A magyar síelők közel 2/3-a nem tartja be a Sí KRESZ-t

Bár a síelésre alkalmas időjárás hazánkban már a végéhez közelít, a síszezonból még legalább másfél hónap hátra van, s a magyarok nagy része is egészen március végéig használja a népszerű európai síterepeket. Az egoMedia legújabb felmérése szerint azonban a hazai síelők egy jelentős része a rendszeres figyelmeztetések és az egyre gyakoribb tragédiák ellenére továbbra sem elég elővigyázatos. A magyar síelők csak alig több mint egyharmada (36 százaléka) tartja be a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) – a biztonságos síelésre vonatkozó – 10 pontos szabályzatát, az úgynevezett Sí KRESZT-t. Ráadásul minden negyedik síelő úgy nyilatkozik, hogy szokott a képességeinek vagy a pályaviszonyoknak nem megfelelő tempóban, illetve a kezeletlen és kijelölt pályaszakaszon kívül siklani (freeride sízés).

Az idei szezonban síelni induló magyarok több mint egyharmada (35 százaléka) még csak a következő hetekben fogja felcsatolni léceit, rendszeresen lesikló honfitársaink 30 százaléka azonban – jellemzően anyagi okokból – idén nem tervezi, hogy hódol téli szenvedélyének. Többek között ezekre derül fény abból a kérdőíves kutatásból, amelyet az egoMedia végzett el a 930 ezer felhasználót tartalmazó adatbázisából kiválasztott 1475 fős mintán. A kutatásban résztvevők azt is elárulták, hogy nem feltétlenül a síelésről mondanak le, amennyiben spórolni szeretnének: összesen 20 százalékuk – a korábbi évekkel ellentétben – idén nem köt síbiztosítást, vagy olcsóbb konstrukciót választ, mint az előző alkalommal. Az egoMedia kutatása alapján a síbaleseteket a gyakori vakmerőség mellett az is tovább súlyosbítja, hogy a síelők közel fele (46 százaléka) semmilyen védőfelszerelést (pl. sisakot, gerincprotektort) nem használ.

„A felmérés rámutatott arra is, hogy honfitársaink 18 százalékával történt már síbaleset, ráadásul az összes síelő 7,8 százaléka szenvedett már balesetet más hibájából” - mondja Marosvölgyi Péter, a kutatást végző egoMedia-t üzemeltető AEGONdirekt.hu vezérigazgatója. „Kevesen tudják, de ha valaki síbalesetet okoz a környező országokban – az autós felelősségbiztosításhoz hasonlóan –, anyagilag is vállalnia kell a baleset következményeit. Így a vétkes síelőnek utóbb akár a vétlen fél orvosi ellátásának, vagy a kártérítés, illetve a jogi segítségnyújtás, és egy esetlegesen évekig elhúzódó per többmilliós költségét is fizetnie kell, ha nincs jogvédelem- és felelősségbiztosítási részt is tartalmazó biztosítása. Az okozott balesetek következményeként fölmerülő, nem ritkán sokmilliós összegek ellenére azonban csak alig minden második síelő (a válaszolók 45 százaléka) számára fontos, hogy rendelkezzen az akár egy buszjegy árával megegyező napidíjért megkapható síbiztosítással” - jegyzi meg az AEGONdirekt.hu vezérigazgatója.

A hazai síterepeken síelők 62 százaléka semmilyen biztosítást nem köt, gondolván, hogy az itthoni síelés kevésbé veszélyes. „A sí- és snowboard felszerelésekre köthető biztosítás – amelyet 4600 és 13900 forint közötti éves díjért kínálunk – többszöri síszabadság idejére is védelmet nyújt egy éven belül, ráadásul a belföldön síelőknek is. Ez 50 és 300 ezer forint közötti fedezetet biztosít a ruházat és a lécek lopása, rongálódása vagy károsodása esetén” - teszi hozzá Marosvölgyi Péter, az AEGONdirekt.hu vezérigazgatója.

Klikk: Biztosítási csomagok