Garmin 920XT mint futó doktor

Kuttor Csaba
Kuttor Csaba
2016/05/12
Hirdetés

Az óra – számomra – újdonsága a futás dinamikai adatok mérése. A méréshez szükséges okosság a pulzusmérő pántban van, így jelenleg az a legnagyobb problémám, hogy fontos edzések alkalmával ne hagyjam otthon a pántot. Van már csuklón, pánt nélkül is pulzust mérő óra a piacon, de egyelőre szerintem ez a legpontosabb mérés még mindig, továbbá, ha a szenzor egy olyan helyen kell legyen, ami a súlypont mozgásait meg tudja mutatni (ez lenne a mellkas), akkor pláne fogadjuk el, hogy az óra mellé a pánt is szükséges.

Futás dinamika

Mik ezek a futás dinamikai adatok? Méri a lépésfrekvenciát, a függőleges oszcillációt, a lépéshosszt, a talajérintési időt. Ezekből rengeteg érdekesség derülhet ki a szakavatott szemek számára. Első futás után nem tudtam hova tenni a kapott adatokat, de aztán szép sorjában minden válogatott tanítványomra rátettem az órát, és pontosan azt mutatták meg a számok, amit eddig úgymond, edzői szememmel már észrevettem, de nem tudtam adatokkal alátámasztani.

 

forerunner-920xt.jpg
forerunner-920xt.jpg

 

A tesztben részt vett Zelinka Gabi 70.3 bajnok ironwoman, Horváth Zsanett Elit magyar bajnok, Soós Gergő, Petrov Dorottya, Fuchs Dóra junior válogatott triatlonosok és Ruzsás „legenda” Dávid. Majd mindnek egyedi futómozgása van, és végre össze tudtam vetni mik a különbségek.

Kezdjük az alapokkal. Mitől fárad el elsősorban egy futó, vagy egy triatlonos? Két hasonló tudású versenyző között sokszor az a legnagyobb különbség, hogy ki az, aki a legkevesebbet dolgozik maga ellen, azaz melyik sportoló teszi le a lábát legkevesebb ideig a saját testtömeg középpontja elé. Ugyanis súlypontunk függőleges vonalához képest minél előrébb érintünk talajt a lábunkkal futás közben, annál hosszabb lesz az a szakasz, amelyen a comb izomzata nem koncentrikusan dolgozik, hanem excentrikusan. Előbbi a normál izomműködés, azaz például az elrugaszkodás, amikor a súlyunkat legyőzzük, és elugrunk tulajdonképpen a földről. Az utóbbi pedig az, amikor bár megfeszül az izom, de a külső erő olyan nagy, hogy a megfeszített izom tovább nyúlik. Ez iszonyatosan igénybe tudja venni az izmokat. A kemény lejtő futás éppen ezért egyébként jobban erősíti a lábat, mint egy emelkedő futás. Ha valaki fut ing-gatya egy pár kilométert lejtőn, az máris érezni fogja, miről beszélek. Arról már nem is beszélve, hogy amíg át nem lendülünk a súlypontunk felett, addig fékezés történik. A legjobb tehát, ha minél többet hátrafelé dolgozunk.

Na de lapozzunk. A futás, legalább is a jó futás ott kezdődik, hogy a talajjal a lehető legkevesebb ideig szeretnénk találkozni, és abban a kb. 0,2 mp-nyi időtartam alatt, amikor a földön vagyunk, próbáljuk a lehető legnagyobb erőt kifejteni, ezáltal a lehető leghosszabb repülőfázist kialakítani. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert egy idő után a túl sok repülés azt is jelenti, hogy már feleslegesen nagyokat repkedünk, azaz nem előrefelé dolgozunk, hanem sokat ugrabugrálunk, ami már nem segíti az előrehaladást.

Hol a középút? Az okosok, és a tapasztalat alapján is 180 lépés/ perc környéke az „egészséges”. Aki ennél sokkal kevesebbet lép, az túl magasra ugrik, aki ennél sokkal többet lép, az meg nem rúg elég nagyot a földbe, azaz a dinamikus lábereje akad.

Megfelelő talajérintési idő

Mi egy megfelelően jó talajérintési idő? Tapasztalatom szerint ez azért nagymértékben függ a sportoló magasságától, lépésfrekvenciájától. De leginkább attól, hogy mennyire rendelkezik feszes bokával. Az összes futóiskolai gyakorlathoz, az emelkedő futáshoz, a lépcsőzéshez, a szép, dinamikus futáshoz pattogós, feszes boka szükségeltetik. A talajérintési idő iszonyatosan megmutatja, hogy futásunk ebből a szempontból rendben van-e vagy sem.

Magamnak általában hanyag üzemmódban olyan 240-250 ms-os talajérintéseket mérek, és ha felpörgök, akkor ezt levarázsolom olyan 220 környékére. Azaz kijelenthetjük, hogy 1:30 p/km gyorsulás közepette 20-30 ms-os különbségről beszélünk. Tudtam eddig is, hogy úgy futok, mint akit fenékbe rúgtak, de sokkolóan hatott, amikor megláttam Zelinka Gabi 210-190-es adatait, vagy Petrov 200-180-as résztávos edzését. És elsírtam magam a gyönyörtől, amikor a Ruzsás Dávid 166-os talajérintéssel (ez már „talaj nem érintés” inkább) futott 60 körüli 400-at.

