Menü

2017.05.11.     Hozzászólás 0

Everest: Az utolsó rohamra készülnek a magyarok

Klein Dávid és Suhajda Szilárd sikerrel teljesítette a harmadik akklimatizációs kört, melynek során eltöltöttek egy éjszakát a 8000 méteren fekvő Déli-nyeregben


A Magyar Everest Expedíció 2017 hegymászói, Klein Dávid és Suhajda Szilárd egy hónappal ezelőtt érkeztek a világ legmagasabb hegyének nepáli alaptáborába, hogy első magyarokként jussanak fel pótlólagos oxigén nélkül annak csúcsára.

Eddig minden a tervek szerint halad. Dávid és Szilárd szinte zökkenőmentesen, remek fizikai kondícióban teljesítette a három kötelező akklimatizációs kört, maximalizálva ezzel esélyeiket a sikeres csúcsmászásra.

Miért fontos az akklimatizáció?

A szervezetnek időre van szüksége, hogy hozzászokjon a nagy magassághoz. Az Everest csúcsrégiójában az alacsony légsűrűség miatt a belélegezhető oxigén mennyisége pusztán harmada a tengerszintinek. Sok mászó azzal könnyíti meg a dolgát, hogy palackozott oxigént használ 8000 m felett. Ezzel azonban a megmászandó hegyet „alacsonyítják” le. Hegymászó körökben ma már az az elismert teljesítmény, ha valaki palackozott oxigén használata nélkül éri el a csúcsot. Erre csak az Everesttel próbálkozó mászóknak csak töredéke képes: a 7646 sikeres csúcsmászásból mindössze 197 született oxigén nélkül.

Az akklimatizációs körök során a mászók egyre magasabbra jutnak, a szervezetük közben egyre több vörös vérsejtet termel, hogy szállítási volumennel próbálja pótolni rendelkezésre álló kevesebb oxigént. Egy palackos mászónak elég lehet a csúcsmászás előtt feljutni a 7100-7300 méter körül elhelyezkedő 3-as táborba (aludni sem kell ott feltétlenül), hogy esélye legyen elérni a csúcsot. Az oxigén nélkül mászóknak ezzel szemben el kell érnie legalább egyszer a 8000 métert, de az igazán megalapozott akklimatizációhoz ott is kell aludni.

Szilárd és Dávid az utolsó akklimatizációs körre indulás előtt Forrás: Magyar Everest Expedíció 2017

Szilárd és Dávid az utolsó akklimatizációs kör előtt (Fotó: Magyar Everest Expedíció 2017)

Klein Dávidnak és Suhajda Szilárdnak ez sikerült. Klein Dávid nem éppen rövid expedíciós pályafutása során sosem aludt még ilyen magasan, Suhajda Szilárd pedig egyetlen alkalommal járt 8000 m felett, amikor a 8051 méteres Broad Peaket mászta meg 2014-ben. Érhetően mindkettejükből erős érzelmeket váltott ki az első éjszaka nyolcezren:

“Nagyon fáradtak vagyunk és kicsattanóan boldogok. Sikerült, amit akartunk, elértük a Déli-nyerget, és csak másnap ereszkedtünk vissza. Nagyon kemény menet volt, fizikailag és mentálisan is fel kellett magunkat szívni, és végül 8-án egy eléggé hosszú menet után Szilárd és én, illetve az expedíció két filmes serpája, Ang Pahsang és Pemba is már oxigénes rásegítéssel ott töltötték az éjszakát, mi természetesen nem használtunk oxigént.”- fogalmazott Dávid, akitől azt is megtudtuk, hogy nem volt teljesen problémamentes az estéjük: „Nekem eléggé komoly gyomorproblémáim voltak tegnap este, én azt tippelem, hogy túl sok fejfájás csillapítót vettem be az akklimatizációs kör során, és ettől erősen savasodott a gyomrom. Szilárd a torkát érezte egy kicsit. Szilárd egyébként nagyon kedvesen és önzetlenül ápolt a tegnap este során mikor a gyomrom rendetlenkedett. Mostanra pedig mind a ketten itt vagyunk megint Edina gondoskodása mellett az alaptáborban.”

