Menü

2010.10.04.     Hozzászólás 7

Megtekertük Angliát

Bégető birkamezőkön és szabadon járható magánterületeken keresztül, egykori vasútak mentén bringáztunk.


Ellenkezni sem volt időm, olyan gyorsan történt minden... telefonon közölték, hogy Angliába kell mennem biciklizni, a repülőjegyet már ki is állították részemre, a bringákat felnyergelték, a szállásomon az ágy szépen bevetve vár és az ebéd is készül. Mit tehettem volna mást, beadtam a derekam és négy kollégával együtt felültem a repülőre, ami aztán egészen Manchester-ig repített. Ott már várt ránk Jim, a Monthy Python-on nevelkedett jókedvú gájdunk és elvitt minket Penrith-be, a Lake District Nemzeti Park kapujához, egy hamisítatlan angol vendégházba - kávé és tea minden helyiségben, minden mennyiségben :)

81060-P1090705.JPG

 

Az első éjjel aztán megálmodtam (vagyis elolvastam a kapott programleírásban), hogy tulajdonképpen mi is vár ránk.

 

C2C (Coast to Coast, avagy Sea to Sea)
Észak-Anglia híres-neves kerékpáros útvonala a nyugati és a keleti partot köti össze, így három napon belül az Ír- és az Északi-tengerben is áztathatjuk az első kereket. Bringaúton, ösvényeken (46%), alsórendű utakon (50%) és kis részben főúton (4%) kanyarog 147 mérföld hosszan. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint az EuroVelo-t, csak a Magyarországot átszelő 6-os és 11-es nyomvonaltól eltérően, Angliában szállások, éttermek, szervizek, komplett szolgáltatások, bárányok és mosolygó-integető helyi lakosok szegélyezik.

Hozzávetőlegesen három nap alatt lehet legyűrni a teljes útvonalat a következő opciókkal:
a - Felpakolod a bringádat (vagy a bérelt bringát) az összes csomagoddal, intézed magadnak a szállást és a kaját és élvezed a biciklizést.
b - Felpattansz a bringádra (vagy a bérelt bringára), a csomagodat bedobálod a Saddle Skedaddle buszába, 5-10 mérföldenként összetalálkozol a busszal, teázol, csokizol, ha elfáradtál, busszal mész tovább, ha bírod még, akkor élvezed a biciklizést.

 

81060-P1090734.JPG

 

Szóval csak rajtad áll, hogy teljes önellátásban rábízod magad a saját szervezőtehetségedre, vagy a helyiek tapasztalataira és segítségére támaszkodsz.

Mi FullHouse kiszolgálást kaptunk, vagyis bringát, buszos csomagszállítást és kíséretet, teljes szállás-foglalást és még túravezető jókedvcsinálót is, Jim személyében.

 

Első nap - mountainbike
A teljes C2C útvonal első, nyugati szakasza helyett első nap montizni mentünk a Lake Ditrict Nemzeti Parkba. Korrekt állapotú Giant-eket kaptunk, kis névtáblával jelezve, hogy melyiket kinek a számára állították be - amúgy ezek az Angolok mindenhová mindent kiírnak, nem bízzák a véletlenre. A forgalmi tábláknál "Adj elsőbbséget", vagy "Ha piros a lámpa, állj meg" mondatokkal teszik egyértelművé mikor mit kell tenni, de még olyan fával is találkoztunk, aminek a törzsére "Ne hagyd, hogy kutyád ide pisiljen" táblácskát rőgzítettek fel.

 

81060-P1090936.JPG

 

Szóval montira szálltunk és erősen koncentráltunk, hogy a menetirány szerinti bal oldalon maradjunk addig, amíg kiérünk a lakott területről. Eleinte kilométerenként megálltunk, mert minden amit láttunk újdonságnak hatott: bárányok, kastélyok, bárányok, sajátos kőkerítések, bárányok, ősi temetők, ja és a bárányok. Később aztán észrevettük, hogy ezekkel tele van egész Anglia, úgyhogy inkább bringáztunk, nem nézelődtünk.