Függőleges oszcilláció tekintetében jellemző adat a 7-8 cm. Találkoztam 10-11cm-essel is, és a 3 cm plusz bizony látható is kívülről. Ugyanakkor a fenti adatot produkáló versenyzőnek nem meglepő módon a lépésfrekvenciája is bőven 180 alatti volt. Ergo ritkán, ellenben nagyokat ugrott.

Az órát rátéve, és figyelmét felhívva a problémára azonnal váltani tudott!

A GARMIN 920XT tehát úgy segít, hogy rávilágít a gyengeségedre, sőt, ha csak futás közben nézegeted a futás dinamikai adataidat, garantált, hogy önkéntelenül elkezdesz szebben futni.

Adat megjelenítés

Az óra alapból maximálisan 4 adatot jelenít meg, de Garmin Connectről letöltöttem hozzá egy másik számlapot, amelyen minden rajta van egyben, ami kellhet. A mezőket meg úgyis mindenki úgy rakja össze, ahogy akarja, tehát, 2-3db 4 mezős ablakkal minden adat elrendezhető. Ami miatt egyébként ezt az órát választottam, az a szép nagy gombjai. Nem hiszek benne, hogy izzadt kézzel érintőkijelzőt kellene egy futónak ütögetnie. Itt vakon nyomok egy gombot, és tudom, hogy amikor lenézek, azok az adatok várnak, amit én oda beállítottam, és ezt szép nagy számokkal fogja mutatni.

 

20160512_104352.jpg
20160512_104352.jpg

 

Én alapból első ablakra tettem a totál edzésadatokat. Másodikra az aktuális résztáv adatait. És utána jött a futásdinamika autó műszerfalra emlékeztető oldala.

Garmin Connect

Előzőleg leírtam milyen egyszerű az egész regisztráció, feltöltés, és a többi. Pár aprósságba tudok csak belekötni azóta is. Az elnevezések még mindig furcsák, de lassan megszokom. Az adatok grafikus szemléltetésénél hiányolom a beállítható tartományokat. A program ugyanis úgy lövi be a grafikont, hogy a mért értékek mind rajta legyenek (ez mondjuk érthető). A baj akkor van, amikor a nulla nem érdekel, hiszen egy résztávos edzést elemeznék, akár a tempót, akár talajérintést, akár a lépésfrekvenciát tekintjük. Mindegyiknél van nulla, ami miatt úgy összetolja a program a grafikont, hogy kvázi vízszintes vonalakat nézegetünk. A kurzor mozgatásával viszont egyszerre az összes aktuális adatot mutatja számszerűleg, tehát szakmailag megkapom, amit akarok, de egy állítható adat tartományi megjelenítés nem lenne rossz.

 

Garmin-fut-s2.jpg
Garmin-fut-s2.jpg

 

 

Garmin-fut-s3.jpg
Garmin-fut-s3.jpg

 

 

Garmin-fut-s5.jpg
Garmin-fut-s5.jpg

 

 

Garmin-fut-s4.jpg
Garmin-fut-s4.jpg

 

 

GPS

Nekem, mint old school guy-nak még ez is újdonság. Amit észrevettem, hogy elég lassan reagálja le az óra a sebesség fluktuálását. Ha begyorsítok, több 10mp telik el, mire az óra azt mutatja, ahogy valójában futok. Ez a lassulásnál ugyanúgy megfigyelhető. Nem vagyok GPS expert, lehet, hogy a felhős idő is ilyenkor belejátszik. Mindenesetre erdőben, sok kacskaringónál ne várjuk, hogy atom pontos lesz a mérés, mert a kis irányváltoztatásokat némileg lehet lereagálni. Amit javasolni tudok, az a köridő átlagtempó használata. Az sokkal pontosabb, és segítségével például nagyon egzaktul beállítható az iram, amit megcéloztunk. Én például egy olyan 8km-es fokozó futást tudtam vele lefutni, ahol 5mp-es apró gyorsításokat csináltam km-ként. Ez még pályán sem egyszerű, terepen meg lehetetlen, a GARMIN-nal sikerült, és kvázi olyan lett az edzés, mint egy jó kis terheléses teszt. A másik opció, egy olyan számlap letöltése a Garmin Express-ről, amin a pillanatnyi sebesség nem a folyamatos mintavételen alapszik, hanem 5 vagy 10mp-ként frissít, azaz kisimítja a sebesség változásokat. A fenti probléma egyébként nem GARMIN specialitás, ez minden GPS-es óránál előforduló jelenség, GARMIN-éknál viszont ötletes megoldások vannak az orvoslására.

Futás szemszögéből szerintem a fentiek a legfontosabb dolgok. Természetesen áradozhatnék, hogy a pulzusmérő pánt milyen könnyű, mennyire nem csúszkál le, az óra szíja hogyan fogja a csuklóm, és a rezgések miatt mennyire egyértelmű vakon is, hogy megnyomtam a gombot. Satöbbi, satöbbi. De mivel engem ezek fogtak meg leginkább, ezért erről írtam.

Közben ezerrel elkezdtük az úszásokat is Garmin Haverrel, tehát a következő írásban az úszás funkciók következnek. Ott is lesz egy kis szakma. Remélem nem gond.

További sportosat!

Hirdetés