Szilárd is boldogan, a tőle megszokott érzelemmel teli stílusban mesélt a sikeresen teljesített utolsó akklimatizációs körről:

Megérdemelt pihenés

A két mászó most otthagyta az alaptábort, és mélyebbre ereszkedett a Khumbu-völgyben. A 3440 méteren fekvő Namche Bazarban töltenek több napot, ahol a rideg és monoton szikla- és jégvilág után újra zöld növényzetet láthatnak. Ami azonban sokkal fontosabb, ebben a magasságban a levegő oxigéndús, a hegyen lévőhöz képest a különbség leírhatatlanul nagy. Ebben a környezetben pár napot eltölteni tökéletes fizikai és lelki feltöltődést biztosít a csúcstámadás előtt.

A folytatással kapcsolatban egyelőre az időjárás jelenti a legnagyobb akadályt. Sikerült beszélnünk az expedíció vezető serpájával, Phurbával, aki szintén hazatért a családjához pihenni (igaz, ő nem is tér már vissza a hegyre, a csúcstámadásra két filmes serpa, Pasang és Pemba kíséri el Dávidékat). Phurba elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt egyelőre még csak 8400 méterig sikerült rögzíteni a köteleket a déli oldalon. A szél csak lassan akar csillapodni, és sokat havazik. Utóbbi a folytatásban is gondot jelenthet. Pedig az eredeti tervek szerint a kötelet rögzítő serpák már előző hétvégén elérték volna a csúcsot. Az erős szél és az ismétlődő havazás miatt azonban minduntalan vissza kellett fordulniuk. Eközben az északi oldalon, Tibet felől éppen ma ért fel egy kilencfős serpa csapat a rögzített kötelekkel. Ők ez Everest első idei megmászói.

Versenyfutás a monszunnal

Várhatóan azért a nepáli oldalon is 1-2 napon belül elkészül a fix kötél a csúcsig, és a kereskedelmi expedíciók mászóinak első hulláma megkezdheti a hegy ostromát. Minél kevesebben maradnak a magyar expedíció előtt, Dávidéknak annál nagyobb az esélyük elérni a csúcsot. Idén is sokan próbálkoznak a déli oldalon, bár kicsit kevesebb a konkrét létszám, mint amiről előzetesen hallani lehetett. A nepáli alaptáborban 373 külföldi mászó, és ugyanennyi serpa várja a mászásra alkalmas időjárási ablak érkezését.

Klein Dávid Forrás: Magyar Everest Expedíció 2017

Klein Dávid (Fotó: Magyar Everest Expedíció 2017)

Dávidék várhatóan három éjszakát töltenek Namche Bazarban, aztán elindulnak újra felfelé. Hogy mikor kezdhetik a csúcstámadást, az teljes mértékben az időjárás függvénye. Amit lehetett, ők megtettek, teljesen felkészülten várják az utolsó nekifutást. Taktikailag készültek arra az esetre is, ha sokan próbálkoznának egyszerre a csúccsal: a megszokott éjjeli indulás helyett jóval korábban, este 18:00 körül indulnának a Déli-nyeregből a csúcsra. Persze nem ők az egyetlenek, akik ezt a tervet forgatják a fejükben.

Egyelőre azonban a megfelelő időjárás érkezését várjuk. A végsőkig nem lehet húzni az időt, mivel a nepáli oldalon nagyjából addig lehet mászni, amíg a „gleccserdoktorok” be nem fejezik a Khumbu-jégesésen átvezető út karbantartását (utána is lehet próbálkozni, de nagyságrendekkel nehezebb a gleccseren átkelni). A gyorsan mozgó jégfolyamban naponta dőlnek le hatalmas jégtornyok, melyek sokszor nem kímélik a kötelekkel biztosított utat, létrákat sem. Ezeket a gleccserdoktorok a nyári monszun érkezéséig javítják. Ez általában június első hetében bekövetkezik, tehát mostantól számítva nagyjából három hét áll a mászók rendelkezésére. A monszun érkezését az indiai meteorológiai szolgálat hivatalosan be szokta jelenteni, amikor a Bengáli-öbölbe megérkezik. Onnantól pár napon belül a Himalájában is megkezdődnek a nagy havazások.


Olvass többet a témáról: nepál, everest2017, Suhajda Szilárd, Klein Dávid