A Nagy-Mély-völgy és a Melegmányi-völgy mésztufa csodái

Nyáry Tamás

Az A Nagy-Mély-völgy és a Melegmányi-völgy mésztufa csodái hossza 11.7 Km. Az útvonal szintemelkedése 504 m, szintideje 5 Óra, nehézsége Közepes. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

A Mecsek igen gazdag kőzet világgal bíró hegység, többek között a mészkő is képviselteti magát. Ennek az egyik leglátványosabb helyszíne a Nagy-Mély-Völgy és a Melegmányi-völgy. Amelyek egymás mellett párhuzamosan futnak le a Melegmány-hegy két oldalán. Épp ideális terep egy körtúrára, az egyiken fel a másikon le, és közben sorra vesszük a hegy környéki forrásokat, patakokat és Mésztufa gátakon kialakult vízeséseket.

Kezdjük a Kőlyukkal

Térj be ide

Mánfa településétől körülbelül másfél kilométerre az út szélén található a Kőlyuki betérő, és mellette parkolási lehetőség is akad. A mánfai buszjáratok is megállnak itt. Azért is jó innen indulni túrázni, mert a végén a fáradt vándorok be is betérhetnek ide egy jó ebédre, vacsorára. Van egy másik érdekes épület is itt, ez pedig a hajdani Czifra malom, ahová Vágotpusztáról hordták a terményeket őrölni. Jelenleg ez most egy magán épület, de azért kívülről lehet rá egy pillantást vetni.

A Nagy-Mély-völgy és a Melegmányi-völgy mésztufa csodái-1 — A Kőlyuk bejárata

Miért Kőlyuk?

Ha elindulunk a Nagy-Mély-völgy felé, akkor először elsétálunk a helyi víztározó mellett, majd megérkezünk a Kőlyuk-barlanghoz, amely egy víznyelő barlang, és a maga 360 méteres hosszával a Mecsek negyedik leghosszabb barlangja. A bejáratai le vannak zárva, de az elülső sziklahasadék óriási méretét nézve rögtön megértjük miért hívják Kőlyuknak. Hatalmas sziklák között egy szurdok szerű kis szűkületen tudjuk megközelíteni a vasajtóig. A bejárattól nem messze a patak mellett egy turista pad is van, és ha nem tájékozódtuk előzetesen a térképről, akkor most a pad mellett a patakpartra lépve vegyük észre a Cserkész-forrást is, ahol friss vizet is szerezhetünk.

Nagy is és mély is

A forrást elhagyva a Nagy-Mély-völgyben haladunk. A patak itt egy teljesen egyenes betonteknőbe van beszabályozva a közeli vímű miatt. Régebben Komlót látta el ivóvízzel. Érdekes módon a szabályozott patakmeder nem kelt rossz érzést, inkább érdekessé varázsolja a völgy hangulatát. Egy hosszabb fahídon kelünk át, aztán a duzzasztógát mellett elhaladva a Petnyák-patak mellék völgyéhez érkezünk. Itt a zöld sáv jelzés bekanyarodik a völgybe, mi pedig a piroson folytatjuk a túrát felfelé. 200 méter után egy újabb iható forráshoz érkezünk, ez a Sziklás-forrás, aztán nagyjából 500 méterrel feljebb mésztufa gátakat fedezhetünk fel. A hegyoldalban itt egy kék kör turistajelzés kezdődik, amely a Melegmányi-hegy további forrásait fedezi fel és átköt a Melegmányi-völgybe. Túránk nem erre halad, de alternatív rövidítési lehetőség, ha nem férne bele a teljes útvonal.

Tovább emelkedve érintjük a nem iható Tahumsec-forrást majd az iható Kánya-forrást és a szintén iható Mariska-forrást. A hegyoldalban megpillantjuk a Mély-völgyi kőfülkét is. Tartsunk egy rövid pihenőt, mert innen egy 800 méteres szakaszon egy kicsit meredekebb emelkedő következik, és felérkezünk a Nagy-Mély-völgy felső végéhez. Itt búcsút intünk a piros jelzésnek, átváltunk a kék sávra és további 150 métert megtéve a Keresztkunyhó erdészháznál találjuk magunkat. A háztól nem messze turista csomópont várja a túrázókat asztalokkal tűzrakó helyekkel és egy nagy kőkereszt is áll itt, erről kaphatta az erdészház a nevét. Félúton járunk itt a piknikezés ideje.

A Nagy-Mély-völgy és a Melegmányi-völgy mésztufa csodái-5 — Anyák kútja forrás a Melegmányi-völgyben

Lefelé a Melegmányi-völgyön

A kiadós pihenőt követve keressük meg az észak felé vezető piros kereszt jelzést, ez vezet a Melegmányi-völgybe. Ahogy felfelé a végén, itt most lefelé is jön egy meredekebb szakasz, 90 méter szintvesztéssel ereszkedünk le a völgy mélyére, ahol összefutunk a Nagy-Mély-völgyből érkező kék kör jelzéssel. Ez volt az alternatív rövidítés vége. Az elágazás alatt közvetlenül a Melegmányi-forrásbarlangot és a forrást fedezhetjük fel, amely az Anyák-kútja névre hallgat. A forrás alatt 50 métert se kell megtenni, hogy felfedezzük a mésztufa lépcsőt, amely a völgy leglátványosabb része. Ugyan nem annyira fehér, mint a Szilvásváradi vízesés, hiszen itt az erdő lombja rápotyog és beszínezi, de karakterében van annyira látványos. A lefolyó víz mennyisége változó, csak időszakosan vízesés. A lépcső alján a Melegmányi-forrás mellett az info tábláról elolvashatjuk a keletkezést, közben pihenhetünk is egy kicsit a padokon.

A Nagy-Mély-völgy és a Melegmányi-völgy mésztufa csodái-4 — A Melegmányi mésztufa lépcső

Kitérő az Anna-vízeséshez

Ha tovább megyünk, nagyjából 300 méterrel a mésztufa gát után a keresztben haladó zöld jelzéssel találkozunk. Érdemes elkanyarodni rajta balra, mert oda-vissza 1 kilométer kerülővel megnézhetjük az Anna-vízesést is, amely egy másfél méter magas képződmény és az alapja egy mésztufa lépcső. Ez rend szerint bővizű szokott lenni évszaktól függetlenül.

Térjünk vissza a Melegmányi-völgybe és folytassuk az ereszkedést. Nem sokára a Jószerencsét vadászházhoz érkezünk, ahol ismét van pihenési lehetőség. Két irányba is vezet innen piros kör jelzés, az egyik a Jószerencsét-forráshoz, a másik a Kálmán-forráshoz, mindkettő iható.

Árpád-kori templom az erdőben

Tovább ereszkedve a völgyben az erdő fái között feltűnik az Árpád-kori Sarlós Boldogasszony templom épülete, amely a 12. században épült. A körülötte álló település arrébb költözött a mai Mánfa területére, a magányosan álló templom viszont átvészelte a történelmet. További érdekesség, hogy a 17. században egy itt élő remete egymagában újította fel a közeli patakból hozott kövekkel. Sajnos csak kívülről lehet megnézni.

Már közel vagyunk a túra végpontjához, de még van egy választási lehetőségünk. Vagy a mánfai aszfalt úton sétálunk vissza a Kőlyuk betérőhöz, vagy bevállalunk még egy kis szintemelkedést, és a piros négyzeten a hegyoldalban haladunk az aszfaltot elkerülve.