 

81060-P1090690.JPG

 

Rövidesen elérkeztünk a Nemzeti Park bejáratához, egy zárt kapu személyében. Kapu kinyit - átmegy - majd kapu visszazár. Jól van, most már látjuk, hogy itt ezt Nemzeti Parkoknál így szokás. Később azonban ugyanúgy jártunk el akkor is, amikor a bringaút egy magánszemély birtokába ütközött. Kapu ki - átmegy - kapu be. Maximum arra kérnek meg (szöveggel, egyértelműen kiírva), hogy toljuk a bringát, miközben áthaladunk az emberke kertjén. Újabb tapasztalat: Angliában számos bringa- és túraútvonal halad át magánterületen, ami csak annyit jelent, hogy át kell mennünk egy kapun, vagy át kell lépnünk a kerítést, aminek a két oldalára egy-egy fellépőt is elhelyeztek segítségképpen. Nem fordulhat elő tehát az, mint két éve itthon, a Mátrában, ahol az egyik kedvelt útvonalat egyszer csak drótkerítés zárt le egy goromba - bár kétség kívül egyértelmű - "MAGÁNTERÜLET, BELÉPNI TILOS" táblával.

 

81060-P1090678.JPG

 

Na de a terepről még nem is írtam, pedig az valami szuper. Hullámvasút-szerű lejtők és emelkedők váltogatták egymást, a talaj köves, éppen annyi sárral, hogy csak úgy kellemesen összefröcskölje a ruhánkat (az egyik orrom alá repülő darabka szaga alapján nem csak sár volt :) ). Az utat kisebb-nagyobb patakok keresztezik, vagy helyenként maga az út a patak és mindehhez társul a pazar panoráma jobbra az Ullswater tóval, balra pedig a kopasz, meredező sziklákkal - azt már mondtam, hogy bárányok is vannak!?

Tereptriatlonos kolléga egyből szívébe is zárta a környéket.

Ebédre szendvics, kávé, tea, sör egy térerő-mentes vendégházban, majd újra indulunk hepizni.

 

81060-IMG_0128.JPG

Pazar montizás volt és nagyon ügyesek is voltunk, ezért este jutalmul meglátogattunk egy Pub-ot és jól be... kajáltunk Yorkshire Puddingból, ami amúgy pörkölt volt, de ezek mindent pudingnak hívnak, még a véreshurkát is (Black Pudding). Természetesen nem hagytuk ki a whiskey-t és a barnasört sem a gasztronómiai élvezetek közül.

 

Második nap - trekking a C2C második szakaszán
A jó kis montikat trekking Giant-ekre cseréltük és a csomagjainkat a buszba dobáltuk, mert a következő éjjel már máshol fogunk hálni. Már ha egyáltalán megérkezünk oda, mert a szinttérkép nagyon csúnyán nézett ki, gyakorlatilag végig kapaszkodókkal van tele. Stonehenge-szerű sziklahalom tehenekkel, gyapjas-bocik, bányászfalvak, hegycsúcsok, izzasztó (17%-os) emelkedők és örömkönny-fakasztó (20%-os) lejtők. A nap során egymást előzgettük nyugdíjas tandemesekkel, csomagokkal megrakott túrabringás párral és a nagyhangú montis srácokkal, szóval volt forgalom.

 

81060-P1090877.JPG

 

Ezen a napon jött csak igazán jól, hogy a kísérőbuszra bármikor fel lehetett rakni a bringát és a fedett, meleg utastérben folytatható az út. Az utolsó emelkedőket és a délután rákezdő esőt már csak kellő edzettség és némi önsanyargatás árán lehetett leküzdeni, ami után igencsak felértékelődött a forró zuhany és a száraz ruha értéke a fűtött szálláson. Nem baj, holnap már csak lefelé megyünk... - Gondoltam szerény leszek és nem emelem ki, hogy én végignyomtam az egészet több kollégával ellentétben :)

81060-5028769573_ae7fd04407_o.jpg

 

Harmadik nap - irány a nagyváros
Reméltem, hogy bírni fogom a következő napot, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy még élvezem is. Már maga az útvonal kíváncsivá tett. Száz éve még vonatok zakatoltak ott, ahol ma bringások gurulnak. A síneken és talpfákon kívül minden mást meghagytak.

 

81060-P1090968.JPG

 

Apró kavicsos döngölt úton haladtunk végig, vasúti töltéseken, viaduktokon át és egykori vasútállomásokon keresztül, ahol a peronok és a felüljárók mellett még egy-egy régi állomásépület is megmaradt. Az előző éjszakai szállásunk is egykoron állomás volt, erről az eredeti, címeres téglák árulkodnak.

