- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ha a Karancs-Medves tájegységben számtalan vulkanikus tevékenységre utaló jelet találunk, és ha a bazaltra gondolunk a környékkel kapcsolatban, a legtöbben a Somoskői vár északi oldalában található bazaltorgonákra gondol. Persze nem véletlen ez, hiszen a vár alatti orgonák különlegesek a maguk nemében, és csak pár hasonló van a világon. Ám ha a laikus szem számára látványos bazaltoszlopokat szeretnénk felkeresni, melyek még magasabban törnek az ég fele, akkor a vártól picit távolabb kell utaznunk.
Rónabánya szebb napokat is látott. Talán a helyes megfogalmazás az lenne, hogy csak szebb napokat látott ez a Salgótarjántól keletnek fekvő piciny bányász település. Az erre tévedő turisták 99% a Salgó várig megy, pedig a Szilvás-kői geológiai tanösvény igen látványos túrát ígér.
A sárga sávjelzésű ösvény az utolsó kicsi, pár méteren meredeken emelkedő utcában indul el, és bár röviddel az indulás után úgy tűnhet, egy ház udvarába érkeztünk, csak haladjunk tovább, és már az erdőben is találjuk magunkat.
A földútról egy erdei pihenőnél balra térünk le a sárga-keresztjelzésre, mely egyben már a tanösvény. Enyhén emelkedő utunk bükkösben visz keresztül minket a Bagó-kő nyugati oldalában kialakított egykori bánya területén. Nem kell megijedni, a bányajáratokat beomlasztották, így napjainkban csak kisebb-nagyobb árkok, gödrük láthatók a fák között. Előbb szenet, majd a szén-réteg felett húzódó bazaltot termelték innen, de a rossz minőség miatt csak rövid ideig üzemelt. Kicsit tovább haladva a külszíni fejtést is megnézhetjük, ahol 10-12 méter magas, egymásra települő és merőleges bazaltformákat is felfedezhetünk.
A jelzésen tovább sétálva hamarosan egy elágazáshoz érünk: jobbra a sárga-háromszögjelzés, balra pedig az eddig követett sárga-keresztjelzés halad. Maradjunk továbbra is ezen, mely enyhén lefele halad, és északról kerüli a Szilvás-kő csúcsát.
Pár perc múlva megérkezünk az ösvény egyik leglátványosabb pontjára, a Szilvás-kői kőfejtő hajdani udvarára, a 30-40 méter magas bazaltoszlopok tövébe.
A lélegzetelállító a látványt magunk mögött hagyva az ösvény erőteljesebben kezd lejteni, de ne nagyon szaladjunk előre, mert a jelzés jobbra letér a jobban kijárt ösvényről – mely egyébként ki visz egy sípálya jellegű mezőre.
Az ösvényünk az elágazástól kezdve már emelkedik, de pár perc alatt felérünk a Nagy- és a Kis-Szilvás-kő közti nyeregbe. Innen balra tartva a Kis-Szilvás-kő hatalmas kőtömbjéhez tudunk eljutni, ahonnan sajnos ma már nincs kilátás, mert a környező lombkorona fölé nőtt.
Jobbra, a sárga-háromszögjelzést követve tovább kapaszkodunk felfele, a Nagy-Szilvás-kő tetejére. Hamarosan megérkezünk az ösvény másik látványos részéhez: helyenként 8-10 m mély hasadékok húzódnak a hegy tetején. Ezek a hasadékok viszont nem vulkanikus tevékenységek révén jöttek létre. Mindösszesen csak 100 évesek, és az alábányászás hatására kezdett megsüllyedni a sziklafal, melynek eredménye a tetőt szétszabdaló hasadékok. Ne nagyon térjünk le az ösvényről, és lépteinket fokozott óvatosság kísérje itt!
Az ösvényt követve egy kilátóponthoz jutunk, ahonnan csodás kilátás nyílik északi és keleti irányba, a Cseres-hegység vulkáni kúpjaira és a Szlovák dombokra, tiszta időben akár a Tátrára is.
A jelzés hamarosan leereszkedik abba a kereszteződésbe, ahol korábbiakban balra tartva kezdtük megkerülni a hegytetőt, így innentől azt az utat kell követnünk, melyen ide jöttünk.
