Menü

2009.06.02.     Hozzászólás 0

Szilvásváradi Maraton exkluzív - sártengernyi élmény

Sár, eső, hideg, extrém körülmények, nagy küzdelmek, 1623 biciklis - mindez a hétvégi szilvásváradi maratonon. És milyen volt a verseny belülről, amatőr és profi szemszögből? Most kiderül!

A kérdés pontos megválaszolás érdekében megkérdeztük a verseny után Blazsó Mártont - a Felnőtt férfi hosszútáv (117 km) ezüstérmesét, valamint élménybeszámolót kértünk Andrástól, a Mozgásvilág.hu színeiben rövidtávon indult amatőr versenyzőtől.

 

A profi

Először is Gratulálok a második helyhez! Egyébként te elégedett vagy a helyezéseddel?
Köszönöm. Igen, elégedett vagyok. Nehéz verseny volt, és kemény ellenfelek voltak. Parti András nagy rivális, de neki más lehetőségei vannak egy-egy ilyen versenyre való felkészülésben. Viszont én is kihozom a legtöbbet magamból

Az időjárás nem volt túl kegyes hozzátok. Gondolom az eső, és hideg megnehezítette a versenyt. Néhány szóban elmondanád a személyes élményeidet a maratonról?
Borzasztó hideg, és durva volt az időjárás.  A sár sem volt a legkellemesebb, de mivel alapvetően jól versenyezhető pálya, a szilvásváradi, ezért nem a sár volt a fő probléma, hanem az eső és hideg kombinációja, mely extra megterhelést jelentett. 

Ujjaidat érezted a verseny végére?  És gondolom nem sokat láttál a felfröccsenő sártól sem?
Az ujjaim eléggé átfagytak a verseny végére, és az arcomon is vastagon állt a sár, de ez bármelyik verseny előfordulhat.

Sárral vagy az ellenfelekkel volt nehezebb megküzdeni?
Mindenképpen az ellenfelekkel. Mint mondtam, jó a szilvásváradi pálya kialakítása, így talán egy olyan szakasz volt, amikor vállamra kellett kapnom a biciklim, és úgy rohantam száz métert a sár miatt.

 

 

Volt már ilyen kemény versenyed?
1998-ban volt egy hasonlóan erőpróbáló versenyem, de ilyen körülmények világbajnokságokon is előfordultak már.

Az ilyen versenyek nemcsak az embereket, hanem a kerékpárokat is alaposan igénybe veszik. Milyen felkészülést tanácsolnál ilyen esetekre?
A lelkes amatőröknek mindenképpen a fokozatos felkészülést ajánlom. Ne vágjanak olyan távnak neki a versenyen, amire előtte nem készültek fel. A verseny előtt pedig figyeljenek a táplálkozásukra, a megfelelő tápanyag, és folyadék bevitelre. De erre a verseny alatt is ügyeljenek. A kerékpár felkészítésére is érdemes kellő hangsúlyt fordítani. Fontos a lánc, és egyéb mozgó alkatrészek elégséges kenése, olajozása, szilikonozása, vagy vazelinezése. Természetesen kerüljük, hogy ezekből a szerekből a fékre jusson, mert érdekes szituációkba kerülhetünk miatta. A fékeket pedig érdemes ilyen kemény verseny előtt újakra cserélni, mert sok múlik rajtuk.

A verseny után mi az, amit jó, ha egyből rendbe teszünk a biciklin?
Mossuk le jó alaposan, és minél hamarabb. Ez elsődleges. Erre olyan nagy volumenű versenyeken, mint a Top Maraton sorozat lehetőséget biztosítanak a szervezők a helyszíneken. A gyors mosás, azért fontos, mert a jó adag sár alatt „fél órán” belül is elkezdhet rohadni a lánc. Utána természetesen nem árt egy jó alapos szervizelés is. Nézzük át a fékeket, teleszkópokat, és gyakorlatilag a bicikli összes alkatrészét. És számítsunk minimum 20ezer forintos amortizációra.

 

 

Szervezéssel elégedett vagy?
Szervezés teljesen korrekt volt. Gördülékeny, és pontos volt minden. Az ekkora versenyeknél probléma szokott lenni, hogy az útvonal nincs egészen pontosan jelezve, és néhányan letérnek a kijelölt csapásról. Szerencsére, az extrém körülmények ellenére, szilvásváradi maratonon senki nem tévedt el- nagyon ügyeltek többek között erre is a szervezők.

Következő versenyeken indulsz?
Természetesen indulok. Az összes Top Maraton helyszíne fontos állomás a versenynaptáramban.

 

Az amatőr

Kegyetlen hideg volt, pontosabban négy fok - május végéhez képest elég durva, szakadt az eső, mire felvettem a nevezésemet bőrig áztam. Fél óra után már a lábamat sem éreztem... - úgy átázott és átfagyott.

Természetesen a pálya, az eső következtében derékig érő sár és latyak volt. A lejtőkön külön erőfeszítés volt, hogy fékezni tudjak, ugyanis a lefagyott, begémberedett ujjaim nem akartak engedelmeskedni. Arra sem volt erőm, hogy váltsak vele, ezért azt csak tenyérrel tudtam.

A teleszkópom a sártól vagy ki tudja mitől, teljesen beállt, így a kövek kirázták belőlem a lelket is. A legvégén mindezt tetézve, még a láncom is beragadt, így futva tettem meg az utolsó 100 métert a jégkockákká fagyott lábaimon, amitől úgy éreztem, mintha térdtől lefelé tuskókon futnék.

 

 

Kemény volt, de beértem a célba. A bringám sajnos a végére teljesen megadta magát: nem működik az első teló, a váltó akadozik, pedál alig forog, hátrafelé hajtva ugrál és furcsa hangot ad a racsni. Mindezek ellenére felejthetetlen élmény volt a verseny!

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.