Menü

2017.10.30.     Hozzászólás 0

Türelem, avagy hogyan készül a triatlonos

Az írás apropóját Bragmayer Zsanett 2017-es szezonja szolgáltatta, de talán tanulsággal szolgálhat minden korosztály számára.


Zsanett valamikor 2009 körül került hozzánk, és Schumacher Ákossal (Sumi) öklöztük a levegőt, hogy most aztán megfogtuk az Isten lábát. A csaj kiemelkedő mozgáskultúrával rendelkezett. Mezőnyében az egyik legjobb úszó volt, annak ellenére, hogy nem úszta magát halálra. A versenyeken pedig rendre az egyik, ha nem a legjobb futóidőket produkálta, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy igencsak fiús alkata volt, Hosszú, vékony lábak, keskeny csípő. Csak rakosgatta azokat a lábakat, és Fadd-Dombori örökös bajnoka volt.

Azt hittük innentől egyenes az út a junior korosztályos világverseny érmeken át a profi karrierig. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat!

 

Zsani a tehetséges gyerekek állatorvosi lova

Mi történik ugyanis jellemzően velük kicsiny hazánkban? Az összes olyan sportág, ahol kiaknázhatóak a képességei ráveti magát. Aztán ahelyett, hogy képesség fejlesztés történne, és kihasználva a szenzitív fejlődési szakaszokat, különböző edzésingereket kapna, annak érdekében, hogy felnőtt korban már ne kelljen ezekkel foglakozni, ezeket a fiatalokat rommá versenyeztetik. Zsani is volt minden, csak akasztott ember nem. Úszott, minden háztömb körüli futóversenyre kivezényelték, beszippantotta az öttusa, ahol egyébként Európa-bajnok is lett, kihasználva a triatlonhoz képest sokkal kisebb konkurenciát. Természetesen minden triatlonversenyen is ott volt emellett. Emlékszem, hogy a kezdeti időkben alig volt olyan hét, amikor úgy edzett, ahogy mi szerettük volna. Mindig volt egy extra pihenőnap, egy mezei futás, aztán egy pihenőnap, esetleg egy kis húzódás itt, egy rándulás ott, amit aztán persze pihenjünk ki gyorsan.

Véres verítékkel sikerült döntés elé állítanunk, hogy akkor most triatlon vagy öttusa? Szerencsénkre a triatlon mellett döntött. Ezután elkezdtük szisztematikusan emelni a edzésmennyiséget, és az addig csak ügyességből, tehetségből versenyző Zsaniból egy dolgos Zsanit faragni. Ez persze nem ment zökkenőmentesen. Volt nagy duzzogás, meg szimulálások. Nem volt a munka hőse, na! Aztán junior korosztály végére kezdtük összerakni a dolgokat, és bár még hatalmas elmaradása volt állóképesség terén, sikerült utolsó junior évében Európa-ranglistát nyernie, EB-n 6ik lett, VB-n 14ik.

Nem egy világrengető eredménysor, de ahhoz képest, hogy a serdülő táv után a sprint távba már beletört a bicskája elsőre, nem haladtunk rosszul. Bár jegyezzük meg, már ehhez is 3-4 év meló kellett... Aztán lesújtott a bárd ránk kőkeményen.

 

Bragmayer Zsanett

 

A nővé válás bárdja

A nőiesedés ma már tudom, hogy minden lánynál egy hatalmas törés. Van, akinél súly problémák kezdődnek, van, akinek alkatilag változik meg a teste olyan mértékben, hogy újra kell tanulni a mozgásokat. Ezek mellett pedig nem elhanyagolhatóak a pszichés változások (nőiesség megélése, első párkapcsolatok, szülőről való leválás, stb).

Zsaninál a legnagyobb pofon az volt, hogy a csípője teljesen átalakult, a futása billegő lett, a vékony nádszál lábak átalakultak, főleg vádliban lett a kelleténél vastagabb (azt meg ugye, emelgetni kéne…), és mellé még párosult egy kifejezetten úszó jellegű felsőtest. Nem kell kihangsúlyozni, hogy egyik sem egy főnyeremény akkor, amikor éppen amúgy is futásban kellene előre lépni. A széles vállakat ki kell ellensúlyozni, a plusz felsőtesti izmokat amellett, hogy oxigént is használnak futás közben, még végig is kell cipelni a versenyen, a szélesebb csípő pedig tekeredéseket okozott, ami miatt a dinamika totál elveszett a futásából.

A gyógyír a core-edzések előtérbe helyezése volt, az úszásának erő helyett fokozottan a technika felé való eltolása (hátha lelohadnak azok a vállak, mondjuk annyira nem lohadtak le..), és rogyásig futóiskola, valamint a hatékonyság javításának érdekében mennyiségi emelés. Ezzel el is játszottunk vagy 2évig, és nagyon-nagyon kevés javulás látszódott. U23-asként a rövidtáv végképp nem az ő terepe volt, hiszen külön nagyjából 40perces 10km ment, természetesen versenyeken, fáradtan inkább 41-42 lett belőle, az meg kevés.