 

81060-P1090907.JPG

 

A holdbéli táj szép lassan átalakult. Először egy-egy falu, kisváros, öltönyös emberek a parkokban, közeledik a civilizáció. A büdös folyó iszapjában rothadó bevásárlókocsik és a parton elterülő gyárépületek aztán egyértelműen jelezték, hogy átléptük a városhatárt. Egyre több autó és egyre nagyobb zaj, birkák már sehol. A különálló nyomvonalak helyett egyre többször bringagyászra kényszerültünk, majd a Tyne folyó mentén már teljesen egybeolvadt a járda a bringaúttal. Hála az égnek, miután átvergődtünk a város-széli csúnyaságon, NewCastle szép, egyszerre modern és tradícionális városában találtuk magunkat. Ez a város tetszik! A nagyhajók miatt emeletes ház magasságú, vagy mozgatható/forgatható hidak, érdekes és szép, egymás hegyén hátán lévő épületek.

 

81060-P1090996.JPG

 

Innen már csak egy rövid tekerés (az esőben azért hosszúnak tűnt) és elértük a tengert. Igazság szerint, szikrázó napsütésben bizonyára eufórikusabb érzés lett volna, abban a pillanatban  nagyobb élmény volt a fűtött kisbuszba beszállni. Meg úgy egyáltalán - közhelyesen szólva -, a célhoz vezető út volt az igazán nagy élvezet, nem az, amikor odaértünk.

A Hiltonban még átvészeltük az éjszakát, aztán repültünk haza.

 

81060-P1100029.JPG

 

Sokfelé jártam már Európában, főként raftingozni, vagy akár nyaralni, de egyik alkalommal sem kaptam olyan széles repertoárt az országból, mint ezalatt a három nap alatt bringán ülve.

 

Ha kedvet kaptál egy hasonló kalandhoz, a VisitBritain megújult weboldalán minden hasznos információt megtalálsz a megszervezéséhez. Kellemes időtöltést!
Kövesd a facebookon a Love UK híreit.

Az utazáshoz a repülőjegyeket a Jet2 biztosította. A Jet2 közvetlen járatokat indít Budapestről Manchesterbe és 2011 áprilistól Edinburghba.

 

81060-P1090927.JPG

Olvass többet a témáról: útibeszámoló, kerékpár túra, anglia

Szólj hozzá!

Hozzászólás írásához csak add meg a becenevedet és találd el a kék sisakot!
Add ki magadból a gondolataidat bátran, de a stílusodért nem vállalunk felelősséget!
Az E-mail címed nem jelenik meg a hozzászolások között.


  • animacs 2010.12.28.   21:52

    animacs

    147 mérföld. de lehet menni hasonló útvonalon, a Hadrian's Cyclewayen (akkor látod Hadrianus császár építette falat is, én azt tervezem inkább, sokban ugyanaz az útvonal, néha eltér)

    az 174 mérföld:) na de az lemegy Ravenglass, elég a Lake Districtnél abbahagyni:)

    válasz erre...

  • animacs 2010.12.25.   15:25

    animacs

    na, mi ezt a túrát pont tervezzük )csak mikor!)

    de legalább helyben vagyunk, sőt, a Newcastle-tengerpart részét már meg is tettük párszor:)

    meg én a másik irányba is, Prudhoe-ig. remélem, egyszer összejön.

    válasz erre...

  • pinka 2010.10.21.   16:48

    pinka

    ‎1.: Wales legmagasabb pontja az 1085 m magas Snowdon
    2.: Az Angliát keresztülszelő kerékpáros út a C2C ( Coast to Coast , avagy Sea to Sea )


    válasz erre...

  • hemenov 2010.10.21.   10:57

    hemenov

    Kérdés1: 1085 m, Kérdés2: C2C
    Remélem jövőre keresztül is szelem :)

    válasz erre...

  • kicsi 2010.10.21.   07:59

    kicsi

    1085 méter magas aSnowdon ,EuroVelo a bringaút neve

    válasz erre...

  • Fedor 2010.10.07.   09:10

    Fedor

    Már csak egy infó hiányzik a beszámolóból: Hány km volt ez egész? Vagy stílusonan jöhet mérföldben is, majd átszámolom :-)

    válasz erre...

  • eszki-moka 2010.10.06.   21:59

    eszki-moka

    "...(az egyik orrom alá repülő darabka szaga alapján nem csak sár volt :)..." az én lábamon egy hatalmas landolt a Peak Districtben- Sebaj,mondtam magamban,ez csak megemésztett fű:D:D:D

    válasz erre...