár őskori eredetűek is lehetnek. Használatuk nem tisztázott, de az egyik teória szerint ősi sírhelyek lehettek. 

A sziklákat jobbra kerülve egy kis ösvényen fel tudunk mászni a tetejére is, ahonnan tágas kilátás nyílik a környező szőlő dombokra.

Az Egri kaptárkövek nyomában-2
Látkép a szikla tetejéről
Az Egri kaptárkövek nyomában-2
Forrás: Nyáry Tamás

5. Visszatérve a fő útvonalra az elágazástól kezdődnek el az igazi kalandok. Az ösvény a hegytetőre érkezve szinte teljesen elveszik a derékig érő aljnövényzetben és alig észrevehető vékony csapásként folytatódik. Rengeteg a kidőlt fa, és a területen nagyon elkezdődött a cserjésedés. Alaposan odafigyelve követjük a csapást és rövidesen újabb kilátás következik a következő sziklacsoportra, amely a hegy keleti oldalán emelkedik a magasba. A peremet követve kijutunk a bozótosból és egy szélesebb dózerútra érkezünk, ahol ismét jelzőtábla áll.

6. Persze nem maradunk ezen a kényelmes úton, ismét beleveszünk a dzsindzsába és kissé lefelé megközelítjük a keleti sziklacsoportot. Az ösvény egy elágazáshoz érkezik. Balra van a következő állomás, majd ide visszaérkezve jobbra megyünk tovább a következő állomásra. Felkapaszkodunk pár métert és a bokrok között egy sziklafalat találunk és egy teljesen újszerű állapotban lévő információs táblát. A sziklafal mellett óvatosan közlekedjünk, egy méretes gödör van jól benőve, és nem látszik az alja, nem érdemes belecsúszni. Ha viszont megkerüljük a sziklát és felkapaszkodunk a tetejére, akkor odafent egy újabb barlanglakást fedezhetünk fel.

Az Egri kaptárkövek nyomában-1
Ezt a barlanglakást külön kaland felfedezni
Az Egri kaptárkövek nyomában-1
Forrás: Nyáry Tamás

7. Visszaereszkedünk az elágazáshoz, és a másik csapáson előretörve érkezünk el az előző kilátópontból megcsodált óriási Mész-hegyi sziklaformációhoz. Megannyi süvegre emlékeztető sziklacsúcs és számtalan kaptárkő, mellettük újabb barlanglakások, és ha felmászunk a csalánnal alaposan benőtt, ám de korláttal ellátott lépcsőkön, akkor a sziklák tetejéről is megnézhetjük a kilátást. Felejthetetlenül látványos.

8. Kicsit vissza, majd egy még bozótosabb úton felfelé törve két újabb barlanglakáshoz érkezünk, aztán az utolsó szakaszon kivergődve ismét a széles úton találjuk magunkat. 

Itt véget ér a bozótozás, kényelmes széles úton, szőlők között gyalogolunk vissza a kiinduló hely felé. A Nyerges-tetőt déli oldalról kerülve érkezünk vissza a lovardához. Ha vonattal jöttünk, akkor még további 3 km az állomásig.
 

Hirdetés
Hirdetés