 

Megtanulni edzeni

Megmondom őszintén, hogy az aktuális szövetségi vezetők szkepticizmusa mellett már a legközelebbi sporttársak is letettek Zsaniról. Megkaptam sok helyről, hogy egy fabatkát nem szabad már belefektetni. A javulás tempójával valóban az volt várható, hogy első jó évét valahol a 40-44-es age-groupban fogja bemutatni… Az első biztató jel tavaly következett be, amikor végre az elértük, hogy megtanult edzeni! Igen. Nem jól ment, nem nagyot fejlődött, hanem betegség, különösebb sérülés, vagy az alapozás során bemutatott mentális megingás nélkül lehozta az alapozást. Hangsúlyozom, a project 6-7ik évét írtuk! A legnagyobb dicséret persze az övé ebben, hogy soha nem adta fel. Néha megmosolyogtatóan optimista volt, főleg alapozások elején, és a vártnál rendszeresen némileg gyengébb eredmények sem tántorították el a céltól. Hogy mi volt a cél, mondjuk azt magam sem tudom, mert a tavalyi tudásával is még teljesen irreális volt Tokióra gondolni. Inkább egy „jó munkásember” szerű triatlonos karrier lehetett a képben, ahol külföldi klubokban való szerepvállalással, 2ik vonalbeli versenyekkel gyűjtögető életmód kialakítása nézett ki reálisnak.

2015 egy mononukleózis fertőzés miatt többé-kevésbé kuka lett, 2016-ban pedig sikerült magát túledzeni a francia klubjában (Metz) eltöltött pár hónap alatt. Ez a két év is különösen sok türelmet igényelt, hiszen mindkétszer úgy kellett összekotorni szétesett tavaszi állapotából. Aztán, ha lúd legyen kövér alapon azt találtuk ki, hogy 2017-ben a lehető legtöbb területen kipróbáljuk, amolyan tapasztalatszerzés címszóval. Egészen korán elkezdtünk versenyezni, és október végéig mintegy 20db ITU égisze alá tartozó versenye volt. A hazai és egyéb (olasz, francia, német) versenyekkel együtt több, mint 30 versenyt teljesített. Kivégzésnek tűnik, de nem volt az! Amit felismertünk, hogy Zsani hajlamos edzésen a 95%-ra azt hinni, hogy 100%, így igazán komoly edzést nehéz belőle kipréselni. A versenyeken viszont általában nagy kedvel szokta megölni magát, így a heti rendszerességű 105%-os igénybevételekkel egyre magasabb szintekre lépett. A korábban elvégzett munka abban mutatkozott meg, hogy a regenerációja gyorsabb lett, a mentális és fizikai terhelhetősége össze sem hasonlítható a 3-4 évvel ezelőttivel. A volumen 3évig tartó emelésének hála az alap-állóképessége és az erő-állóképessége is hatalmasat fejlődött (Budapestman kerékpáros ideje például 1:02 volt!). Az anaerob körülmények között volt gyenge. Ahogy jött a sav, nem lassult, hanem falnak ment. Idén a rengeteg versenynek hála ezen az igen magas, és fájdalmas tartományban is rengeteget fejlődött, és az egészet épp élete utolsó U23-as VB-jén koronázta meg azzal, hogy 2ik úszóidőt, és egy szakadó esőben bemutatott brutális kerékpározást követően 37perccel, abszolút legjobb 10km-ét futotta!

 

Bragmayer Zsanett

 

A cél Tokió

Ezek után, de az igazat megvallva már szezon közben is egyre újabb célokat tűztünk ki magunk elé, hogy fenntartsuk a megfelelő motivációt. A világranglistán a jó pontszerző versenyeinek hála erőteljes emelkedésbe kezdett. Az év elején éppen hogy belül volt a 200-on, és én egy bátor tippeléssel azt mondtam, legyen meg a top50 év végére. Ez hajtotta tulajdonképpen végig a szezon során, és most ott állunk, hogy ez a cél is kézzel fogható közelségbe került. A cél most már nem lehet más, mint a tokiói Olimpia. Jómagam igen csalódott lennék, ha ezek után nem sikerülne. 8év munkája van ebben a szezonban. Bár kétségkívül tehetség Zsani, de a felnőtt korban, amit mi tehetségnek hívunk, az már csak 20%-kal esik a latba. A többi az alázat, a kitartás, a terhelhetőség, és a jó fej. Mivel lassan ezek mindegyike megvan Zsaniban, ezért az optimizmusom csak egyre nő a jövőjét illetően. 

 

Ha röviden össze kellene foglalni eddigi karrierjét, azt mondanám: a türelem meghozta a gyümölcsét. Ajánlom az élsportolói álmokat dédelgető fiataljaink számára tanulságul Zsanett elmúlt 8évét, és azoknak is, akik nála sokkal kevesebb előélettel (Mócsingjaink :) vágnak bele a triatlonba.

A triatlonban csodák nincsenek, csak azt kapjuk a versenyen, amiért megdolgoztunk, és van, hogy pár évet le kell húznunk a bányában, hogy aranyat leljünk.

Olvass többet a témáról: Bragmayer Zsanett
Szponzorok

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.