Menü

2017.07.13.     Hozzászólás 0

Farkas Zsolt

MTB Trilogy

A verseny, aminek lelke van


Az eddigi Mozgásvilágos beszámolóimat inkább a tényekre hagyatkozva írtam, a legkevesebb sallanggal, hogy amennyire lehet besűrítsem egy-egy eseményről a legfontosabb infókat, így mindenki egy gyors olvasással hozzájuthat a lényeghez, és ha kedvet kap, és elmegy, saját élményekkel töltik meg azokat.

Na ez az, amit a Trilogyval nem tudok megtenni. Aki ismer, tudja, hogy mindig keresem az új kihívásokat, mert sokszor egy esemény csak egyszer okoz nekem igazi élményt. Így az, hogy idén már harmadik alkalommal mentem vissza az MTB Trilogyra, sokat elmond.

 

De mi is az a Trilogy?

A legtutibb montis esemény, ami viszonylag a közelben elérhető. Egy 4 napos megmérettetés a Cseh-Lengyel határon, telis-tele trail-ekkel. Egy prológ (12km/400m szint), és 3 igen masszív szakasz alkotja (átlagosan 75km/2500m szint). Azt az elején érdemes leszögezni, hogy nem kezdő bringásoknak való, hiszen a maraton pályán velünk együtt endurósok is versengenek ugyanezeken a nyomokon, ami nekik is okoz kihívást bőven! Azért persze opciónak ott van a féltáv, de nem sokan választják, aki ide eljön, az már nem nagyon alkuszik meg! Nekem a személyes kedvencem az első szakasz, elég hosszú (5 óra), igazi kemény, helyenként ügyeskedős mászások, és iszonyat technikás lefelék. Ezeken sokat tudtam hozni a többieken, be is jöttem absz. 16.-nak (a közel 200 hosszútávos indulóból). Persze a többi napon a helyemre raktak a többiek, végül absz 24., kategória 9. lettem az összetettben.

 

MTB Trilogy

 

Na, nem akarok elriasztani senkit, sőt, aki élményekre vágyik, akárhány óra alatt is megy végig a szakaszokon, nem fog csalódni. És itt van a lényeg: bringások rendezik, akik szó szerint értünk vannak ott az önkéntesekkel együtt. Nincsenek nagyon akadályozó szabályok: nincs limitidő, és az enduróban sincsenek igazán megkötések; nem kötelező a fullface, nincs szigorú rajtidő, beosztás. Ha a haveroddal egyszerre akarsz indulni a mért szakaszon, azt is lehet!

Az első kedvezményes nevezési lépcső vége 3 héttel a verseny előtt van. Nekem kajával, szállással (iskolaterem matracon) 175EUR volt úgy, hogy 1 nappal előbb mehettünk, és az utolsó etap másnapján is kaptunk még reggelit a hazaút előtt. Ez elég baráti, máshol csak a nevezés ennyi, mindenféle ellátás nélkül, hónapokkal előre… Egyszerűen tényleg arra megy ki az egész szervezés, hogy jól érezzük magunkat! Annyi mindenre figyelnek, hogy biztos ki fogok hagyni valamit a listából: Már e-mailen előre megírják a legfontosabb infókat, a várható útlezárásokat, javasolt kerülőutat. A frissítőkön a szokásos dolgokon kívül alkoholmentes sör, egy rakat süti, betöltött kulacsok és gélek is vannak! És ami a legkirályabb: nem ácsorognak az asztal mögött, sokszor 2-3 ember kiáll kulacsokkal (víz vagy izó), banánnal és géllel, hogy megállás nélkül fel tudd venni cuccot, mintha saját segítőd lenne! A célban regeneráló fehérjés ital, egytálétel, utolsó nap sör és vaddisznó sütés! Az iskolateremben előre kifeszítve a spárga csipeszekkel, hogy tudj hova teregetni (ilyenre ki figyel máshol???). Rajtcsomagban mudguard, foltkészlet. Az absz első 6-nak elég komoly pénzdíj a maratonban és enduro-ban is. A mottójuk “bikers for bikers” nem csak egy üres szlogen! A brigád is így áll hozzá, inkább vagyunk sorstársak, mint vetélytársak.

 

Ami a felkészülést illeti

A legfontosabb, hogy hideg fejjel menjünk neki a komolyabb helyeknek! Nem ciki leszállni, kicsatolni, belerollerezni egy-egy részbe, cserébe egyben leérünk. Az élmezőny sem ad be minden akadályt. Az endurósoknak sem árt egy alap állóképesség, egyrészt minden nap végigmenni jóval több egy megszokott enduro-nál, és bizony vannak tekerős részek is a mért szakaszokban (akad pár igen kemény kaptató is). Bringának bármi jó, sokan merevvel mennek, az élmenők is, ami ide igazán kell, az a dropper post. Persze ha van fullyd, az a nagy kövekkel tarkított második szakaszon jól jön, de más napokon is akad rázós rész, ami nem lehetetlen merevvel, de lassabb és rázósabb!

 

MTB Trilogy

 

Megéri végig küzdeni

Gyönyörű, változatos helyeken megyünk, sokszor érintünk kőképződményeket, amiről híres a környék, és persze jópofa emberekkel hoz össze a sors. A „kemény mag” elképesztő, jó érzés összefutni valakivel úgy, hogy a nevemen szólítva, elég jól érthetően magyarul egy „Jó napot kívánok”-kal köszönt, én vissza a cseh megfelelőjével. :) Minden poszton szinte mindenki ugyan ott van évről-évre, a szervezőn, az önkénteseken túl még a konyhás nénik is ugyanazok, a vaddisznó sütő és osztó emberkékig… Tényleg egy nagy családnak vagyunk a része! :)
Ráadásul idén is eljöttek pár egzotikusnak mondható helyről: USA, Kazahsztán, Új-Zéland. Őket utolsó nap külön „díjazták”, mint a legtávolabbról érkezőket. A kor sem számít, persze 18-at be kell tölteni, de pl. még mindig eljár az ősz szakállas bácsika, aki bőven 60-on túl van, és endúróban nyomatja!

Minden nap a vacsi előtt a gyerkőcök veretnek a rajtterületen, látványos ügyességi feladatokkal, pár akadállyal és bizony van bőven ígéretes utánpótlás jelölt! :)

 

Ha van egy kis plusz időd

Éppen a falu mellett fekszenek a híres Teplicei kövek, érdemes gyalogtúrázni a nemzeti parkban! Csupa áfonya az egész környék, illetve pár kilométerrel arrébb egy igen jó bikepark is van!

 

MTB Trilogy

 

Már 3 éve járunk a vissza, a színvonal töretlen, az árszabás ugyanaz. Valahol nem is értem, miért csak 300-an vagyunk minden távot egybevéve. Végig pörgetve a képeket, emlékeket, újraélve az élményeket kerül felszínre a Trilogy egyetlen hátulütője; pont a nagyszerűsége a gyenge pontja, egyszerűen már most hiányzik, újra ott akarok lenni, de az megint még egy év...

Korábbi élmények: 2015, 2016

Olvass többet a témáról: útibeszámoló